# Érettségi felkészítő: Móricz Zsigmond – Úri muri
## 1. A mű alapadatai
**Szerző:** Móricz Zsigmond (1879-1942)
**Műfaj:** Regény
**Megjelenés:** 1927
**Irodalmi irányzat:** Realizmus
**Téma:** A dzsentri-középosztály erkölcsi és gazdasági válsága
—
## 2. Történelmi és társadalmi háttér
### 2.1 A történelmi kontextus
– **Időpont:** 1920-as évek Magyarországa
– **Politikai helyzet:** Horthy-korszak kezdete
– **Társadalmi változások:**
– Trianoni békeszerződés következményei
– A régi nemesi rend válsága
– Új társadalmi rétegek megjelenése
### 2.2 A dzsentri-problematika
– **Történelmi gyökerek:** A kiegyezés utáni időszak
– **Társadalmi szerepvesztés:** A dzsentri réteg funkcióvesztése
– **Gazdasági válság:** A birtokrendszer felbomlása
– **Erkölcsi dekadencia:** Értékvesztés és erkölcsi züllés
—
## 3. A mű részletes elemzése
### 3.1 Cselekménybeli elemzés
#### **Főbb szereplők:**
**Vitéz Pongrácz Sándor**
– A dzsentri-főhős
– Erkölcsileg züllött, korrupt
– A régi rend képviselője
**Várady Margit**
– Modern, új típusú nő
– Gazdasági függetlenség
– Józan gondolkodás
**Bogács György**
– Polgári származású
– Munkás, tisztességes
– Az új rend képviselője
#### **Cselekmény összefoglalása:**
**I. rész:** Pongrácz Sándor bemutatása, dzsentri környezet
– A régi nemesi kastély és környezete
– A főhős erkölcsi züllöttsége
– Gazdasági problémák
**II. rész:** Margit megjelenése és a szerelmi konfliktus
– Modern nő érkezése a provinciába
– Szerelmi háromszög kialakulása
– Értékrendi különbségek
**III. rész:** A konfliktus kiéleződése és a katasztrófa
– Pongrácz bukása
– Margit döntése
– A dzsentri-világ végső összeomlása
### 3.2 Stílus és nyelvi megformáltság
**Elbeszélés módja:**
– Külső szemlélő
– Objektivitásra törekvés
– Ironikus hangnem
**Nyelvi eszközök:**
– Realizmus
– Naturalizmus elemei
– Szatirikus ábrázolás
– Tájnyelvi elemek
—
## 4. Főbb témák és motívumok
### 4.1 Társadalmi témák
| Téma | Megjelenés a műben | Jelentősége |
|---|---|---|
| Dzsentri-válság | Pongrácz erkölcsi züllése | Társadalmi kritika |
| Modernizáció | Várady Margit alakja | Új értékek megjelenése |
| Szerelem és erkölcs | Szerelmi háromszög | Értékrendi konfliktus |
| Gazdasági válság | Birtokvesztés | Anyagi alapok eltűnése |
### 4.2 Irodalmi motívumok
**A bukott hős motívuma:**
– Pongrácz mint tragikus figura
– Erkölcsi és anyagi bukás
– A múlt rabja
**Az új és régi szembenállása:**
– Tradicionális vs. modern értékek
– Dzsentri vs. polgárság
– Múlt vs. jövő
—
## 5. Karakterek elemzése
### 5.1 Pongrácz Sándor
**Külső jellemzők:**
– Dzsentri származás
– Vonzó külső
– Dekadens életmód
**Belső tulajdonságok:**
– Erkölcsileg romlott
– Felelőtlen
– Önsajnáló
**Funkciója:**
– A dzsentri-réteg megtestesítője
– Negatív példa
– Társadalmi kritika eszköze
### 5.2 Várady Margit
**Külső jellemzők:**
– Modern megjelenés
– Független nő
– Városi származás
**Belső tulajdonságok:**
– Intelligens
– Határozott
– Erkölcsös
**Funkciója:**
– Az új kor képviselője
– Pozitív ellenpólus
– Modernizáció szimbóluma
—
## 6. Kapcsolódó irodalmi művek
### 6.1 Móricz Zsigmond egyéb művei
**Hasonló témájú regények:**
– *Sárarany* (1910) – paraszti témakör
– *A fáklya* (1917-1922) – történelmi trilógia
– *Rokonok* (1930) – családregény
**Novellák:**
– *Hét krajcár* (1908)
– *Barbárok* (1913)
– *Művészet* (1913)
### 6.2 Korabeli szerzők és művek
**Realista írók:**
– **Gárdonyi Géza:** *Az egri csillagok*
– **Herczeg Ferenc:** *A Gyurkovics fiúk*
– **Mikszáth Kálmán:** *A jó palócok*
**Társadalomkritikai művek:**
– **Kaffka Margit:** *Színek és évek*
– **Krúdy Gyula:** *Szindbád*
—
## 7. Tipikus érettségi kérdések és válaszok
### 7.1 Elemző kérdések
**K: Hogyan jelenik meg a dzsentri-kritika az Úri muriban?**
**V:** A dzsentri-kritika több szinten jelentkezik:
– **Erkölcsi síkon:** Pongrácz felelőtlensége, korrupciója
– **Gazdasági síkon:** Gazdálkodási képtelenség
– **Társadalmi síkon:** Parazita életforma
– **Személyes síkon:** Szerelmi kapcsolatok kihasználása
**K: Milyen női típust képvisel Várady Margit?**
**V:** Margit az új, modern nőtípus képviselője:
– **Gazdasági függetlenség:** Saját vagyonnal rendelkezik
– **Intellektuális fejlettség:** Művelt, gondolkodó
– **Erkölcsi tisztaság:** Következetes értékrendje van
– **Társadalmi aktivitás:** Nem passzív szereplő
### 7.2 Összehasonlító kérdések
**K: Hasonlítsa össze az Úri muri főhősét más Móricz-regények szereplőivel!**
**V:**
– **Sárarany – Dani:** Mindketten erkölcsileg bukott figurák
– **A fáklya – Dózsa:** Ellentét – Dózsa történelmi nagyság
– **Rokonok – Kopjáss:** Hasonló dzsentri-problematika
—
## 8. Fontos fogalmak és definíciók
### 8.1 Irodalmi fogalmak
**Realizmus:**
> Irodalmi irányzat, amely a valóság objektív ábrázolására törekszik, társadalmi problémákat mutat be.
**Dzsentri-regény:**
> A 19-20. századi magyar irodalom műfaja, amely a dzsentri-réteg válságát ábrázolja.
**Társadalmi regény:**
> Olyan epikai mű, amely egy társadalmi réteg vagy korszak problémáit állítja középpontba.
### 8.2 Történelmi fogalmak
**Dzsentri:**
> Kisnemesi származású, de gazdasági alapjait elvesztett társadalmi réteg.
**Horthy-korszak:**
> 1920-1944 közötti időszak Magyarországon, konzervatív berendezkedéssel.
—
## 9. Gyakorlati tanácsok az érettségire
### 9.1 Felkészülési stratégia
**Alapos szövegismeret:**
– ✅ Olvassa el a teljes regényt
– ✅ Készítsen jegyzeteket a főbb eseményekről
– ✅ Elemezze a karaktereket
**Kontextus megértése:**
– ✅ Ismerje a történelmi hátteret
– ✅ Tanulmányozza a korabeli társadalmat
– ✅ Kapcsolja össze más művekkel
**Gyakorlati készségek:**
– ✅ Gyakorolja az esszéírást
– ✅ Fejlessze az elemzési képességet
– ✅ Tanulja meg a fogalmakat
### 9.2 Vizsgastratégia
**Szóbeli vizsgán:**
1. Kezdje a mű alapadataival
2. Mutassa be a történelmi kontextust
3. Elemezze a főbb szereplőket
4. Térjen ki a társadalmi kritikára
5. Vonja le a következtetéseket
**Írásbeli vizsgán:**
– Strukturálja mondanivalóját
– Használjon konkrét példákat
– Idézzen a szövegből
– Kapcsolja össze más művekkel
—
## 10. Összefoglalás
Az **Úri muri** Móricz Zsigmond egyik legjelentősebb társadalomkritikai regénye, amely a dzsentri-réteg erkölcsi és gazdasági válságát ábrázolja a 20. század elején. A mű realizmus és naturalizmus jegyeit ötvözi, miközben éles kritikát fogalmaz meg a feudális maradványokkal szemben.
**Központi üzenete:** A régi társadalmi rend elkerülhetetlenül elbukik, helyet adva az új, modern értékeknek.
**Irodalomtörténeti jelentősége:** A magyar dzsentri-regény egyik csúcspontja, amely máig aktuális társadalmi kérdéseket vet fel.
—
*Sikeres felkészülést az érettségire! A rendszeres gyakorlás és az alapos szövegismeret kulcsa a jó eredménynek.*