# A 20. század eleji irodalmi irányzatok Magyarországon
## Érettségi felkészítő anyag
—
## 1. TÖRTÉNELMI ÉS KULTURÁLIS KONTEXTUS
### 1.1 A korszak történelmi háttere (1890-1919)
**Társadalmi változások:**
– Az Osztrák-Magyar Monarchia dualista rendszere
– Gyors iparosodás és urbanizáció
– Polgárosodás folyamata
– Nemzeti kisebbségek kérdése
– I. világháború hatásai
**Kulturális környezet:**
– Nyugat-európai művészeti irányzatok befolyása
– A modernizáció ellentmondásai
– Hagyomány és újítás küzdelme
– A városi értelmiség kialakulása
### 1.2 A magyar irodalom helyzete
**Kiindulási pont:**
– A 19. századi realizmus hagyománya
– Arany János, Jókai Mór örökségének feldolgozása
– Új témák és formák keresése
– Európai kapcsolatok erősödése
—
## 2. AZ IRODALMI IRÁNYZATOK RÉSZLETES ÁTTEKINTÉSE
### 2.1 Impresszionizmus
**Definíció:** Az impresszionizmus olyan irodalmi irányzat, amely a pillanatnyí benyomások, hangulatok és érzések megragadására törekszik, gyakran impresszionisztikus festészeti technikákat alkalmazva a szövegben.
**Jellemzői:**
– Szubjektív látásmód
– Hangulatok és benyomások középpontba állítása
– Finom árnyalatok keresése
– Természetközeliség
– Szimbolikus képek használata
**Főbb képviselők és műveik:**
**Reviczky Gyula (1855-1889)**
– *Faust részlet*: A lét értelmetlenségének kifejezése
– *Elöntött falu*: Természeti képek szimbolikus jelentése
– *Pagodában*: Keleti egzotikum és dekadens hangulat
**Komjáthy Jenő (1858-1895)**
– *Ki látott engem?*: A magány és az ismeretlenség témája
– *Lidérces képzetek*: Álomszerű, víziószerű költészet
– Korai szimbolista elemek a magyar költészetben
### 2.2 Szimbolizmus
**Definíció:** A szimbolizmus olyan művészeti irányzat, amely szimbólumok, jelképek segítségével fejezi ki az érzéseket, gondolatokat, gyakran homályos, sejtelmes módon.
**Jellemzői:**
– Szimbólumok és allegóriák használata
– Rejtett, misztikus tartalmak
– Zeneiség, ritmikusság
– Transzcendens törekvések
– Art pour l’art szemlélet
**Fő képviselő:**
**Vajda János (1827-1897)**
– *A vadon rózsája*: Szerelem és természet szimbolikus ábrázolása
– *Húsz év múlva*: Idő és emlékezet problematikája
– Átmeneti figura a romantika és a modern irodalom között
### 2.3 Dekadencia
**Definíció:** A dekadencia irodalmi mozgalom, amely a társadalmi és erkölcsi hanyatlást, a lélek mélyén rejlő sötét erőket, a halál kultuszát és a morbid szépséget helyezi középpontba.
**Jellemzői:**
– Pesszimizmus, világfájdalom
– Halálvágy, morbid szépség
– Erkölcsi normák megkérdőjelezése
– Esztétizmus
– Egyéni lázadás kifejezése
**Képviselők:**
– Reviczky Gyula dekadens versei
– Kiss József költészete
-Malonyay Dezső prózája
### 2.4 Naturalizmus
**Definíció:** A naturalizmus olyan irodalmi irányzat, amely a társadalmi valóságot tudományos pontossággal, objektíven igyekszik ábrázolni, különös tekintettel a társadalom alsóbb rétegeire és problémáira.
**Jellemzői:**
– Társadalomkritika
– Objektív ábrázásmód
– Determinizmus (öröklés, környezet befolyása)
– Naturalista lélekrajz
– Társadalmi problémák feltárása
**Főbb képviselők:**
**Bródy Sándor (1863-1924)**
– *A nap lovagja*: Dzsentri-világ ábrázolása
– *Az ezüst kecske*: Társadalmi ellentétek bemutatása
– Novellái: városi élet naturalista ábrázolása
**Ambrus Zoltán (1861-1932)**
– *Midás király*: Pénz és erkölcs konfliktusa
– Novellái: Polgári élet finomrajza
– Kritikai realizmus elemei
—
## 3. A NYUGAT MOZGALOM
### 3.1 A Nyugat folyóirat jelentősége
**Alapítás és célok (1908):**
– Igali Ede, Fenyő Miksa és Gellért Oszkár alapította
– Cél: a magyar irodalom európaizálása
– Modern művészeti irányzatok befogadása
– Nemzedéki váltás elősegítése
**Szerepe:**
– Új tehetségek felfedezése
– Irodalmi vita-színtér
– Európai kapcsolatok erősítése
– Művészeti értékek formálása
### 3.2 A Nyugat első nemzedéke
**Ady Endre (1877-1919)**
**Jelentősége:** Ady Endre a magyar költészet megújítója, aki európai szintű lírát teremtett, forradalmian új témákat és formákat hozott be a magyar irodalomba.
**Főbb műveiben:**
– *Új versek* (1906): Költészeti forradalom
– *Vér és arany* (1908): Magyarság-problematika
– *Az Illés szekerén* (1909): Vallási és szerelmi lírája
**Témakörök:**
– Isten-élmény és vallásosság
– Magyarság-tudat és európaiság
– Szerelem és erotika
– Társadalmi felelősség
**Babits Mihály (1883-1941)**
– *Levelek Iris koszorújából*: Klasszikus formák modern tartalommal
– *Recitativ*: Háborús tapasztalatok feldolgozása
– Műfordítói tevékenység: Dante-fordítás
**Kosztolányi Dezső (1885-1936)**
– *A szegény kisgyermek panaszai*: Gyermekkori emlékek
– *Pacsirta*: Kisvárosi élet ábrázolása
– *Édes Anna*: Pszichológiai regény
—
## 4. FONTOSABB MŰVEK RÉSZLETES ELEMZÉSE
### 4.1 Ady Endre: „Góg és Magóg fia vagyok én”
**Verselemzés:**
**Téma:** Magyar identitás és európaiság kettőssége
**Szerkezet:**
– 4 versszak, egyenként 4 sor
– Szabálytalan ritmus
– Gazdag rímvilág
**Képek és szimbólumok:**
– Góg és Magóg: bibliai népek, barbárság jelképe
– Kárpátok: magyar föld jelképe
– „új országút”: a modernizáció útja
**Üzenet:** A költő vállalja magyarságát, de európai kultúrára vágyik
### 4.2 Kosztolányi Dezső: „Hajnali részegség”
**Verselemzés:**
**Téma:** A korai reggel hangulatának megragadása
**Stílus:**
– Impresszionista technika
– Zenei elemek
– Szabad versforma
**Jelentőség:** Természetlíránk megújítása
—
## 5. TIPIKUS ÉRETTSÉGI KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK
### 5.1 Esszékérdések
**Kérdés:** Mutassa be a 20. század eleji magyar irodalom főbb irányzatait!
**Választerv:**
1. Történelmi háttér ismertetése
2. Impresszionizmus jellemzői és képviselői
3. Szimbolizmus megjelenése
4. Naturalizmus sajátosságai
5. A Nyugat szerepe
6. Összegzés: a modernizáció jelentősége
**Kérdés:** Elemezze Ady Endre költészetének újító elemeit!
**Választerv:**
1. Tematikai újítások (Isten, szerelem, magyarság)
2. Formai megújulás (ritmus, rím, képvilág)
3. Nyelvi újítások
4. Európai hatások
5. Hatása az utókor irodalmára
### 5.2 Szövegértési feladatok
**Gyakorlati tanács:** Figyeljünk a következőkre:
– Műfaji sajátosságok felismerése
– Stilisztikai eszközök azonosítása
– Témák és motívumok elemzése
– Történelmi kontextus ismerete
—
## 6. FOGALOMTÁR
**Art pour l’art** – „A művészet a művészetért” elve, amely a művészet autonómiáját hirdeti
**Impresszionizmus** – Benyomásokat rögzítő művészeti irányzat
**Szimbolizmus** – Szimbólumokkal kifejező irodalmi mozgalom
**Dekadencia** – Hanyatlást, válságot tematizáló irányzat
**Naturalizmus** – Tudományos módszerekkel dolgozó realizmus
**Nyugatos** – A Nyugat folyóirat köré csoportosuló írok
—
## 7. GYAKORLATI TANÁCSOK A VIZSGÁRA
### 7.1 Felkészülési stratégia
**Kronológiai tanulás:**
1. Történelmi háttér elsajátítása
2. Irányzatok jellemzőinek megtanulása
3. Szerzők és művek kapcsolása
4. Részletes verselemzések gyakorlása
### 7.2 Vizsgán alkalmazandó technikák
**Esszéírás:**
– Világos vázlat készítése
– Kronológiai rend betartása
– Konkrét példák használata
– Összefüggések bemutatása
**Szövegelemzés:**
– Műfaj meghatározása
– Tema azonosítása
– Stilisztikai eszközök felsorolása
– Interpretáció megfogalmazása
### 7.3 Gyakori hibák elkerülése
❌ **Kerülendő:**
– Évszámok pontatlan ismerete
– Szerzők és művek összekeverése
– Irányzatok jellemzőinek keveredése
– Történelmi háttér hiánya
✅ **Javasolt:**
– Rendszeres ismétlés
– Kapcsolatok megértése
– Konkrét példák ismerete
– Összefüggő gondolkodás
—
## 8. ÖSSZEFOGLALÁS
A 20. század elei magyar irodalom jelentősége abban áll, hogy:
1. **Kapcsolatot teremtett** a magyar és európai kultúra között
2. **Megújította** a költészet és próza nyelvét
3. **Új témákat** vezetett be (pszichológia, modern élet)
4. **Alapot teremtett** a 20. századi magyar irodalom számára
**Legfontosabb tanulság:** Ez a korszak készítette elő a magyar irodalom 20. századi aranykorát, olyan költők révén, mint Ady Endre, Babits Mihály és Kosztolányi Dezső.
—
**💡 Vizsgatipp:** A tétel feldolgozásánál mindig térjünk ki a történelmi háttérre, ismertessük az irányzatok jellemzőit konkrét példákkal, és mutassuk be a korszak jelentőségét a magyar irodalom fejlődésében!