# Henrik Ibsen: Nóra – Érettségi Felkészítő Anyag
## 1. A mű alapadatai
### Szerző és mű
– **Szerző:** Henrik Ibsen (1828-1906)
– **Eredeti cím:** Et dukkehjem (Babaszoba/Babaház)
– **Magyar cím:** Nóra
– **Műfaj:** Polgári dráma
– **Keletkezés:** 1879
– **Ősbemutatót:** Koppenhága, 1879. december 21.
### A szerző rövid életrajza
Henrik Ibsen norvég drámaíró, a modern európai színház megteremtője. Pályája három szakaszra oszlik:
– **Korai romantikus korszak** (1850-1860)
– **Társadalmi drámák korszaka** (1870-1890)
– **Szimbolikus drámák korszaka** (1890-1906)
## 2. A dráma részletes elemzése
### 2.1 Cselekmény összefoglalása
#### **I. felvonás**
A történet karácsony előtt játszódik. Nóra Helmer boldogan készülődik az ünnepre, miközben férje, Torvald bankigazgató lesz. A házba érkezik Dr. Rank, a család barátja, majd Nóra barátnője, Kristine Linde, aki férje halála után nehéz helyzetben van. Nóra elmeséli, hogy férje betegsége idején titokban kölcsönt vett fel az olaszországi gyógykezeléshez, és azóta titkos munkával törleszti az adósságot.
#### **II. felvonás**
Nils Krogstad, a hitelező megjelenik, és megfenyegeti Nórát, hogy ha Torvald elbocsátja őt a bankból, nyilvánosságra hozza a hamisított aláírást tartalmazó kölcsönszerződést. Nóra kétségbeesésében segítséget kér Dr. Ranktól, aki váratlanul szerelmet vall neki.
#### **III. felvonás**
A társadalmi összejövetel után Torvald megtudja az igazságot Krogstad leveléből. Durván szemrehányást tesz feleségének, majd amikor Krogstad visszaküldi a szerződést, megpróbálja helyrehozni a kapcsolatot. Nóra azonban rájön, hogy férje csak a saját becsületéért aggódott, és úgy dönt, elhagyja a családot, hogy megtalálja önmagát.
### 2.2 Szerkezetanalízis
#### **Drámai technika:**
– **Analitikus dráma:** A múlt fokozatos feltárása
– **Retrospektív kompozíció:** Az előzmények utólagos megismerése
– **Klasszikus egységek:** Hely, idő, cselekmény egysége
– **Jól megkomponált dráma:** Logikus, szoros szerkezet
#### **Konfliktusok:**
– **Külső konfliktus:** Nóra és Krogstad
– **Belső konfliktus:** Nóra önmegismerése
– **Társadalmi konfliktus:** Egyén vs. társadalmi normák
– **Erkölcsi konfliktus:** Formális és tartalmi erkölcs szembenállása
### 2.3 Főbb szereplők
#### **Nóra Helmer**
– **Jellemfejlődés:** Játékos, naiv feleségből tudatos, független nővé válik
– **Társadalmi szerepek:** Feleség, anya, „babaszobababa”
– **Lázadás:** A hagyományos női szerepekkel szembeni fellépés
– **Szimbolikus jelentés:** A női emancipáció megtestesítője
#### **Torvald Helmer**
– **Jellemzés:** Paternalista, tekintélyelvű férj
– **Társadalmi pozíció:** Bankigazgató, a polgári értékek képviselője
– **Kapcsolata Nórával:** Védelmező, de lekezelő attitűd
– **Szimbolikus jelentés:** A patriarchális társadalom képviselője
#### **Dr. Rank**
– **Jellemzés:** A család barátja, halálos beteg
– **Szerepe:** Titkolt szerelem, a múlt bűneinek következménye
– **Szimbolikus jelentés:** Az erkölcsi és fizikai romlás szimbóluma
#### **Kristine Linde**
– **Jellemzés:** Nóra ellentéte, gyakorlatias, önálló nő
– **Szerepe:** Kontrasztszereplő, a múlt és jelen összekapcsolója
– **Jelentősége:** Alternatív női életmodell bemutatása
#### **Nils Krogstad**
– **Jellemzés:** Társadalmi kívülálló, a múlt hibái miatt megbélyegzett
– **Szerepe:** A konfliktus kirobbantója
– **Változása:** A végső megbocsátás lehetőségének képviselője
## 3. Témák és motívumok
### 3.1 Központi témák
#### **Női emancipáció**
– A nő helye a 19. századi társadalomban
– A hagyományos női szerepek megkérdőjelezése
– Az önállóság és függetlenség igénye
– A házassági egyenlőtlenségek problémája
#### **Hazugság és igazság**
– A „üdvös hazugságok” problematikája
– Az igazság felfedezésének következményei
– A tiszta lappal való újrakezdés lehetősége
#### **Társadalmi konvenciók kritikája**
– A polgári erkölcs képmutatása
– A formális és tartalmi erkölcs szembenállása
– A társadalmi előítéletek káros hatásai
### 3.2 Szimbólumok és motívumok
#### **A babaszoba motívuma**
– Nóra mint „játékbaba” pozíciója
– A gyermeki függőség és felnőtt felelősség ellentéte
– A látszat és valóság problémája
#### **A tarantella**
– Az olasz tánc mint szenvedély és halál szimbóluma
– Nóra belső feszültségének kifejeződése
– A szabadság vágyának megnyilvánulása
#### **A karácsony**
– Az ünnep mint a család összetartásának szimbóluma
– A látszat-harmónia leleplezése
– Az új kezdet lehetőségének ígérete
#### **Az ajtócsapódás**
– A dráma híres befejezése
– A régi élet végleges lezárása
– Az önállóság felé való elindulás szimbóluma
## 4. Irodalomtörténeti jelentőség
### 4.1 A realizmus jegyei
#### **Társadalmi realizmus**
– Valósághű társadalomkép bemutatása
– Konkrét társadalmi problémák feldolgozása
– Hiteles karakterábrázolás
#### **Pszichológiai realizmus**
– Mélylélektani jellemábrázolás
– Belső motivációk feltárása
– Érzelmi folyamatok hiteles bemutatása
### 4.2 A modern dráma jellegzetességei
#### **Ibsen újításai:**
– Analitikus drámatechnika alkalmazása
– Társadalomkritikus témák feldolgozása
– Hétköznapi, polgári környezet bemutatása
– Nyitott befejezés alkalmazása
#### **Hatása:**
– A modern európai színház megalapozása
– Társadalmi viták kirobbantása
– A női szerepek újragondolásának ösztönzése
## 5. Történelmi és kulturális kontextus
### 5.1 A 19. század végi Európa
#### **Társadalmi változások:**
– A polgárság megerősödése
– A női emancipációs mozgalmak kezdetei
– Az ipari forradalom társadalmi hatásai
– A hagyományos értékrendek megkérdőjelezése
#### **Kulturális környezet:**
– A realizmus virágkora az irodalomban
– Társadalomkritikus művészeti irányzatok
– A pozitivizmus hatása
– Az egyéni szabadság eszményének terjedése
### 5.2 A női kérdés a 19. században
#### **Társadalmi helyzet:**
– A nők jogi és társadalmi alárendelttsége
– A házassági jogok egyenlőtlensége
– Korlátozott oktatási és munkalehetőségek
– Az anyai és feleségi szerepek dominanciája
#### **Emancipációs törekvések:**
– A női jogok kiterjesztéséért folytatott harc
– Oktatási egyenlőség követelése
– Politikai részvétel igénye
– Gazdasági függetlenség keresése
## 6. A dráma fogadtatása és hatása
### 6.1 Korabeli reakciók
#### **Botrány és vita:**
– A befejezés sokkoló hatása
– Társadalmi és erkölcsi viták kirobbantása
– A kritikák megoszlása
– A feminista mozgalmak támogatása
#### **Színházi siker:**
– Gyors nemzetközi terjedés
– Számos adaptáció és átdolgozás
– A modern színházi repertoár alapművévé válás
### 6.2 Hosszú távú hatás
#### **Irodalmi jelentőség:**
– A modern dráma úttörő alkotása
– Hatás a későbbi drámaírókra
– A társadalmi problémadráma műfajának megalapozása
#### **Társadalmi hatás:**
– A női jogok fejlődésének ösztönzése
– A házasság intézményének újragondolása
– A társadalmi normák megkérdőjelezése
## 7. Kapcsolódó művek és szerzők
### 7.1 Ibsen egyéb művei
#### **Társadalmi drámák:**
– **Társadalom támaszai (1877):** A polgári erkölcs bírálata
– **Kísértetek (1881):** Az öröklődés és a múlt problémái
– **Népellenség (1882):** Az egyén és a tömeg konfliktusa
– **Vadkacsa (1884):** Az „élet-hazugság” problematikája
#### **Szimbolikus drámák:**
– **Rosmersholm (1886):** Lelkiismeret és politika
– **Solness építőmester (1892):** A művész tragédiája
– **Hedda Gabler (1890):** A modern nő dilemmái
### 7.2 Kortárs és kapcsolódó szerzők
#### **Európai realizmus:**
– **August Strindberg:** Haláltánc, Júlia kisasszony
– **Anton Pavlovics Csehov:** Sirály, Cseresznyéskert
– **George Bernard Shaw:** Pygmalion, Major Barbara
#### **Magyar kapcsolatok:**
– **Herczeg Ferenc:** Társadalmi drámák
– **Bródy Sándor:** Naturalista színművek
– **Molnár Ferenc:** Polgári drámák
## 8. Tipikus érettségi kérdések és válaszok
### 8.1 Műelemző kérdések
#### **1. Mutassa be Nóra jellemfejlődését a dráma folyamán!**
**Válasz felépítése:**
– **Kiindulópont:** Naiv, játékos feleség („mókus”, „pacsirta”)
– **Konfliktus:** A titok felfedésének veszélye
– **Fordulópont:** Torvald reakciója a leleplezésre
– **Felismerés:** A házasság illuzórikus volta
– **Következmény:** Az elhatározás az önálló életre
**Részletes kifejtés:**
Nóra karaktere három szakaszban alakul át. Kezdetben a hagyományos 19. századi feleség szerepét játssza, aki férjét manipulálja, de függőségben él tőle. A konfliktus során kénytelen felnőtt felelősséget vállalni, ami növekvő önismerethez vezet. A végső leleplezés után felismeri, hogy házassága csak látszólagos egyenjogúságon alapult, és az önmegvalósítás érdekében vállalja a társadalmi kiközösítést.
#### **2. Milyen szerepet játszik a múlt a dráma cselekményében?**
**Válasz felépítése:**
– **Analitikus dramaturgia:** A múlt fokozatos feltárása
– **Krogstad titka:** A hamisított aláírás következményei
– **Dr. Rank betegsége:** Az apai bűnök öröklődése
– **Kristine múltja:** Az alternatív női életút bemutatása
#### **3. Hogyan bírálja Ibsen a polgári társadalom erkölcsét?**
**Válasz felépítése:**
– **Kettős mérce:** Férfi és női erkölcsi elvárások különbsége
– **Forma vs. tartalom:** A külső tisztesség mögötti képmutatás
– **Társadalmi előítéletek:** Krogstad megbélyegzettségének okai
– **Egyéni vs. kollektív erkölcs:** Nóra egyéni felelősségvállalása
### 8.2 Összehasonlító kérdések
#### **Nóra és Emma Bovary összehasonlítása**
– **Hasonlóságok:** Férjük által korlátozott nők, vágy a változásra
– **Különbségek:** Nóra céltudatos döntése vs. Emma romantikus illúziói
– **Befejezés:** Nóra új élete vs. Emma tragikus halála
#### **Ibsen és Katona József drámáinak összehasonlítása**
– **Közös vonások:** Társadalomkritika, erkölcsi konfliktusok
– **Különbségek:** Realista vs. romantikus ábrázolás
– **Történelmi kontextus:** 19. század vs. török világ
## 9. Stíluselemzés és nyelvi sajátosságok
### 9.1 Ibsen drámai nyelvezete
#### **Jellemzők:**
– **Természetes, hétköznapi beszéd:** Realista dialógusok
– **Szimbolikus nyelvi elemek:** Rejtett jelentések
– **Karakterizáló beszédmód:** Személyiségre jellemző nyelvi vonások
– **Feszültségkeltő technikák:** Fokozás, várakoztatás
#### **Példák:**
– Nóra gyermekies megszólításai: „mókus”, „pacsirta”
– Torvald paternalista hangvétele
– Dr. Rank finom utalásai betegségére és szerelmére
### 9.2 Drámai eszközök
#### **Színpadi jelképek:**
– **Karácsonyfa:** A család harmóniájának szimbóluma
– **Bálruha:** A társadalmi szerep jelképe
– **Levelek:** A múlt és jelen összekapcsolói
– **Ajtók:** Bezártság és szabadulás motívumai
## 10. Gyakorlati tanácsok az érettségire
### 10.1 Felkészülési stratégiák
#### **Műismeret megszerzése:**
– A cselekmény pontos ismerete
– Szereplők jellemzésének elsajátítása
– Témák és motívumok rendszerezése
– Történelmi kontextus megértése
#### **Elemzési készségek fejlesztése:**
– Szövegelemzési technikák gyakorlása
– Összehasonlítási szempontok kialakítása
– Érvelési sémák begyakorlása
– Példák és idézetek használata
### 10.2 Vizsgahelyzet kezelése
#### **Fogalmazási tanácsok:**
– Logikus gondolatmenet követése
– Konkrét példák használata
– Idézetek pontos alkalmazása
– Összefoglalás és következtetések levonása
#### **Gyakori hibák elkerülése:**
– Cselekményismertetés helyett elemzés írása
– Túláltalánosítás kerülése
– Anakronizmusok elkerülése
– Személyes vélemény és objektív elemzés megkülönböztetése
## 11. Fontos fogalmak és definíciók
### 11.1 Műfaji fogalmak
#### **Polgári dráma:**
A 19. században kialakuló drámai műfaj, amely a polgárság életét és problémáit ábrázolja realista módon.
#### **Analitikus dráma:**
Olyan drámatípus, amely a múlt eseményeinek fokozatos feltárására épül, és az előzményeket utólag tárja fel.
#### **Társadalmi problémadráma:**
A társadalmi egyenlőtlenségeket és erkölcsi kérdéseket középpontba állító drámai műfaj.
### 11.2 Irodalomtörténeti fogalmak
#### **Realizmus:**
19. századi irodalmi irányzat, amely a valóság hű ábrázolására törekszik, társadalomkritikus szemlélettel.
#### **Emancipáció:**
A női jogegyenlőség és függetlenség elérésére irányuló társadalmi mozgalom és eszme.
#### **Modernség:**
Az irodalomban a hagyományos formák és témák megújítása, új kifejezésmódok keresése.
## 12. Összegzés
Henrik Ibsen Nórája az európai irodalom egyik legjelentősebb drámája, amely a 19. századi polgári társadalom kritikáján keresztül örökérvényű emberi és társadalmi kérdéseket vet fel. A mű jelentőségét az adja, hogy elsőként ábrázolta hiteles módon a női emancipáció problémáját, és újszerű drámai formájával megalapozta a modern színházat.
A dráma központi üzenete, hogy az egyénnek joga és kötelessége megtalálni önmaga autentikus útját, még akkor is, ha ez társadalmi normák felrúgásával jár. Nóra alakja a függetlenségre törekvő modern nő archetípusává vált, aki képes feladni a biztonságot az önmegvalósításért.
Az érettségi felkészülés során különös figyelmet kell fordítani a mű történelmi kontextusára, a női kérdés 19. századi helyzetére, valamint Ibsen innovatív drámaírói technikáira. A Nóra nem csupán irodalomtörténeti jelentőségű alkotás, hanem máig ható társadalmi dokumentum is, amely segít megérteni a modern ember és a hagyományos értékek közötti feszültségeket.
—
*Ez az összefoglaló az érettségi vizsgára való felkészülés alapjául szolgál. A sikeres felkészülés érdekében javasolt az eredeti mű elolvasása és a témakör további elmélyítése.*