Szophoklész: Oedipusz király

# Érettségi felkészítő: Szophoklész – Oedipusz király

## 1. Bevezetés és történelmi kontextus

### Az ókor görög dráma kialakulása

Az **ókor görög dráma** az i.e. 6. században alakult ki Athénban, a Dionüszosz tiszteletére rendezett vallási ünnepekből. A dráma három fő műfaja:
– **Tragédia**: emelkedett témájú, szomorú végű
– **Komédia**: vidám, szatirikus
– **Szatírjáték**: félig komikus, félig tragikus

### Szophoklész élete és kora (i.e. 496-406)

**Szophoklész** az athéni aranykor egyik legnagyobb tragédiairója volt, **Aiszkülosz** és **Euripidész** mellett. Életének főbb állomásai:

– **Születés**: i.e. 496, Kolónosz (Athén közelében)
– **Fénykor**: Periklész kora, Athén kulturális virágzása
– **Műveinek száma**: kb. 120 dráma (csak 7 maradt fenn teljes egészében)
– **Újítások**:
– Harmadik színész bevezetése
– Díszletfestés
– Kartagok számának emelése 12-ről 15-re

## 2. Az Oedipusz király részletes elemzése

### A mű keletkezése és forrásai

– **Keletkezés ideje**: i.e. 429 körül
– **Mitológiai forrás**: Az oedipusi mítosz, amely már Homérosz előtt ismert volt
– **Téma**: A végzet elkerülhetetlensége és az emberi méltóság

### Cselekmény összefoglalása

#### **Előzmények** (a dráma előtt történt):
1. **Jóslat Laiosz királynak**: fia meg fogja ölni és feleségül veszi anyját
2. **Oedipusz kitétele**: Laiosz megpróbálja megölni újszülött fiát
3. **Oedipusz felnevelése**: Korinthoszi király neveli fel
4. **A delfoi jóslat**: Oedipusz megtudja sorsát
5. **Az apagyilkosság**: útkereszteződésben megöli Laioszyt
6. **A szfinx legyőzése**: Oedipusz megfejti a találós kérdést
7. **Királyság és házasság**: Oedipusz Théba királya lesz, feleségül veszi Iokasztét

#### **A dráma cselekménye**:

**I. rész – A probléma felvetése:**
– Théba városát pestis sújtja
– Az orákulumtól megtudják: Laiosz gyilkosát kell megtalálni és száműzni
– Oedipusz esküt tesz a gyilkos felkutatására

**II. rész – A nyomozás:**
– **Teiresziász** jós nem akarja elmondani az igazságot
– Oedipusz gyanúsítja **Kreónt** összeesküvéssel
– **Iokazté** megpróbálja megnyugtatni férjét

**III. rész – Az igazság kiderülése:**
– A **korinthoszi hírnök** hírül adja: Polübosz (Oedipusz nevelőapja) meghalt
– Kiderül: Oedipusz nem Polübosz vér szerinti fia
– A **thébaei pásztor** vallomása: ő mentette meg csecsemőként Oedipuszt
– **Az igazság felfedése**: Oedipusz saját apját ölte meg és anyját vette feleségül

**IV. rész – A katasztrófa:**
– **Iokazté** öngyilkosságot követ el
– **Oedipusz** kiszúrja saját szemét
– Oedipusz száműzetésbe vonul, Kreón veszi át a hatalmat

### Szerkezeti elemzés

#### **Az egységek elve** (klasszicista elvek):
– **Cselekmény egysége**: egyetlen történet, nincs mellékcselekmény
– **Hely egysége**: minden Théba királyi palotája előtt történik
– **Idő egysége**: néhány óra alatt játszódik le

#### **Drámai felépítés**:
1. **Expozíció**: a helyzet bemutatása (pestis, jóslat)
2. **Bonyolítás**: a nyomozás megkezdése
3. **Tetőpont**: az igazság kiderülése
4. **Megoldás**: Oedipusz önbüntetése és távozása

### Szereplők jellemzése

#### **Oedipusz**
**Külső tulajdonságok:**
– Théba királya, középkorú férfi
– Fizikailag erős, tekintélyt parancsoló

**Belső tulajdonságok:**
– **Pozitív vonások**: bölcs, igazságszerető, felelősségteljes uralkodó
– **Tragikus hiba (hamarția)**: büszkeség (hübriszx), hirtelen harag
– **Fejlődése**: a tudatlan, magabiztos királytól a megtört, de méltóságát megőrző száműzöttig

**Oedipusz mint tragikus hős:**
– Magas társadalmi állás
– Tragikus hiba
– A sors csapásai
– Felismerés (anagnóriszisz)
– Szenvedés, de megőrzi méltóságát

#### **Iokazté**
– Oedipusz felesége és anyja
– Próbálja férjét megnyugtatni és az igazságtól eltéríteni
– Korábban felismeri az igazságot, mint Oedipusz
– Öngyilkossága a szégyen elől való menekülés

#### **Kreón**
– Iokazté bátyja
– Józan, megfontolt politikus
– Lojalitás a családhoz és államhoz
– Átveszi a hatalmat Oedipusz távozása után

#### **Teiresziász**
– Vak jós, aki „lát” (szimbolikus ellentét)
– Az igazság tudója, de vonakodik elmondani
– Az isteni akarat képviselője

#### **Kar**
– Thébaei öregek
– A nép hangja
– Kommentálja az eseményeket
– Vallási-erkölcsi tanítások

### Témák és motívumok

#### **Fő témák:**

**1. Végzet vs. szabad akarat**
– A jóslat elkerülhetetlen beteljesedése
– Az ember tehetetlensége a sorssal szemben
– Paradoxon: Oedipusz éppen a jóslat elkerülése miatt teljesíti be azt

**2. Tudás és tudatlanság**
– Oedipusz „tudja” a választ minden kérdésre, de saját kilétét nem ismeri
– A vak jós lát, a látó király vak
– Az igazi bölcsesség az önismeret

**3. Bűn és büntetés**
– Tudatlan bűn is bűn
– A tisztítás szükségessége
– Kollektív bűnhődés (pestis)

**4. Hatalom és felelősség**
– Jó uralkodó törődése alattvalóival
– A hatalom terhe
– Egyéni sors és közösségi felelősség

#### **Fontos motívumok:**

**Látás-vakság motívuma:**
– Teiresziász vak, de lát az igazságot
– Oedipusz lát, de vak a valóságra
– Szemkiszúrás: belső látás megszerzése

**Út motívuma:**
– Útkereszteződés: a sors fordulópontja
– Oedipusz útja: menekülés a sorstól
– Szimbolikus jelentés: életút

**Név motívuma:**
– Oedipusz = „dagadt lábú”
– A név előrevetíti a sorsot
– Identitás kérdése

## 3. Irodalmi stílus és nyelvi elemzés

### Verstechnika
– **Jambikus trimeter**: a párbeszédekben
– **Különböző versmértékek**: kar énekeiben
– **Sztichomüthia**: gyors váltakozó párbeszéd

### Stilisztikai eszközök

**Irónia:**
– **Tragikus irónia**: Oedipusz saját magára mondja az átkot
– **Drámai irónia**: a néző tudja az igazságot, a szereplő nem

**Szimbólumok:**
– **Szfinx**: a feloldhatatlan rejtély
– **Keresztút**: a végzetes döntés helye
– **Pestis**: a bűn fizikai megjelenése

## 4. Kapcsolódó irodalmi művek és szerzők

### Ókor görög irodalom

**Aiszkülosz (i.e. 525-456):**
– A görög tragédia megalapítója
– Művei: „Láncra vert Prométheusz”, „Oresteia”
– Stílus: monumentális, vallási

**Euripidész (i.e. 485-406):**
– Szophoklész kortársa
– Pszichologikus realizmus
– Művei: „Médeia”, „Hippolütosz”

**Arisztophanész (i.e. 448-380):**
– Komédiák mestere
– Művei: „A madarak”, „Lizisztraté”

### Modern feldolgozások

**Freud pszichoanalízise:**
– **Ödipusz-komplexus**: fiú szerelme anyjába, rivalizálás apjával
– Tudattalan vágyak szimbolikus kifejezése

**20. századi adaptációk:**
– **Jean Cocteau**: „A pokolgép” (1934)
– **Pier Paolo Pasolini**: „Ödipusz király” (film, 1967)

## 5. Tipikus érettségi kérdések és válaszok

### Elemzési kérdések

**1. Kérdés: Hogyan valósul meg az Oedipusz királyban a tragikus hős fogalma?**

**Válasz:**
Oedipusz a tökéletes tragikus hős Arisztotelész elmélete szerint:
– **Magas társadalmi állás**: király, tisztelt uralkodó
– **Erkölcsi felsőbbrendűség**: igazságos, alattvalóiért küzdő
– **Tragikus hiba (hamarría)**: büszkesége, hirtelen haragja
– **Bukás**: saját tetteinek következménye
– **Felismerés (anagnóriszisz)**: rájön saját kilétére
– **Részvét és félelem**: a néző együttérez vele
– **Megtisztulás (katarzis)**: méltósággal viseli sorsát

**2. Kérdés: Milyen szerepet játszik a végzet az Oedipusz királyban?**

**Válasz:**
– **Elkerülhetetlen**: a jóslat minden próbálkozás ellenére beteljesedik
– **Paradox**: éppen az elkerülési kísérletek vezetnek beteljesedéshez
– **Isteni akarat**: az emberek tehetetlenek vele szemben
– **Kollektív felelősség**: az egész város szenved
– **Tisztítás eszköze**: a bűn felderítése és bűnhődés

**3. Kérdés: Hogyan érvényesül a látás-vakság motívuma?**

**Válasz:**
– **Teiresziász**: fizikailag vak, de lelkiekben lát
– **Oedipusz**: fizikailag ép, de lelkiekben vak
– **Szimbolikus jelentés**: igazi tudás az önismeretben rejlik
– **Fordított logika**: a vakság valódi látássá válik
– **Szemkiszúrás**: külső vakság, belső megvilágosodás

### Összehasonlító kérdések

**4. Kérdés: Hasonlítsd össze Oedipuszt és Antigonét mint tragikus hősöket!**

**Válasz:**

### Értelmezési kérdések

**5. Kérdés: Milyen erkölcsi tanulságokat hordoz a mű?**

**Válasz:**
– **Alázat**: az ember ne gondolja magát mindentudónak
– **Önismeret**: „ismerd meg önmagad” delphoi felírása
– **Felelősségvállalás**: tudatlan bűnért is felelősséget kell vállalni
– **Méltóság**: a szenvedésben is meg lehet őrizni az emberi méltóságot
– **Igazságkeresés**: az igazság keresése erkölcsi kötelesség

## 6. Fogalmak és definíciók

### Drámaelméleti fogalmak

**Tragédia**:
Emelkedett témájú, szomorú végű drámai mű, amely kiváló személyek bukását mutatja be.

**Tragikus hős**:
Magas társadalmi rangú, erkölcsileg feddhetetlen személy, akinek valamilyen hibája (hamarția) bukásához vezet.

**Hamarția**:
Tragikus hiba, jellemhiba, amely a hős bukásához vezet.

**Hübriszz**:
Kevélység, önhittség az istenekkel szemben, a tragikus hős leggyakoribb hibája.

**Anagnóriszisz**:
Felismerés, amikor a hős rájön valami fontos igazságra, gyakran saját kilétére.

**Katarzis**:
Lélek-megtisztulás, amit a tragédia a nézőben kivált részvét és félelem érzésein keresztül.

**Peripeteia**:
Fordulat, amikor a cselekmény váratlan irányt vesz, gyakran a felismeréssel együtt.

### Kompozíciós fogalmak

**Drámai egységek**:
– Cselekmény egysége: egyetlen történet
– Hely egysége: egy helyszín
– Idő egysége: rövid időtartam

**Expozíció**:
A dráma kezdő része, amely bemutatja a helyzetet, szereplőket, előzményeket.

**Konfliktus**:
A dráma alapja, ellentét személyek, eszmék vagy erők között.

**Tetőpont**:
A dráma legfeszültebb pontja, ahol a konfliktus eldől.

**Katasztrófa**:
A tragédia befejező része, a végzetes kimenetel.

### Színházi fogalmak

**Kar**:
Éneklő-táncoló csoport, amely kommentálja az eseményeket és erkölcsi tanulságokat von le.

**Korüphaios**:
A kar vezetője, aki párbeszédet folytat a szereplőkkel.

**Sztichomüthia**:
Gyors váltakozó párbeszéd, ahol a szereplők felváltva mondanak egy-egy sort.

**Messzengér-jelentés**:
Hírnök beszámolója színfalak mögött történt eseményekről.

## 7. Gyakorlati tanácsok az érettségire

### Felkészülési stratégia

**1. Szövegismeret:**
– Olvasd el a teljes művet, ne csak összefoglalókat!
– Jegyezd meg a főbb idézeteket
– Értsd a cselekmény logikáját

**2. Kontextus ismerete:**
– Tanulj az ókori görög kultúráról
– Ismerd a tragédia műfaji jellemzőit
– Tudj a szerző életéről és koráról

**3. Elemzési készség:**
– Gyakorold a szereplő-jellemzést
– Tudj szimbolikus jelentéseket felismerni
– Értsd a mű szerkezetét

### Vizsgán hasznosítható idézetek

**Oedipusz önjellemzése:**
> „Én, kit Oedipusznak hívnak, ki híres vagyok.”

**Teiresziász jóslata:**
> „Te vagy e föld mocska, amelyet keresünk.”

**Oedipusz átka:**
> „Bárki tudja is, ki a gyilkos, … átkozott legyen!”

**Kar morális tanulsága:**
> „Ne nevezd boldog embernek azt, ki a végső napot meg nem érte.”

### Tippek a szóbeli vizsgához

**Mit kell tudni:**
1. **Cselekmény**: részletesen, logikus sorrendben
2. **Szereplők**: jellemzés, motivációk
3. **Témák**: végzet, tudás/tudatlanság, látás/vakság
4. **Stílus**: tragikus irónia, szimbólumok
5. **Jelentőség**: világirodalom hatása

**Mit kerülj:**
– Ne keverd össze a különböző Oedipusz-műveket
– Ne térj el a szövegtől fantáziálással
– Ne használj pontatlan kifejezéseket

**Hasznos mondatkezdések:**
– „A mű fő témája…”
– „Szophoklész célja az volt, hogy…”
– „A tragikus hős jellemzői…”
– „A kar szerepe abban rejlik, hogy…”

### Esszéírás tippek

**Bevezetés:**
– Írd le a mű alapadatait (szerző, cím, keletkezés)
– Fogalmazd meg a kérdést/problémát
– Vázold fel a válasz struktúráját

**Tárgyalás:**
– Használj konkrét példákat a szövegből
– Idézz pontosan
– Érvelj logikusan
– Kösd össze az érveket

**Befejezés:**
– Összegezd a fontosakat
– Vonj le következtetést
– Utalj a mű jelentőségére

## 8. Összegzés

A **Szophoklész: Oedipusz király** az ókor görög irodalom egyik legnagyobb remeke, amely az emberi sors alapvető kérdéseit járja körül. A mű központi témája a **végzet elkerülhetetlensége** és az **emberi méltóság** megőrzésének lehetősége a szenvedésben.

**Kulcselemek az érettségire:**
1. **Tragikus hős fogalma**: Oedipusz tökéletes példa
2. **Drámai szerkezet**: klasszikus felépítés
3. **Témák**: végzet, önismeret, felelősség
4. **Motívumok**: látás-vakság, út, név
5. **Hatás**: katarzis, világirodalmi jelentőség

A mű tanulmányozása során fontos megérteni, hogy Szophoklész nem csupán egy történetet mesél el, hanem az emberi létezés alapvető dilemmáit világítja meg. Az **Oedipusz király** ma is aktuális kérdéseket vet fel a sors és szabad akarat viszonyáról, az önismeret fontosságáról és az erkölcsi felelősségről.

—

*Ez a felkészítő anyag átfogó képet nyújt az Oedipusz királyról, de a sikeres érettségihez elengedhetetlen a mű elolvasása és a rendszeres gyakorlás!*

Szophoklész: Oedipusz király

További tételek