A két világháború közötti magyar irodalom

# A két világháború közötti magyar irodalom – Érettségi felkészítő

## 1. Történelmi és társadalmi háttér

### 1.1 Időbeli lehatárolás
**1918-1945 között** – A két világháború közötti időszak magyarul „interbellum”-nak is nevezik.

### 1.2 Történelmi események és hatásaik
– **1918**: Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása
– **1919**: Tanácsköztársaság és bukása
– **1920**: Trianoni békeszerződés – Magyarország területének 2/3-át elvesztette
– **1920-1944**: Horthy-korszak
– **1929-1933**: Világgazdasági válság hatásai
– **1938-1941**: Bécsi döntések – részleges területi revízió
– **1944**: Német megszállás

### 1.3 Társadalmi-kulturális jellemzők
– **Nemzeti trauma**: Trianon feldolgozása
– **Konzervatív keresztény kurzus**
– **Irredentizmus** (területi revíziós törekvések)
– **Antiszemitizmus** növekedése
– **Városiasodás** és **modernizáció**
– **Nyugat-európai kulturális hatások**

—

## 2. Irodalmi periódusok és jellemzőik

### 2.1 Első időszak (1918-1930)
**Jellemzők:**
– **Trauma feldolgozása**: háború, forradalmak, Trianon
– **Hagyományos formák** dominanciája
– **Nemzeti és keresztény értékek** hangsúlyozása
– **Népi-nemzeti irodalom** kezdetei

### 2.2 Második időszak (1930-1945)
**Jellemzők:**
– **Népi irodalom** fénykora
– **Urbánus irodalom** kibontakozása
– **Antifasiszta** és **demokratikus** hangok
– **Modernista** törekvések erősödése

—

## 3. Főbb irodalmi irányzatok

### 3.1 Népi irodalom

#### Jellemzők:
– **Parasztság** életének ábrázolása
– **Társadalmi problémák** feltárása
– **Nemzeti hagyományok** őrzése
– **Realista** ábrázásmód
– **Szociográfia** művelése

#### Főbb képviselők:
– **Móricz Zsigmond**
– **Szabó Dezső**
– **Veres Péter**
– **Illyés Gyula**
– **Nagy László**

### 3.2 Urbánus irodalom

#### Jellemzők:
– **Polgári** értékek védelmezése
– **Európai** kulturális orientáció
– **Demokratikus** és **humanista** ideálok
– **Pszichológiai** ábrázásmód
– **Kozmopolita** szemlélet

#### Főbb képviselők:
– **Kosztolányi Dezső**
– **Füst Milán**
– **Márai Sándor**
– **Szerb Antal**

### 3.3 Keresztény-nemzeti irodalom

#### Jellemzők:
– **Keresztény** erkölcsi értékek
– **Történelmi** hagyományok tisztelete
– **Konzervatív** világnézet
– **Nemzeti** tudat erősítése

#### Főbb képviselők:
– **Prohászka Ottokár**
– **Szekfű Gyula**
– **Klebelsberg Kuno**

—

## 4. Kiemelkedő szerzők és műveik

### 4.1 Móricz Zsigmond (1879-1942)

#### Életrajzi adatok:
– **Tiszacsege** – paraszti származás
– **Debreceni** egyetemi tanulmányok
– **Újságíró**, **szerkesztő** tevékenység

#### Főbb művei:
– **”Sárarany”** (1911) – novella
– **”Az Isten háta mögött”** (1911) – regény
– **”Légy jó mindhalálig”** (1920) – ifjúsági regény
– **”Erdély”** (1922-1935) – regénytrilógia
– **”Rokonok”** (1930) – regény
– **”Betyár”** (1941) – regény

#### Jellemző vonások:
– **Naturalizmus** és **realizmus**
– **Parasztábrázolás** mestere
– **Társadalomkritika**
– **Magyar vidék** hű tükrözése

### 4.2 Kosztolányi Dezső (1885-1936)

#### Életrajzi adatok:
– **Szabadka** – polgári család
– **Budapest** – egyetemi tanulmányok
– **Nyugat** munkatársa

#### Főbb művei:
– **”Édes Anna”** (1926) – regény
– **”Pacsirta”** (1924) – regény
– **”Esti Kornél”** (1933) – novelláskötet
– **”Hajnali részegség”** (1922) – verseskötet
– **”Számadás”** (1935) – verseskötet

#### Jellemző vonások:
– **Lélektani** realizmus
– **Impresszionista** stílus
– **Polgári** életforma ábrázolása
– **Nyelvi** virtuozitás

### 4.3 Márai Sándor (1900-1989)

#### Életrajzi adatok:
– **Kassa** – polgári család
– **Lipcse, Berlin, Párizs** – tanulmányok
– **1948**: emigráció

#### Főbb művei:
– **”A gyertyák csonkig égnek”** (1942) – regény
– **”Eszter hagyatéka”** (1939) – regény
– **”Kassai polgárok”** (1942) – regény
– **”Naplók”** – életmű

#### Jellemző vonások:
– **Polgári** értékek védelmezése
– **Pszichológiai** ábrázásmód
– **Európai** műveltség
– **Emigráns** tapasztalat

### 4.4 Illyés Gyula (1902-1983)

#### Életrajzi adatok:
– **Racegres** – paraszti származás
– **Párizs** – tanulmányok
– **Szürrealista** hatások

#### Főbb művei:
– **”Puszták népe”** (1936) – szociográfia
– **”Petőfi”** (1936) – életrajzi regény
– **”Egy mondat a zsarnokságról”** (1950) – vers
– **”Hősökről beszélek”** – verseskötet

#### Jellemző vonások:
– **Szociográfiai** módszer
– **Népi-nemzeti** szemlélet
– **Társadalomkritika**
– **Költői** nyelv

—

## 5. Prózai műfajok fejlődése

### 5.1 Regény

#### Új típusok:
– **Családregény**: Móricz – „Rokonok”
– **Pszichológiai regény**: Kosztolányi – „Édes Anna”
– **Társadalmi regény**: Márai – „A gyertyák csonkig égnek”
– **Történelmi regény**: Móricz – „Erdély”

### 5.2 Novella

#### Jellemzők:
– **Lélektani** elemzés
– **Társadalmi** problémák
– **Modernista** technikák

### 5.3 Új műfaj: Szociográfia

#### Definíció:
Tudományos módszerekkel végzett társadalomkutatás irodalmi formában való megjelenítése.

#### Főbb művek:
– Illyés Gyula: **”Puszták népe”**
– Féja Géza: **”Viharsarok”**
– Szabó Zoltán: **”A tardi helyzet”**

—

## 6. Költészet fejlődése

### 6.1 Hagyományos formák megújítása
– **Népdal** hatása
– **Klasszikus** versmértékek
– **Nemzeti** témák

### 6.2 Modernista törekvések
– **Szabad vers** terjedése
– **Szürrealista** hatások
– **Képi** költészet

### 6.3 Jelentős költők

#### Babits Mihály (1883-1941)
– **”Jónás könyve”** (1940)
– **Intellektuális** költészet
– **Európai** tájékozottság

#### Juhász Gyula (1883-1937)
– **”A magyar ugaron”**
– **Nemzeti** líra
– **Impresszionista** hatások

#### Kosztolányi Dezső
– **”Hajnali részegség”**
– **”Számadás”**
– **Impresszionista** líra

—

## 7. Színház és dráma

### 7.1 Színházi élet
– **Nemzeti Színház** központi szerepe
– **Vígszínház** polgári színház
– **Vidéki** színházak fejlődése

### 7.2 Jelentős drámák
– Herczeg Ferenc: **”Bizánc”**
– Molnár Ferenc: **”Liliom”**
– Németh László: **”Villám”**

—

## 8. Folyóiratok és irodalmi élet

### 8.1 Nyugat (1908-1941)
– **Ady Endre** alapítása
– **Európai** orientáció
– **Modernista** törekvések
– **Három nemzedék**:
1. Ady, Babits, Kosztolányi
2. Illyés, József Attila
3. Radnóti, Weöres

### 8.2 Egyéb folyóiratok
– **Napkelet** – konzervatív
– **Válasz** – népi
– **Szép Szó** – antifasiszta

—

## 9. Fontos fogalmak és definíciók

### 9.1 Irodalomtörténeti fogalmak

**Népi-urbánus vita**: A magyar értelmiség két iránya közötti vitasorozat a 1930-as években:
– **Népi**: parasztság, hagyomány, nemzeti
– **Urbánus**: polgárság, európaiság, kozmopolita

**Szociográfia**: Társadalomkutatás irodalmi formában, tényszerű adatok és művészi ábrázolás ötvözete.

**Irredentizmus**: Trianon után a területi revíziót célzó törekvések.

### 9.2 Műfaji fogalmak

**Pszichológiai realizmus**: A belső, lelki folyamatok részletes ábrázolása.

**Impresszionizmus**: Benyomásokat, hangulatokat kifejező művészeti irányzat.

**Naturalizmus**: A valóság minél pontosabb, tudományos igényű ábrázolása.

—

## 10. Tipikus érettségi kérdések és válaszok

### 10.1 Tétel-jellegű kérdések

**Kérdés**: *”Mutassa be a népi irodalom jellemzőit és főbb képviselőit!”*

**Válasz**:
A népi irodalom a két világháború közötti magyar irodalom egyik legfontosabb irányzata volt.

**Jellemzői:**
– A parasztság életének realista ábrázolása
– Társadalmi problémák feltárása (szegénység, műveletlenség, elmaradottság)
– Nemzeti hagyományok megőrzése és továbbadása
– Szociográfiai módszerek alkalmazása
– A föld és a falu szeretete

**Főbb képviselők:**
– **Móricz Zsigmond**: „Sárarany”, „Rokonok” – parasztábrázolás mestere
– **Illyés Gyula**: „Puszták népe” – szociográfia műfajának megteremtője
– **Veres Péter**: „Falusi krónika” – paraszti származású író
– **Nagy László**: költő, a népi költészet képviselője

### 10.2 Műelemzési kérdések

**Kérdés**: *”Elemezze Kosztolányi Dezső ‘Édes Anna’ című regényét!”*

**Válasz**:

**Műfaj**: Pszichológiai-társadalmi regény

**Téma**: Egy cselédlány tragédiája a polgári családban

**Főhős**: Édes Anna – alföldi parasztlány, aki Budapesten cselédként dolgozik

**Cselekmény**: Anna a Vizy család szolgálatában dolgozik, fokozatosan elidegenedik, végül megöli munkaadóit.

**Témák**:
– Társadalmi különbségek és igazságtalanság
– Magány és elszigeteltség
– Polgári család életmódja
– Vidék-város ellentéte

**Stílus**: Impresszionista, lélektani realizmus, objektivitásra törekvés

### 10.3 Összehasonlító kérdések

**Kérdés**: *”Hasonlítsa össze a népi és urbánus irodalom szemléletét!”*

**Válasz**:

—

## 11. Gyakorlati tanácsok az érettségire

### 11.1 Felkészülési stratégia

1. **Kronológiai** áttekintés elsajátítása
2. **Szerzők** és **főműveik** pontos ismerete
3. **Irodalomtörténeti** folyamatok megértése
4. **Műelemzési** gyakorlatok végzése
5. **Összehasonlító** elemzések készítése

### 11.2 Vizsgai tanácsok

#### Szóbeli vizsgán:
– **Magabiztos** fellépés
– **Strukturált** válaszadás
– **Konkrét példák** használata
– **Idézetek** beépítése
– **Összefüggések** bemutatása

#### Írásbeli vizsgán:
– **Szövegértési** feladatok alapos megoldása
– **Műelemzési** szempontok alkalmazása
– **Stíluselemzés** pontossága
– **Irodalomtörténeti** kontextus bemutatása

### 11.3 Gyakori hibák elkerülése

– **Ne** keverd össze a szerzőket és műveiket!
– **Ne** használj pontatlan adatokat!
– **Ne** ragadj le egy-egy részletnél!
– **Mindig** tégy különbséget az irányzatok között!
– **Kerüld** az általánosításokat!

—

## 12. Ajánlott irodalom és források

### 12.1 Kötelező művek
– Móricz Zsigmond: „Rokonok”
– Kosztolányi Dezső: „Édes Anna”
– Márai Sándor: „A gyertyák csonkig égnek”
– Illyés Gyula: „Puszták népe” (részletek)

### 12.2 Kiegészítő olvasmányok
– Móricz Zsigmond: „Sárarany”
– Kosztolányi Dezső: „Pacsirta”
– Szerb Antal: „Utas és holdvilág”
– Németh László: „Iszony”

### 12.3 Szakirodalom
– Sőtér István: „A magyar irodalom története”
– Szauder József: „A magyar irodalom története”
– Irodalomtörténeti kézikönyvek

—

## 13. Összefoglalás

A két világháború közötti magyar irodalom gazdag és sokszínű korszak volt, amelyet a történelmi traumák feldolgozása, a társadalmi problémák feltárása és a művészi megújulás jellemezte.

**Legfontosabb jellemzők:**
– **Történelmi** háttér: Trianon, Horthy-korszak
– **Irodalmi** irányzatok: népi, urbánus, keresztény-nemzeti
– **Kiemelkedő** szerzők: Móricz, Kosztolányi, Márai, Illyés
– **Műfaji** megújulás: szociográfia, pszichológiai realizmus
– **Társadalmi** elkötelezettség és művészi igényesség

Ez a korszak alapvetően meghatározta a modern magyar irodalom fejlődését és máig ható értékeket teremtett.

—

*Ez a felkészítő anyag átfogó képet nyújt a két világháború közötti magyar irodalomról. A sikeres érettségihez elengedhetetlen a kötelező művek elolvasása és a kapcsolódó irodalomtörténeti ismeretek elsajátítása.*

A két világháború közötti magyar irodalom

További tételek