# Komjáthy Jenő: Búbánat – Érettségi felkészítő anyag
## 1. A szerző bemutatása
### Komjáthy Jenő (1858-1895)
**Alapvető életrajzi adatok:**
– Született: 1858, Szeged
– Meghalt: 1895, Budapest (öngyilkosság)
– Rövid, mindössze 37 évig tartó életpálya
– A magyar dekadencia jelentős képviselője
**Életútja:**
– Szegedi polgári családban született
– Jogot tanult, de nem fejezte be tanulmányait
– Budapestre költözött, újságíróként dolgozott
– Alkoholproblémákkal küzdött
– Depressziós hajlamú volt
– 1895-ben öngyilkosságot követett el
## 2. A „Búbánat” című vers elemzése
### 2.1 A vers szövege
„`
Búbánat
Búbánat, oh te édes-keserű!
Te voltál mindig híven mellettem,
Mikor a távol országokba mentem,
S mikor hazám szerelme költe fel.
Te sírtál vélem, oh te régi barát,
Ha egy-egy álmom porba hulladott,
S ha szívem néha-néha ujjongott,
Te búsan rázogatád fejedet.
Oh búbánat, te édes-keserű!
Mért vagy olyan hű hozzám mindenha?
Mért kísérsz el az élet útjára,
S mért maradsz itt, míg meg nem halok?
De mégis áldlak téged, oh barát!
Mert nélküled mi volna az életem?
Száraz pusztaság, kopár temetőkert,
Hol egy virágszál sem teremne meg.
„`
### 2.2 Műfaji besorolás
**Lírai műfaj:**
– **Elégikus dal** – a melankólia és szomorúság kifejezése
– **Filozofikus líra** – az élet értelméről való elmélkedés
– **Vallomásos líra** – személyes érzések, lelkiállapot feltárása
### 2.3 Témaelemzés
**Fő téma:** A búbánat személyesítése és vele való ambivalens viszony
**Altémák:**
– A magány és melankólia
– Az élet értelméről való gondolkodás
– A szenvedés mint az élet elválaszthatatlan része
– A dekadent életérzés
## 3. Formai és stilisztikai elemzés
### 3.1 Verstan
**Strófaszerkezet:**
– 4 négysoros strófa (4×4)
– Keresztrím (abab)
– Jambikus versmérték
– Szabályos ritmus
**Rímek:**
– 1. strófa: *mellettem/költe fel/mentem/barát*
– 2. strófa: *barát/hulladott/ujjongott/fejedet*
– stb.
### 3.2 Stilisztikai eszközök
**Megszemélyesítés (personifikáció):**
– A búbánat mint élő személy jelenik meg
– „Te voltál mindig híven mellettem”
– „Te sírtál vélem”
**Apostrophe (megszólítás):**
– A vers végig a búbánathoz szól
– „Búbánat, oh te édes-keserű!”
**Oximoron:**
– „édes-keserű” – ellentétes fogalmak összekapcsolása
– A fájdalom paradox természetének kifejezése
**Halmozás:**
– „Száraz pusztaság, kopár temetőkert”
– A sivárság fokozása
**Metafora:**
– „az élet útjára” – az élet mint út
– „temetőkert” – a búbánat nélküli élet
## 4. Motivika és szimbolika
### 4.1 Központi motívumok
**A búbánat mint társ:**
– Állandó kísérő
– Hűséges barát
– Életformáló erő
**Az út motívuma:**
– „távol országokba mentem”
– „az élet útjára”
– A vándorlás, az otthontalanság érzése
**A pusztaság képe:**
– „Száraz pusztaság, kopár temetőkert”
– Az életnélküliség szimbóluma
– A búbánat hiányának következménye
### 4.2 Szimbolikus jelentések
**A búbánat kettős természete:**
– Destruktív: akadályozza az örömet
– Konstruktív: értelmet ad az életnek
**A virágszál szimbóluma:**
– Az élet, a szépség, a remény megtestesítője
– Hiánya = teljes sivárság
## 5. Irodalomtörténeti kontextus
### 5.1 A dekadencia irodalma
**Dekadencia jellemzői Komjáthy költészetében:**
**Pesszimizmus:**
– Az élet negatív megítélése
– A halál utáni vágy
– Reménytelenség érzése
**Esztétizmus:**
– A szépség kultusza
– A művészet mint menekülés
– Kifinomult formálás
**Individualizmus:**
– A személyiség kultusza
– Elzárkózás a társadalomtól
– Szubjektivizmus
### 5.2 Komjáthy helye a magyar irodalomban
**Generációs hovatartozás:**
– A Nyugat előtti generáció tagja
– Kapcsolat a szimbolizmussal
– A modern magyar líra előkészítője
**Hatások és befolyások:**
– Baudelaire és a francia szimbolisták
– Verlaine dekadenciája
– A német romantika
## 6. Kapcsolódó szerzők és művek
### 6.1 Kortársai
**Kiss József (1843-1921):**
– Szintén a dekadencia képviselője
– Hasonló életérzés és témák
– „Zsidó fájdalmak” – társadalmi kisebbségi lét
**Vajda János (1827-1897):**
– Komjáthy elődje
– A pesszimista világlátás mestere
– „Húsz év múlva”, „Gina”
### 6.2 Nemzetközi párhuzamok
**Charles Baudelaire (1821-1867):**
– „A pokol virágai”
– A spleen és a melankólia költője
– Hasonló dekadent hangulatok
**Paul Verlaine (1844-1896):**
– Francia szimbolista
– A hangulat és atmoszféra mestere
– Zeneiség a költészetben
## 7. A vers interpretációs lehetőségei
### 7.1 Pszichológiai olvasat
**A depresszió költészete:**
– A búbánat mint lelki állapot
– Az önpusztítás vágya
– A szenvedés szükségességének érzése
**Ambivalens viszony:**
– Gyűlölet és szeretet egyszerre
– A fájdalom mint identitásforma
– Függőségi viszony a szenvedéssel
### 7.2 Filozófiai értelmezés
**Egzisztenciális kérdések:**
– Mi ad értelmet az életnek?
– Szükséges-e a szenvedés?
– A boldogság lehetősége vagy illúzió?
**A művészet szerepe:**
– A fájdalom mint ihletforrás
– A szenvedés esztétikuma
– A művészet mint katarzis
## 8. Tipikus érettségi kérdések és válaszok
### 8.1 Elemzési kérdések
**Q: Milyen műfaji jellemzőket mutat a vers?**
**A:** A „Búbánat” elégikus dal, amely filozofikus lírai elemeket tartalmaz. Vallomásos jellegű, személyes érzések és lelkiállapotok feltárására szolgál. A melankólia és szomorúság lírai kifejezésének klasszikus példája.
**Q: Hogyan jelenik meg a megszemélyesítés a versben?**
**A:** A búbánat emberi tulajdonságokkal ruházódik fel: hűséges barát, aki sír, rázogatja a fejét, kísér az úton. Ez a personifikáció teszi lehetővé a vele való párbeszédet és az ambivalens viszony kifejezését.
**Q: Mit fejez ki az „édes-keserű” oximoron?**
**A:** A búbánat paradox természetét: egyszerre okoz fájdalmat és nyújt vigaszt. Kifejezi a dekadent ember ambivalens viszonyát a szenvedéshez – egyszerre irtózik tőle és szüksége van rá.
### 8.2 Irodalomtörténeti kérdések
**Q: Hogyan kapcsolódik a vers a dekadencia irodalmához?**
**A:** A pesszimista világlátás, a melankólia kultusza, a halál utáni vágy, az individualizmus és az esztétizmus mind a dekadencia jellemzői. Komjáthy tipikusan dekadent módon a szenvedést esztétizálja.
**Q: Milyen hatások érhetők tetten a versben?**
**A:** Francia szimbolista (Baudelaire, Verlaine) hatások, valamint Vajda János pesszimizmusa. A zeneiség és hangulatteremtés a szimbolizmus örökségét mutatja.
### 8.3 Értelmezési kérdések
**Q: Miért „áldja” a lírai én a búbánatot?**
**A:** Mert felismeri, hogy a búbánat nélkül az élet teljesen üres lenne („száraz pusztaság, kopár temetőkert”). A szenvedés paradox módon értelmet ad az életnek.
**Q: Mit szimbolizál a „virágszál” a versben?**
**A:** Az élet, a szépség, a remény jelképe. Hiánya a teljes sivárságot, életnélküliséget jelentené. Paradox módon éppen a búbánat teszi lehetővé létezését.
## 9. Gyakorlati tanácsok az érettségire
### 9.1 Felkészülési stratégia
**Elméleti tudás:**
– Ismerd a dekadencia irodalmának jellemzőit
– Tanuld meg a vers szövegét
– Gyakorold a verstani és stilisztikai elemzést
**Gyakorlati készségek:**
– Gyakorolj szövegelemzést hasonló verseken
– Írj összehasonlító elemzéseket
– Készíts vázlatokat különböző típusú kérdésekhez
### 9.2 Vizsgahelyzetek
**Szóbeli érettségi:**
– Légy képes a vers szövegét idézni
– Gyakorold a spontán elemzést
– Készülj fel összehasonlító kérdésekre
**Írásbeli érettségi:**
– Időbeosztás: elemzési feladatoknál 90-120 perc
– Strukturált válaszok: bevezetés-tárgyalás-összefoglalás
– Szöveghű idézetek használata
### 9.3 Gyakori hibák elkerülése
**Tartalom:**
– Ne keverdd össze Komjáthyt más dekadensekkel
– Ne általánosítsd túl a dekadencia jellemzőit
– Maradj a szövegelemzésnél a vers tartalmánál
**Forma:**
– Pontos verstani terminológia használata
– Helyes idézés és hivatkozás
– Logikus gondolatmenet
## 10. Fontos fogalmak és definíciók
### 10.1 Irodalmi fogalmak
**Dekadencia:** 19. század végi irodalmi irányzat, amely a hanyatlás, a pesszimizmus és az esztétizmus jegyében fogant.
**Elégikus dal:** Szomorú, melankolikus hangulatú lírai műfaj, gyakran személyes veszteségek vagy általános életfájdalom kifejezésére.
**Personifikáció/Megszemélyesítés:** Élettelen tárgyak, fogalmak emberi tulajdonságokkal való felruházása.
**Oximoron:** Ellentétes jelentésű szavak összekapcsolása egy fogalomban.
### 10.2 Verstani fogalmak
**Keresztrím:** A strófán belül az első és harmadik, valamint a második és negyedik sor rímelése (abab).
**Jambus:** Hangsúlytalan-hangsúlyos szótagpárból álló verslábak.
**Apostrophe:** Közvetlen megszólítás, fordulat valakihez vagy valamihez.
## 11. Összefoglalás
Komjáthy Jenő „Búbánat” című verse a magyar dekadencia kiemelkedő alkotása, amely a melankólia és a szenvedés ambivalens megélését tárja fel. A vers formai tökéletességgel ötvözi a személyes vallomást a filozófiai elmélkedéssel, miközben a búbánat személyesítésén keresztül az emberi létezés paradoxonait vizsgálja.
A mű jelentősége abban rejlik, hogy a dekadencia nemzetközi áramlatait magyar nyelven és érzéssel tolmácsolja, előkészítve ezzel a 20. századi magyar líra modernizálódását. Komjáthy tragikus életútja és korai halála még inkább aláhúzza versei autenticitását és mélységét.
**Kulcsfogalmak az érettségire:**
– Dekadencia
– Melankólia
– Personifikáció
– Ambivalencia
– Esztétizmus
– Pesszimizmus
– Elégikus dal
—
*Ez a felkészítő anyag átfogó alapot nyújt Komjáthy Jenő „Búbánat” című versének megértéséhez és az érettségi vizsgára való felkészüléshez. A sikeres vizsga érdekében ajánlott a vers többszöri elolvasása és a kapcsolódó irodalmi művek megismerése is.*