# Magyar népmesék – Érettségi felkészítő anyag
## 1. A téma alapvető meghatározása
### Mi a népmese?
A **népmese** a népi alkotások egyik legfontosabb műfaja, amely szóbeliségben terjedt évszázadokon át. Jellemzői:
– **Névtelen alkotás**: nincsenek ismert szerzői
– **Szóbeli hagyományozás**: generációról generációra adódott át
– **Kollektív alkotás**: a közösség formálta és alakította
– **Időtlen és helytelen**: „Hol volt, hol nem volt…” kezdéssel
– **Fantasztikus elemek**: varázslat, beszélő állatok, csodálatos események
### A népmese funkciói
1. **Szórakoztatás**: élményt nyújt a hallgatóságnak
2. **Nevelés**: erkölcsi tanulságokat közvetít
3. **Közösségformálás**: összetartja a közösséget
4. **Értékőrzés**: megőrzi a hagyományos értékeket
5. **Világmagyarázat**: választ ad alapvető kérdésekre
## 2. A magyar népmesék típusai és jellemzői
### Főbb típusok
#### A) Tündérmesék (varázsmesék)
– **Jellemzők**: fantasztikus elemek, varázslat, átváltozások
– **Tipikus szereplők**: királyfi, királylány, tündér, boszorkány
– **Példák**: A szépet álmodó királylány, A kisasszony és a törpe
#### B) Állatmesék
– **Jellemzők**: állatok a főszereplők, emberi tulajdonságokkal
– **Funkció**: gyakran tanmese jellegű
– **Példák**: A kánya és a rák, A farkas és a gólya
#### C) Tréfás mesék (schwankok)
– **Jellemzők**: humoros, csúfondáros hangvétel
– **Tipikus szereplők**: ravasz paraszt, ostoba földesúr
– **Példák**: Móka Miklós mesék
#### D) Novellamesék
– **Jellemzők**: valószerűbb történetek
– **Témák**: szerelem, házasság, társadalmi problémák
### A magyar népmesék sajátosságai
#### Szerkezeti jellemzők
– **Hármas tagolás**: három próba, három kívánság, három testvér
– **Formulaszerű kezdés és befejezés**: „Egyszer volt, hol nem volt…” / „Itt a vége, fuss el véle”
– **Ismétlések**: fokozást szolgálnak
– **Ellentétek**: jó-rossz, szép-csúf, okos-buta
#### Stilisztikai eszközök
– **Egyszerű nyelvezet**: közérthető, népies
– **Párbeszédek**: élénkítik a cselekményt
– **Képes kifejezések**: „Isten hozott!” „Úgy legyen!”
– **Alliteráció**: „se sül, se fő”
## 3. Kapcsolódó irodalmi művek és szerzők
### Gyűjtők és feldolgozók
#### Erdélyi János (1814-1868)
– **Fő műve**: „Magyar népmesék” (1855)
– **Jelentősége**: első tudományos népmesegyűjtemény
– **Módszere**: híven megőrizte a népi nyelvezetet
#### Benedek Elek (1859-1929)
– **Művei**:
– „Magyar mese- és mondavilág” (1894-1896)
– „Az én meséskönyvem” (1900)
– **Stílusa**: irodalmi átdolgozás, szépirodalmi igénnyel
– **Jelentősége**: „a magyar gyermek nagyapja”
#### Arany László (1844-1898)
– **Műve**: „Magyar népmesegyűjtemény” (1862-1882)
– **Jellemzője**: filológiai pontosság
### Modern feldolgozások
#### Illyes Gyula (1902-1983)
– Népmesei ihletésű költemények
– A népi hagyomány modern átértelmezése
#### Weöres Sándor (1913-1989)
– Népmesei motívumok a költészetében
– „Psyché” című művében is megjelennek népmesei elemek
## 4. Történelmi és kulturális kontextus
### A népmesék keletkezése
#### Történelmi háttér
– **Feudalizmus kora**: a mesék a jobbágyság világlátását tükrözik
– **Társadalmi egyenlőtlenségek**: gazdagok és szegények ellentéte
– **Keresztény kultúra**: erkölcsi értékek
#### Kulturális gyökerek
– **Ősi hiedelemvilág**: animizmus, totemizmus nyomai
– **Keleti és nyugati hatások**: vándorlás során átvett motívumok
– **Európai mesehagyomány**: közös európai mesevagyon része
### Társadalmi funkció
#### Közösségi élet
– **Fonóesték**: téli szórakozás
– **Munka melletti mesélés**: aratás, kukoricafosztás
– **Családi hagyomány**: nagyanya meséi
#### Értékközvetítés
– **Erkölcsi tanítás**: a jó győzelme a rossz felett
– **Társadalmi kritika**: burkoltan kritizálja az elnyomást
– **Remény**: a szegény is boldogulhat
## 5. Jellegzetes motívumok és szimbólumok
### Főbb motívumok
#### Próbatétel motívum
– **Három próba**: fokozódó nehézség
– **Bátorság próbája**: sárkányölés, veszélyes út
– **Okosság próbája**: találós kérdések, rejtvények
#### Varázstárgyak
– **Segítő tárgyak**: varázspálca, hétmérföldes csizma
– **Átváltozást okozó tárgyak**: bűvös ruha, gyűrű
– **Kommunikációs tárgyak**: beszélő tükör, varázsgömb
#### Segítő lények
– **Tündérek**: jóindulatú varázslények
– **Boszorkányok**: gonosz varázslók
– **Beszélő állatok**: ló, kutya, madár
### Szimbólumok
#### Számszimbolika
– **Hármas**: tökéletesség, befejezettség
– **Hetes**: mágikus szám
– **Tizenkettes**: kozmikus rend
#### Színszimbolika
– **Fehér**: tisztaság, ártatlanság
– **Piros**: szerelem, erő
– **Fekete**: gonoszság, titok
## 6. Tipikus érettségi kérdések és válaszok
### 1. Ismertesse a magyar népmesék főbb típusait!
**Válasz:**
A magyar népmesék négy fő típusba sorolhatók:
1. **Tündérmesék (varázsmesék)**: Fantasztikus elemekkel teli történetek, ahol varázslat, átváltozások történnek. Tipikus szereplők: királyfi, királylány, tündér, boszorkány.
2. **Állatmesék**: Az állatok a főszereplők, emberi tulajdonságokkal rendelkeznek. Gyakran tanmese jellegűek.
3. **Tréfás mesék (schwankok)**: Humoros, csúfondáros hangvételű mesék, ahol a ravasz paraszt kijátssza az ostoba földesurat.
4. **Novellamesék**: Valószerűbb történetek, amelyek szerelmi, házassági vagy társadalmi témákat dolgoznak fel.
### 2. Milyen szerepet töltöttek be a népmesék a hagyományos társadalomban?
**Válasz:**
A népmesék többrétű funkcióval rendelkeztek:
– **Szórakoztatás**: A fonóestéken, munkavégzés közben szórakoztatták a közösséget
– **Nevelés**: Erkölcsi tanulságokat közvetítettek, különösen a gyermekek számára
– **Értékőrzés**: Megőrizték és továbbadták a közösség hagyományos értékeit
– **Társadalmi kritika**: Burkolt formában kritizálták a fennálló társadalmi rendet
– **Közösségformálás**: Összetartották a közösséget, közös élményeket teremtettek
### 3. Mutassa be Benedek Elek munkásságának jelentőségét!
**Válasz:**
Benedek Elek (1859-1929) a magyar gyermekliteratura egyik legjelentősebb alakja:
**Művei:**
– „Magyar mese- és mondavilág” (1894-1896)
– „Az én meséskönyvem” (1900)
**Jelentősége:**
– „A magyar gyermek nagyapja” nevet kapta
– Irodalmi átdolgozásban mutatta be a népmeséket
– Szépirodalmi igénnyel dolgozott
– Generációk nőttek fel az ő mesekönyvein
– Népszerűsítette a magyar népmese-hagyományt
**Stílusa:**
– Művészi átdolgozás a tudományos hűség helyett
– Gyermekekhez igazított nyelvezet
– Élvezetes, olvasmányos előadásmód
## 7. Gyakorlati tanácsok az érettségi vizsgára
### Szóbeli vizsga
#### Előkészületek
1. **Alapos ismeretszerzés**: Tanulj meg legalább 3-4 jellegzetes mesét részletesen
2. **Gyűjtők megismerése**: Erdélyi János, Benedek Elek, Arany László munkássága
3. **Tipológia elsajátítása**: Mesétípusok és jellemzőik
#### A felelés során
1. **Strukturált válasz**: Vezess be, fejts ki, összegezz
2. **Konkrét példák**: Minden állítást támassz alá mesebeliségekkel
3. **Szaknyelv használata**: Motívum, toposZ, formula stb.
4. **Összefüggések**: Kapcsold össze az irodalomtörténeti ismeretekkel
### Írásbeli vizsga
#### Szövegértési feladatok
1. **Figyelem a részletekre**: Ismerd fel a mesétípusokat
2. **Motívumok azonosítása**: Próbatétel, segítő lény, varázstárgy
3. **Nyelvezet elemzése**: Népies kifejezések, formulák
#### Fogalmazási feladatok
1. **Témaválasztás**: Ha választhatsz, válassz népmesei témát, ha jól ismered
2. **Struktúra**: Bevezetés-tárgyalás-befejezés
3. **Példaanyag**: Használj konkrét meséket és idézeteket
## 8. Fontos fogalmak és definíciók
### Alapfogalmak
**Folklór**: A népi hagyomány összessége, amelybe a népmesék is tartoznak.
**Szóbeliség**: A népmesék eredeti létmódja, szájról szájra terjedtek.
**Variáns**: Ugyanannak a mesének különböző változatai.
**Kontaminació**: Különböző mesék elemeinek keveredése.
**Motívum**: A mesék legkisebb jelentéssel bíró építőeleme.
### Szerkezeti fogalmak
**Expozíció**: A mese kezdő része, szereplők és helyzet bemutatása.
**Bonyodalom**: A cselekmény kibontakozása, konfliktusok.
**Tetőpont**: A legnagyobb feszültség pontja.
**Megoldás**: A konfliktus feloldása.
**Befejezés**: A mese lezárása, formula.
### Tartalmi fogalmak
**Próbatétel**: A hős által megoldandó feladat vagy legyőzendő akadály.
**Segítő lény**: Olyan szereplő, aki a hőst támogatja (tündér, beszélő állat).
**Antagonista**: A hős ellenfele (boszorkány, sárkány, gonosz király).
**Varázstárgy**: Természetfeletti erővel rendelkező tárgy.
**Iniciáció**: A hős felnőtté válásának folyamata a mesében.
## 9. Összefoglalás
A magyar népmesék a nemzeti kultúra kincsestárának részét képezik. Évszázadokon át szóban hagyományozódtak, és máig megőrizték vonzerejüket. Tanulmányozásuk során megismerhetjük:
– A magyar nép gondolkodásmódját és értékrendszerét
– Az ősi hiedelemvilág elemeit
– A hagyományos társadalom működését
– Az egyetemes emberi tapasztalatokat
Az érettségi vizsgán való sikeres szerepléshez fontos a mesétípusok, a főbb gyűjtők munkássága és a népmesék társadalmi funkcióinak ismerete. A konkrét példákkal alátámasztott, strukturált válaszadás vezethet eredményre.
**Emlékezz**: A népmesék nem csupán múltbeli emlékek, hanem élő hagyomány részei, amelyek máig hatnak irodalmunkra és kultúránkra.
—
*Ez a felkészítő anyag átfogó képet nyújt a magyar népmesékről. Az érettségi vizsgára való felkészülés során érdemes ezt kiegészíteni konkrét mesék elolvasásával és a szakirodalom tanulmányozásával.*