# Mary Shelley: Frankenstein – Érettségi Felkészítő Anyag
## 1. A téma részletes kifejtése
### 1.1 Mary Shelley életrajza és a mű keletkezése
**Mary Wollstonecraft Shelley** (1797-1851) az angol romantika egyik legjelentősebb írója volt. Élete és munkássága szorosan kapcsolódik a kor progresszív szellemiségéhez:
– **Családi háttér**: Mary Wollstonecraft (korai feminista író) és William Godwin (filozófus, politikai író) lánya
– **Kapcsolata Percy Shelley-vel**: 1814-ben menekült el a költővel, 1816-ban házasodtak össze
– **A Frankenstein születése**: 1816 nyarán, a genfi Villa Diodatinál, Lord Byron társaságában keletkezett egy „kísértethistória-verseny” eredményeként
– **Kiadás**: 1818-ban jelent meg névtelenül, csak az 1831-es kiadásban tüntették fel Mary Shelley nevét
### 1.2 A mű szerkezete és stílusa
**Keretszerkezet** – több elbeszélő szint:
1. **Külső keret**: Robert Walton levelei a nővérének
2. **Középső keret**: Victor Frankenstein története
3. **Belső keret**: A szörny saját története
**Elbeszélési technika**:
– Többszörös elbeszélői perspektíva
– Levelek, naplóbejegyzések
– Romantikus stílusjegyek: érzelmes hangvétel, természetleírások
– Gótikus elemek: titokzatosság, borzongás, természetfeletti
### 1.3 A cselekmény részletes összefoglalása
**I. Walton keretezése**:
Robert Walton, a sarki kutató megmenti az életét egy jégdarabon sodródó Victor Frankenstein-t, aki elmondja történetét.
**II. Victor története**:
– **Gyermekkor**: Genfi polgárcsaládban nevelkedik, megismerkedik Elizabeth-szel
– **Tanulmányok**: Ingolstadt egyetemen természettudományokat tanul
– **A kísérlet**: Sikerül életet lehelnie holttestbe, de megborzad alkotásától és elhagyja
– **A tragédiák sora**: A szörny megöli Victor öccsét (William-et), majd a család cselédlányát (Justine-t) kivégzik a gyilkosság vádjával
**III. A szörny története**:
– **Magány és tanulás**: A szörny elmondja, hogyan tanult meg beszélni és olvasni
– **A De Lacey család megfigyelése**: Titokban figyeli a családot, tőlük tanulja az emberi viselkedést
– **Elutasítás**: Amikor felfedi magát, elutasítják
– **Bosszú**: Követeli Victortól, hogy teremtsen neki társat
**IV. A végkifejlet**:
– Victor elkezdeni egy női társat, de félbehagyja
– A szörny megöli Victor legjobb barátját (Clerval-t) és menyasszonyát (Elizabeth-et)
– Victor üldözőbe veszi teremtményét
– Mindketten meghalnak az Északi-sarkvidéken
## 2. Főbb témák és motívumok
### 2.1 A teremtés és felelősség témája
– **A tudós felelőssége**: Victor felelőtlen módon hagyja el alkotását
– **Isten szerepének átvétele**: A természetfeletti teremtés kísérlete
– **Következmények**: A teremtő nem vállalja a felelősséget műve iránt
### 2.2 Magány és elszigeteltség
– **Victor elszigeteltsége**: Szakmai ambíciói miatt elfordul környezetétől
– **A szörny magánya**: Elutasítják külseje miatt, nincs helye a társadalomban
– **Párhuzam**: Mindketten szenvednek az egyedülléttől
### 2.3 A természet és a civilizáció ellentéte
– **Romantikus természetfelfogás**: A természet gyógyító, megnyugtató ereje
– **A tudomány veszélyei**: A természet erőszakos meghódítása
– **Civilizációs kritika**: Az emberi társadalom előítéletei és kegyetlensége
### 2.4 Jó és rossz relativitása
– **Ki a valódi szörny?**: Victor felelőtlensége vs. a teremtmény bosszúvágya
– **Erkölcsi ambivalencia**: Nincs egyértelmű jó és rossz szereplő
– **Társadalmi determináció**: A környezet alakítja az egyént
## 3. Szereplők elemzése
### 3.1 Victor Frankenstein
**Karakterjegyek**:
– Ambiciózus, zseniális tudós
– Magányos, megszállott személyiség
– Felelőtlen, önző
– Tragikus hős (hubris – az istenek elleni lázadás)
**Fejlődése**:
– Kezdetben idealista fiatalember
– A siker megszállottja lesz
– Végül tragikus, megtört ember
### 3.2 A szörny/teremtmény
**Karakterjegyek**:
– Fizikailag borzasztó, de intelligens
– Érző, tanuló lény
– Kezdetben ártatlan, majd bosszúálló
– Tragikus figura – áldozat és elkövető egyszerre
**Fejlődése**:
– Születésekor „tiszta lap”
– Az elutasítás miatt elkeserű
– Tudatosan választja a rosszat
### 3.3 További szereplők
– **Elizabeth**: A romantikus ideál megtestesítője, áldozat
– **Clerval**: Victor lelkiismerete, a barátság szimbóluma
– **Walton**: Victor tükörképe, aki levonja a tanulságokat
## 4. Irodalomtörténeti kontextus
### 4.1 A romantika jellemzői a műben
– **Egyéni szabadság hangsúlyozása**
– **Érzelmi telítettség**
– **A természet kultusza**
– **A múlt (középkor) idealizálása**
– **A természetfeletti iránti érdeklődés**
– **Géniusz-kultusz**
### 4.2 A gótikus regény hagyománya
**Jellemzők**:
– Borzongást keltő légkör
– Természetfeletti elemek
– Titokzatos helyszínek
– Pszichológiai terror
**Előzmények**:
– Horace Walpole: *Az otrantói kastély* (1764)
– Ann Radcliffe művei
– Matthew Lewis: *A szerzetes* (1796)
### 4.3 A sci-fi őstípusa
– **Tudományos megalapozottság**: A kor természettudományos felfedezései
– **Technológiai spekuláció**: Mi történhet, ha…?
– **Társadalomkritika**: A tudomány veszélyei
## 5. Történelmi és kulturális háttér
### 5.1 A kor tudományos forradalma
**Galvanizmus**:
– Luigi Galvani kísérletei az állati elektromossággal
– Az élet és halál határának kutatása
– Elektromos áramok hatása az izmokra
**Egyéb tudományos áttörések**:
– Kémiai elemek felfedezése
– Anatómiai tanulmányok
– Az orvostudomány fejlődése
### 5.2 Társadalmi változások
– **Ipari forradalom**: Gépek és technológia térhódítása
– **Társadalmi átalakulás**: Hagyományos értékek megkérdőjelezése
– **Női szerepek**: Mary Shelley példája a női szerzőségre
### 5.3 Filozófiai háttér
– **John Locke**: „Tabula rasa” elmélete
– **Jean-Jacques Rousseau**: A „nemes vadember” koncepciója
– **Az Aufklärung**: Az ész kultusza és korlátai
## 6. A mű interpretációi és hatása
### 6.1 Feminista olvasat
– **Mary Shelley úttörő szerepe**: Női szerző a férfidominált műfajban
– **A teremtés mítosza**: Női perspektíva a születésre
– **Társadalomkritika**: A nők helyzetének reflektálása
### 6.2 Pszichoanalitikus értelmezés
– **Freudi olvasat**: Ödipusz-komplexus, elfojtott vágyak
– **Jung-i archetípusok**: Árny, anima/animus
– **A tudattalan sötét oldala**: Victor és a szörny kapcsolata
### 6.3 Marxista kritika
– **Osztályellentétek**: A szörny társadalmi helyzete
– **Elidegenedés**: Az ipari társadalom áldozatai
– **Munkás-tőkés viszony**: Teremtő-teremtmény kapcsolata
### 6.4 Kulturális hatás
**Irodalomra**:
– Számos átdolgozás és folytatás
– A sci-fi műfaj alapműve
– Gótikus hagyomány továbbélése
**Filmre és színházra**:
– Számtalan filmadaptáció
– Színházi előadások
– Populáris kulturális ikon
## 7. Fontos fogalmak és definíciók
### 7.1 Irodalmi fogalmak
**Gótikus regény**: 18-19. századi műfaj, amely a borzongást, természetfeletti elemeket és pszichológiai terrort használja
**Keretszerkezet**: Olyan narratív technika, ahol egyik történet a másikba van ágyazva
**Tragikus hős**: Olyan főszereplő, aki saját hibája (hubris) miatt bukik el
**Hubris**: Gőg, az istenek elleni lázadás, amely tragédiához vezet
### 7.2 Történelmi fogalmak
**Romantika**: 18. század végén – 19. század első felében keletkezett irodalmi és művészeti irányzat
**Galvanizmus**: Az állati elektromosság tanulmányozása, Luigi Galvani után
**Aufklärung/Felvilágosodás**: 18. századi szellemi mozgalom az ész kultusza alapján
### 7.3 Filozófiai fogalmak
**Tabula rasa**: „Tiszta tábla” – John Locke elmélete szerint születéskor az elme üres, minden tapasztalatból származik
**Nemes vadember**: Rousseau elmélete szerint az ember természetesen jó, a társadalom rontja el
## 8. Tipikus érettségi kérdések és mintaválaszok
### 8.1 Elemző kérdések
**K: Milyen szerkezeti sajátosságai vannak a Frankenstein című műnek?**
**Válasz**: A Frankenstein összetett keretszerkezetű regény. Három elbeszélési szintet különböztethetünk meg: a külső keretet Walton levelei alkotják, a középső keretben Victor Frankenstein meséli el történetét, míg a belső keretben a szörny saját sorsát beszéli el. Ez a technika több perspektívát ad, és fokozza a történet hitelességét. A többszörös elbeszélő helyzet lehetővé teszi, hogy különböző nézőpontokból ismerjük meg az eseményeket, ami gazdagítja a mű jelentésrétegeit.
**K: Hogyan jelenik meg a romantika a műben?**
**Válasz**: A Frankenstein több romantikus jegyet is mutat. A természet kultusza különösen hangsúlyos: a szereplők gyakran keresik vigasztalást a természetben, Victor gyógyulásának is a természeti környezet ad erőt. Az egyéni szabadság és a géniusz-kultusz Victor karakterében ölt testet, aki túl akarja lépni az emberi korlátokat. Az érzelmi telítettség, a szenvedélyes hangvétel és a természetfeletti iránti érdeklődés szintén a romantika jegyei. A mű kritizálja a felvilágosodás túlzott racionalizmusát, és az érzelmek fontosságát hangsúlyozza.
### 8.2 Összehasonlító kérdések
**K: Hasonlítsd össze Victor Frankensteint és teremtményét!**
**Válasz**:
**Hasonlóságok**: Mindketten magányosak és elszigeteltek, mindketten intelligensek és tanulékonyak, mindketten szenvednek. Mindkettejük sorsa tragikus, és végül mind a ketten meghalnak.
**Különbségek**: Victor születetten emberi társadalomba tartozik, míg a szörny kirekesztett. Victor önként választja az elszigeteltséget tudományos ambíciói miatt, míg a szörny kényszerűen magányos. Victor felelőtlen és önző, míg a szörny kezdetben ártatlan. Végül Victor a teremtő, a szörny pedig a teremtmény, ami alapvető aszimmetriát teremt közöttük.
### 8.3 Értelmezési kérdések
**K: Ki a valódi „szörny” a regényben? Indokold!**
**Válasz**: A kérdés összetett, mert mindkét főszereplőben találhatunk „szörnyű” vonásokat. Victor azért tekinthető szörnynek, mert felelőtlenül hagyja el teremtményét, nem vállalja a következményeket, és önzően cselekszik. Teremtménye pedig fizikailag borzasztó, és gyilkosságokat követ el.
Azonban a mű mögöttes üzenete az, hogy a társadalom teszi szörnnyé a teremtményt. Születésekor ártatlan, de az emberi elutasítás és gyűlölet következtében válik rosszá. Victor tehát erkölcsileg szörnyű, míg teremtménye csak külsőleg és reakcióként. A valódi szörny talán maga a társadalom, amely előítéletei alapján ítél, és nem ad esélyt a másságnak.
### 8.4 Kontextuális kérdések
**K: Hogyan kapcsolódik a mű a kor tudományos felfedezéseihez?**
**Válasz**: A Frankenstein szorosan kapcsolódik a 18-19. század fordulójának tudományos forradalmi felfedezéseihez. Luigi Galvani kísérletei az állati elektromossággal inspirálták Mary Shelley-t – a regényben Victor elektromos áramokkal kelti életre teremtményét. A kor orvostudományi fejlődése, az anatómiai tanulmányok és a holttestek boncolása mind megjelennek a műben.
A mű egyben kritikája is a tudományos fejlődésnek: figyelmeztet arra, hogy a tudomány felelőtlen használata veszélyes lehet. Victor története azt mutatja be, hogy a tudósnak felelősséggel tartozik felfedezéseiért és azok következményeiért. A regény így a mai napig aktuális kérdéseket vet fel a tudományos etikáról.
## 9. Gyakorlati tanácsok az érettségire
### 9.1 A szöveg ismerete
– **Olvassunk el a teljes művet**, ne csak összefoglalókra támaszkodajunk
– **Jegyezzük fel a fontos idézeteket** és jeleneteket
– **Figyeljünk a szerkezeti sajátosságokra** (kerettechnika)
– **Ismerjük a főbb szereplők jellemzését** és fejlődését
### 9.2 Kontextuális ismeretek
– **Romantika jellemzői**: természetszeretet, egyéniség, érzelmek
– **Gótikus regény hagyománya**: borzongás, természetfeletti
– **Történelmi háttér**: ipari forradalom, tudományos felfedezések
– **Mary Shelley életrajza**: különös figyelem a mű keletkezésére
### 9.3 Témakörök gyakorlása
– **Szereplőelemzés**: Victor és a szörny karakterének elemzése
– **Témák és motívumok**: magány, felelősség, teremtés
– **Stílusjegyek**: romantikus és gótikus elemek
– **Műfaji sajátosságok**: a sci-fi műfaj kezdetei
### 9.4 Vizsgateljesítési technikák
– **Strukturált válaszok**: bevezetés, kifejtés, összegzés
– **Konkrét példák**: mindig szöveghelyekkel támasztuk alá állításainkat
– **Kapcsolódási pontok**: más művekhez, történelmi eseményekhez való kapcsolódás
– **Saját vélemény**: indokolt állásfoglalás a kérdésekhez
### 9.5 Gyakori hibák elkerülése
– Ne keverjük össze a szereplőket és eseményeket
– Ne hagyjuk figyelmen kívül a keretszerkezetet
– Ne felejtsük el a történelmi kontextust
– Ne csak felsorolást adjunk, hanem elemezzünk is
## 10. További olvasmányok és források
### 10.1 Kapcsolódó művek
– **Ann Radcliffe**: *Udolpho rejtelmei* (gótikus regény)
– **Lord Byron**: *Childe Harold zarándoklása* (romantikus költemény)
– **Percy Bysshe Shelley**: *Prometheus megszabadítva* (kapcsolódó mitológiai téma)
– **Bram Stoker**: *Dracula* (gótikus hagyomány folytatása)
### 10.2 Modern adaptációk
– **Filmek**: James Whale (1931), Kenneth Branagh (1994) változatai
– **Színházi adaptációk**: Nick Dear: *Frankenstein* (National Theatre)
– **Modern újraírások**: Különböző kortárs szerzők interpretációi
### 10.3 Ajánlott szakirodalom
– **Magyarországi szakirodalom**: A romantikáról szóló kézikönyvek
– **Tanulmányok**: A gótikus regényről és a korai sci-fi irodalomról
– **Életrajzi munkák**: Mary Shelley életéről szóló könyvek
—
*Ez a felkészítő anyag átfogó áttekintést ad Mary Shelley Frankenstein című művéről az érettségi vizsga szempontjából. A sikeres felkészüléshez ajánljuk a mű elolvasását és a témakörök rendszeres gyakorlását.*