Móricz Zsigmond: Úri muri

# Érettségi felkészítő: Móricz Zsigmond – Úri muri

## 1. A mű alapadatai

**Szerző:** Móricz Zsigmond (1879-1942)
**Műfaj:** Regény
**Megjelenés:** 1927
**Irodalmi irányzat:** Realizmus
**Téma:** A dzsentri-középosztály erkölcsi és gazdasági válsága

## 2. Történelmi és társadalmi háttér

### 2.1 A történelmi kontextus
– **Időpont:** 1920-as évek Magyarországa
– **Politikai helyzet:** Horthy-korszak kezdete
– **Társadalmi változások:**
– Trianoni békeszerződés következményei
– A régi nemesi rend válsága
– Új társadalmi rétegek megjelenése

### 2.2 A dzsentri-problematika
– **Történelmi gyökerek:** A kiegyezés utáni időszak
– **Társadalmi szerepvesztés:** A dzsentri réteg funkcióvesztése
– **Gazdasági válság:** A birtokrendszer felbomlása
– **Erkölcsi dekadencia:** Értékvesztés és erkölcsi züllés

## 3. A mű részletes elemzése

### 3.1 Cselekménybeli elemzés

#### **Főbb szereplők:**

**Vitéz Pongrácz Sándor**
– A dzsentri-főhős
– Erkölcsileg züllött, korrupt
– A régi rend képviselője

**Várady Margit**
– Modern, új típusú nő
– Gazdasági függetlenség
– Józan gondolkodás

**Bogács György**
– Polgári származású
– Munkás, tisztességes
– Az új rend képviselője

#### **Cselekmény összefoglalása:**

**I. rész:** Pongrácz Sándor bemutatása, dzsentri környezet
– A régi nemesi kastély és környezete
– A főhős erkölcsi züllöttsége
– Gazdasági problémák

**II. rész:** Margit megjelenése és a szerelmi konfliktus
– Modern nő érkezése a provinciába
– Szerelmi háromszög kialakulása
– Értékrendi különbségek

**III. rész:** A konfliktus kiéleződése és a katasztrófa
– Pongrácz bukása
– Margit döntése
– A dzsentri-világ végső összeomlása

### 3.2 Stílus és nyelvi megformáltság

**Elbeszélés módja:**
– Külső szemlélő
– Objektivitásra törekvés
– Ironikus hangnem

**Nyelvi eszközök:**
– Realizmus
– Naturalizmus elemei
– Szatirikus ábrázolás
– Tájnyelvi elemek

## 4. Főbb témák és motívumok

### 4.1 Társadalmi témák

Téma Megjelenés a műben Jelentősége
Dzsentri-válság Pongrácz erkölcsi züllése Társadalmi kritika
Modernizáció Várady Margit alakja Új értékek megjelenése
Szerelem és erkölcs Szerelmi háromszög Értékrendi konfliktus
Gazdasági válság Birtokvesztés Anyagi alapok eltűnése

### 4.2 Irodalmi motívumok

**A bukott hős motívuma:**
– Pongrácz mint tragikus figura
– Erkölcsi és anyagi bukás
– A múlt rabja

**Az új és régi szembenállása:**
– Tradicionális vs. modern értékek
– Dzsentri vs. polgárság
– Múlt vs. jövő

## 5. Karakterek elemzése

### 5.1 Pongrácz Sándor

**Külső jellemzők:**
– Dzsentri származás
– Vonzó külső
– Dekadens életmód

**Belső tulajdonságok:**
– Erkölcsileg romlott
– Felelőtlen
– Önsajnáló

**Funkciója:**
– A dzsentri-réteg megtestesítője
– Negatív példa
– Társadalmi kritika eszköze

### 5.2 Várady Margit

**Külső jellemzők:**
– Modern megjelenés
– Független nő
– Városi származás

**Belső tulajdonságok:**
– Intelligens
– Határozott
– Erkölcsös

**Funkciója:**
– Az új kor képviselője
– Pozitív ellenpólus
– Modernizáció szimbóluma

## 6. Kapcsolódó irodalmi művek

### 6.1 Móricz Zsigmond egyéb művei

**Hasonló témájú regények:**
– *Sárarany* (1910) – paraszti témakör
– *A fáklya* (1917-1922) – történelmi trilógia
– *Rokonok* (1930) – családregény

**Novellák:**
– *Hét krajcár* (1908)
– *Barbárok* (1913)
– *Művészet* (1913)

### 6.2 Korabeli szerzők és művek

**Realista írók:**
– **Gárdonyi Géza:** *Az egri csillagok*
– **Herczeg Ferenc:** *A Gyurkovics fiúk*
– **Mikszáth Kálmán:** *A jó palócok*

**Társadalomkritikai művek:**
– **Kaffka Margit:** *Színek és évek*
– **Krúdy Gyula:** *Szindbád*

## 7. Tipikus érettségi kérdések és válaszok

### 7.1 Elemző kérdések

**K: Hogyan jelenik meg a dzsentri-kritika az Úri muriban?**

**V:** A dzsentri-kritika több szinten jelentkezik:
– **Erkölcsi síkon:** Pongrácz felelőtlensége, korrupciója
– **Gazdasági síkon:** Gazdálkodási képtelenség
– **Társadalmi síkon:** Parazita életforma
– **Személyes síkon:** Szerelmi kapcsolatok kihasználása

**K: Milyen női típust képvisel Várady Margit?**

**V:** Margit az új, modern nőtípus képviselője:
– **Gazdasági függetlenség:** Saját vagyonnal rendelkezik
– **Intellektuális fejlettség:** Művelt, gondolkodó
– **Erkölcsi tisztaság:** Következetes értékrendje van
– **Társadalmi aktivitás:** Nem passzív szereplő

### 7.2 Összehasonlító kérdések

**K: Hasonlítsa össze az Úri muri főhősét más Móricz-regények szereplőivel!**

**V:**
– **Sárarany – Dani:** Mindketten erkölcsileg bukott figurák
– **A fáklya – Dózsa:** Ellentét – Dózsa történelmi nagyság
– **Rokonok – Kopjáss:** Hasonló dzsentri-problematika

## 8. Fontos fogalmak és definíciók

### 8.1 Irodalmi fogalmak

**Realizmus:**
> Irodalmi irányzat, amely a valóság objektív ábrázolására törekszik, társadalmi problémákat mutat be.

**Dzsentri-regény:**
> A 19-20. századi magyar irodalom műfaja, amely a dzsentri-réteg válságát ábrázolja.

**Társadalmi regény:**
> Olyan epikai mű, amely egy társadalmi réteg vagy korszak problémáit állítja középpontba.

### 8.2 Történelmi fogalmak

**Dzsentri:**
> Kisnemesi származású, de gazdasági alapjait elvesztett társadalmi réteg.

**Horthy-korszak:**
> 1920-1944 közötti időszak Magyarországon, konzervatív berendezkedéssel.

## 9. Gyakorlati tanácsok az érettségire

### 9.1 Felkészülési stratégia

**Alapos szövegismeret:**
– ✅ Olvassa el a teljes regényt
– ✅ Készítsen jegyzeteket a főbb eseményekről
– ✅ Elemezze a karaktereket

**Kontextus megértése:**
– ✅ Ismerje a történelmi hátteret
– ✅ Tanulmányozza a korabeli társadalmat
– ✅ Kapcsolja össze más művekkel

**Gyakorlati készségek:**
– ✅ Gyakorolja az esszéírást
– ✅ Fejlessze az elemzési képességet
– ✅ Tanulja meg a fogalmakat

### 9.2 Vizsgastratégia

**Szóbeli vizsgán:**
1. Kezdje a mű alapadataival
2. Mutassa be a történelmi kontextust
3. Elemezze a főbb szereplőket
4. Térjen ki a társadalmi kritikára
5. Vonja le a következtetéseket

**Írásbeli vizsgán:**
– Strukturálja mondanivalóját
– Használjon konkrét példákat
– Idézzen a szövegből
– Kapcsolja össze más művekkel

## 10. Összefoglalás

Az **Úri muri** Móricz Zsigmond egyik legjelentősebb társadalomkritikai regénye, amely a dzsentri-réteg erkölcsi és gazdasági válságát ábrázolja a 20. század elején. A mű realizmus és naturalizmus jegyeit ötvözi, miközben éles kritikát fogalmaz meg a feudális maradványokkal szemben.

**Központi üzenete:** A régi társadalmi rend elkerülhetetlenül elbukik, helyet adva az új, modern értékeknek.

**Irodalomtörténeti jelentősége:** A magyar dzsentri-regény egyik csúcspontja, amely máig aktuális társadalmi kérdéseket vet fel.

*Sikeres felkészülést az érettségire! A rendszeres gyakorlás és az alapos szövegismeret kulcsa a jó eredménynek.*

Scroll to Top