A magyar polgári realizmus

# A magyar polgári realizmus – Érettségi felkészítő

## 1. Bevezetés és alapfogalmak

### Mi a realizmus?

A **realizmus** egy irodalmi irányzat, amely a 19. század második felében alakult ki Európában. Fő jellemzői:

– **Objektív valóságábrázolás**: A világot úgy mutatja be, ahogy az valójában van
– **Társadalomkritika**: Feltárja a társadalmi ellentmondásokat és problémákat
– **Pszichológiai hitelesség**: A karakterek belső világát részletesen ábrázolja
– **Dokumentarista szemlélet**: Pontos, részletes leírások

### A magyar polgári realizmus sajátosságai

A magyar realizmus **különleges vonásai**:
– Késői kialakulás (1870-es évek)
– Erős nemzeti jelleg
– Polgárosodás és modernizáció témái
– Vidék és város ellentéte
– Hagyomány és újítás konfliktusa

—

## 2. Történelmi és kulturális háttér

### Politikai és társadalmi változások

#### Az Osztrák-Magyar Monarchia kora (1867-1918)
– **Kiegyezés (1867)**: Magyarország autonómiát kap
– **Polgárosodás felgyorsulása**: Iparosodás, urbanizáció
– **Társadalmi átalakulás**: Új társadalmi rétegek megjelenése
– **Nemzetiségi kérdés**: Soknemzetiségű állam problémái

#### Gazdasági fejlődés
– **Vasútépítés**: Közlekedési hálózat kiépülése
– **Bankok alapítása**: Pénzügyi rendszer modernizálása
– **Ipari fejlődés**: Gyárak, üzemek létesítése
– **Agrárreform**: Földbirtokrendszer változásai

### Kulturális környezet

#### Oktatási reform
– **Eötvös József oktatási törvényei (1868)**
– Népoktatás elterjesztése
– Középiskolai hálózat bővítése
– Felsőoktatás fejlesztése

#### Sajtó és könyvkiadás
– Napilapok megjelenése
– Irodalmi folyóiratok virágzása
– Könyvkiadás fellendülése
– Olvasóközönség bővülése

—

## 3. A magyar polgári realizmus főbb képviselői

## Mikszáth Kálmán (1847-1910)

### Életrajzi adatok
– **Született**: Szklabonya, 1847
– **Pályafutás**: Újságíró, országgyűlési tudósító
– **Jellemző műfajai**: Novella, regény
– **Stílus**: Ironikus, humoros, népies

### Főbb művei

#### „A jó palócok” (1882)
**Tartalom**: Palóc vidéki emberek történetei
**Jellemzők**:
– Népi karakterek hiteles ábrázolása
– Humor és szatíra ötvözése
– Társadalomkritika
– Anekdotikus elbeszélés

#### „Szent Péter esernyője” (1895)
**Cselekmény**: Györgyida Pál történetének három változata
**Témák**:
– Vidéki kisváros életének bemutatása
– Emberi gyengeségek feltárása
– Relatív igazság problémája
– Humor és tragikum keveredése

#### „A Noszty fiú esete Tóth Marival” (1908)
**Központi konfliktus**: Arisztokrata fiatalember és polgárlány szerelme
**Társadalmi háttér**:
– Nemesi és polgári értékek ütközése
– Pénz és szerelem dilemmája
– Társadalmi előítéletek kritikája

### Mikszáth stílusa és világképe

#### Elbeszélői technika
– **Ironikus távlat**: Megértő, de kritikus szemlélet
– **Anekdotikus szerkezet**: Történetek láncolása
– **Népies nyelvezet**: Élő beszéd utánzása
– **Humor**: Szatíra és szeretet ötvözése

#### Társadalomábrázolás
– **Kisvárosi közösségek**: Részletes mikroszkóp alatt
– **Emberi természet**: Gyengeségek és erények
– **Hagyomány és modernség**: Változás folyamata
– **Magyar sajátosságok**: Nemzeti jellemvonások

—

## Jókai Mór (1825-1904)

### Az átmenet alakja
Jókai **romantikus-realista** jellegű író, aki áthidalja a két korszakot.

### Realista vonások művében

#### „Az arany ember” (1872)
**Realista elemek**:
– Kapitalista társadalom kritikája
– Pénz hatalmának ábrázolása
– Pszichológiai motiváció
– Társadalmi determinizmus

#### „A kőszívű ember fiai” (1869)
**Modern vonások**:
– Család és társadalom kapcsolata
– Generációs konfliktusok
– Gazdasági motivációk
– Jellemfejlődés

—

## 4. A realizmus műfajai és technikái

### Epikai műfajok

#### Regény
**Jellemzők**:
– Kiterjedt társadalmi panoráma
– Komplex jellemábrázolás
– Részletes környezetfestés
– Többszálú cselekmény

**Típusai**:
– **Társadalmi regény**: Társadalmi rétegek bemutatása
– **Családregény**: Generációk sorsának követése
– **Fejlődésregény**: Főhős személyiségének alakulása

#### Novella
**Sajátosságai**:
– Koncentrált cselekmény
– Egy központi konfliktus
– Jellemző emberi helyzet
– Pontos kompozíció

### Elbeszélői technikák

#### Narráció
– **Külső szemlélő**: Objektív elbeszélés
– **Belső monológ**: Tudatfolyam ábrázolása
– **Párbeszédek**: Élő beszéd utánzása
– **Leírás**: Részletes környezetfestés

#### Jellemábrázolás
– **Külső jellemzés**: Fizikai tulajdonságok
– **Belső jellemzés**: Gondolatok, érzések
– **Indirekt jellemzés**: Tettek, beszéd alapján
– **Fejlődő karakter**: Változás folyamata

—

## 5. Témák és motívumok

### Társadalmi témák

#### Polgárosodás folyamata
– **Modernizáció**: Technikai fejlődés hatásai
– **Urbanizáció**: Város és vidék ellentéte
– **Mobilitás**: Társadalmi felemelkedés lehetőségei
– **Értékválság**: Hagyományos és új értékek

#### Osztályellentétek
– **Nemesség**: Hanyatló arisztokrácia
– **Polgárság**: Feltörekvő középosztály
– **Parasztság**: Hagyományos életforma
– **Munkásság**: Új társadalmi réteg

### Egyéni témák

#### Szerelem és házasság
– **Társadalmi akadályok**: Osztálykülönbségek
– **Gazdasági szempontok**: Pénz szerepe
– **Egyéni boldogság**: Személyes vágyak
– **Erkölcsi dilemmák**: Kötelezettség vs. érzelem

#### Generációs konfliktusok
– **Apák és fiúk**: Értékbeli különbségek
– **Hagyomány**: Örökség megőrzése
– **Modernség**: Új lehetőségek
– **Identitás**: Egyéni út keresése

—

## 6. Stílusjegyek és nyelvhasználat

### Nyelvezet

#### Realista nyelvhasználat
– **Természetesség**: Hétköznapi beszéd
– **Társadalmi differenciáltság**: Rétegek beszédmódja
– **Regionális sajátosságok**: Tájnyelvi elemek
– **Korszerűség**: Korabeli szókincs

#### Stilisztikai eszközök
– **Irónia**: Kritikus distancia
– **Humor**: Könnyedség és mélység
– **Szatíra**: Társadalmi bírálat
– **Groteszk**: Eltúlzott vonások

### Kompozíció

#### Szerkezeti megoldások
– **Lineáris elbeszélés**: Időrendi sorrend
– **Epizódok**: Történetek füzére
– **Keretelbeszélés**: Történet a történetben
– **Retrospekció**: Visszautalások

—

## 7. Tipikus érettségi kérdések és válaszok

### 1. Kérdés: Jellemezze a magyar polgári realizmus főbb vonásait!

**Válasz**:
A magyar polgári realizmus főbb vonásai:

**Társadalomábrázolás**:
– Objektív, kritikus szemlélet
– Társadalmi rétegek hiteles bemutatása
– Polgárosodás folyamatának ábrázolása
– Vidéki és kisvárosi közösségek

**Jellemábrázolás**:
– Pszichológiai hitelességre törekvés
– Egyéni és társadalmi motivációk
– Jellemfejlődés bemutatása
– Tipikus és egyéni vonások ötvözése

**Stílus és nyelv**:
– Népies, természetes nyelvezet
– Irónia és humor alkalmazása
– Anekdotikus elbeszélésmód
– Regionális színezet

### 2. Kérdés: Mikszáth Kálmán jelentősége a magyar irodalomban

**Válasz**:

**Újítások**:
– Modern novellatechnika meghonosítása
– Ironikus elbeszélői szemlélet
– Kisvárosi témák irodalomba emelése
– Népies és művészi stílus ötvözése

**Társadalomkép**:
– Kisvárosi polgárság ábrázolása
– Emberi gyengeségek megértő kritikája
– Magyar mentalitás bemutatása
– Hagyomány és modernség konfliktusa

**Hatás**:
– 20. századi próza előkészítése
– Realista hagyomány megalapozása
– Nemzeti irodalom gazdagítása
– Stílushatás későbbi írókra

### 3. Kérdés: „A Noszty fiú esete Tóth Marival” elemzése

**Válasz**:

**Cselekmény**:
A regény központi konfliktusa Noszty Feri és Tóth Mari szerelme, amelyet társadalmi akadályok nehezítenek.

**Társadalmi háttér**:
– Nemesi és polgári értékek ütközése
– Gazdasági érdekek vs. érzelmek
– Társadalmi előítéletek
– Polgárosodás problémái

**Jellemek**:
– **Noszty Feri**: Gyenge jellemű nemesi sarj
– **Tóth Mari**: Határozott, modern polgárlány
– **Mellékszereplők**: Társadalmi típusok

**Üzenet**:
A regény azt mutatja be, hogy az egyéni boldogság és a társadalmi konvenciók között milyen feszültség áll fenn.

### 4. Kérdés: A realizmus és romantika különbségei

**Válasz**:

—

## 8. Kapcsolódó művek és szerzők

### Európai realizmus

#### Honoré de Balzac (1799-1850)
– **”Emberi színjáték”**: Társadalmi panoráma
– **Típusalkotás**: Jellemző figurák
– **Környezetfestés**: Részletes leírások

#### Charles Dickens (1812-1870)
– **Szociális kérdések**: Munkásosztály helyzete
– **Karakterkomikum**: Humoros ábrázolás
– **Társadalombírálat**: Kapitalista kritika

### Orosz realizmus

#### Lev Tolsztoj (1828-1910)
– **Pszichológiai realizmus**: Belső világ ábrázolása
– **Erkölcsi kérdések**: Etikai problémák
– **Társadalmi kép**: Orosz nemesség

#### Ivan Turgenyev (1818-1883)
– **”Apák és fiúk”**: Generációs konfliktus
– **Karakterábrázolás**: Finom pszichológia
– **Társadalmi változás**: Modernizáció témája

### Magyar előzmények és kortársak

#### Kemény Zsigmond (1814-1875)
– **Történelmi regények**: Múlt és jelen kapcsolata
– **Pszichológiai elemzés**: Jellemábrázolás
– **Pesszimista világkép**: Tragikus szemlélet

#### Eötvös József (1813-1871)
– **”A falu jegyzője”**: Társadalmi regény
– **Reformeszmék**: Társadalmi kritika
– **Liberális értékek**: Polgári ideológia

—

## 9. Gyakorlati tanácsok az érettségire

### Felkészülési stratégia

#### 1. Alapfogalmak elsajátítása
– **Realizmus definíciója**: Pontos megfogalmazás
– **Korszakolás**: Időbeli elhelyezés
– **Jellemzők**: Főbb vonások ismerete
– **Képviselők**: Szerzők és műveik

#### 2. Művek részletes ismerete
– **Cselekmény**: Történet menete
– **Szereplők**: Jellemábrázolás
– **Témák**: Központi problémák
– **Stílus**: Nyelvhasználat, technika

#### 3. Kapcsolatok feltérképezése
– **Történelmi háttér**: Társadalmi környezet
– **Irodalomtörténeti helye**: Előzmények, hatások
– **Európai kontextus**: Összehasonlítás
– **Későbbi fejlődés**: Továbbélés

### Vizsgázási technikák

#### Szóbeli vizsga

**Felkészülés**:
1. **Vázlat készítése**: Logikus felépítés
2. **Időbeosztás**: 15 perces előadás
3. **Példák**: Konkrét művek, részletek
4. **Kapcsolódások**: Más témákhoz kötés

**Előadás szerkezete**:
1. **Bevezetés**: Alapfogalmak, korszakolás
2. **Tárgyalás**: Főbb pontok kifejtése
3. **Összegzés**: Jelentőség, hatás

**Vizsgázási tippek**:
– **Nyugodt előadás**: Lassan, érthetően
– **Szemkontaktus**: Bizottság felé fordulás
– **Konkrét példák**: Műrészletek említése
– **Összefüggések**: Logikus felépítés

#### Írásbeli vizsga

**Elemzés típusú feladatok**:
1. **Szöveg elolvasása**: Figyelem, jegyzetelés
2. **Kérdések értelmezése**: Mit kérnek?
3. **Szövegből kiindulás**: Idézetek használata
4. **Kontextus**: Irodalomtörténeti háttér

**Esszé típusú feladatok**:
1. **Téma leszűkítése**: Konkrét szempontok
2. **Vázlat**: Logikus felépítés
3. **Bevezetés-tárgyalás-befejezés**: Hármas tagolás
4. **Példák**: Művek, szerzők említése

—

## 10. Fontos fogalmak és definíciók

### Irodalomelméleti fogalmak

#### **Realizmus**
Irodalmi irányzat, amely a valóság objektív, kritikus ábrázolására törekszik, feltárva a társadalmi ellentmondásokat és az emberi természet komplexitását.

#### **Polgári realizmus**
A 19. század második felének realista irodalma, amely a polgárosodás folyamatát, a modern társadalom kialakulását ábrázolja.

#### **Társadalmi regény**
Olyan regénytípus, amely széles társadalmi panorámát nyújt, bemutatva különböző társadalmi rétegek életét és kapcsolatait.

#### **Típus és egyéniség**
A realista jellemábrázolás alapelve: a szereplők egyszerre tipikusak (társadalmi rétegüket reprezentálják) és egyéniek (saját személyiséggel rendelkeznek).

### Műfaji fogalmak

#### **Elbeszélő próza**
Epikai művek összefoglaló neve, amely regényeket, novellákat, elbeszéléseket foglal magába.

#### **Novella**
Rövid epikai műfaj, amely egy központi konfliktust mutat be koncentrált formában.

#### **Anekdota**
Rövid, jellemző történet, amely gyakran humoros vagy tanulságos.

### Stilisztikai fogalmak

#### **Irónia**
Retorikai eszköz, amely a mondott és értett jelentés ellentétén alapul.

#### **Szatíra**
Kritikus, gúnyolódó ábrázolási mód, amely társadalmi jelenségeket bírál.

#### **Humor**
Derűs, jóindulatú komikum, amely megértést és szeretetet is kifejez.

—

## 11. Összefoglalás

A **magyar polgári realizmus** a 19. század második felének meghatározó irodalmi irányzata volt, amely:

### Jelentősége:
– **Társadalmi dokumentum**: Korának hű tükre
– **Művészi érték**: Magas színvonalú alkotások
– **Nemzeti jelleg**: Magyar sajátosságok megragadása
– **Örökség**: Későbbi irodalom alapja

### Főbb vonásai:
– **Objektív világábrázolás**: Kritikus, de megértő szemlélet
– **Társadalmi panoráma**: Széles rétegek bemutatása
– **Emberi természet**: Komplexitás és ellentmondásosság
– **Magyar színezet**: Nemzeti mentalitás

### Képviselői:
– **Mikszáth Kálmán**: A magyar novella megteremtője
– **Jókai Mór**: Átmeneti figura
– **Kisebb mesterek**: Regionális sajátosságok

### Hatása:
A magyar polgári realizmus megalapozta a modern magyar próza hagyományát, amely a 20. században is tovább él és fejlődik.

—

## Ajánlott irodalom

### Kötelező olvasmányok:
– Mikszáth Kálmán: „A jó palócok”
– Mikszáth Kálmán: „Szent Péter esernyője”
– Mikszáth Kálmán: „A Noszty fiú esete Tóth Marival”

### Kiegészítő irodalom:
– Jókai Mór: „Az arany ember”
– Kemény Zsigmond: „Gyulai Pál”
– Eötvös József: „A falu jegyzője”

### Szakirodalom:
– Sőtér István: „A magyar irodalom története”
– Lukács György: „A realizmus problémái”
– Németh G. Béla: „A magyar irodalom története”

—

*Ez a felkészítő anyag átfogó képet nyújt a magyar polgári realizmusról, és segít a sikeres érettségi vizsgára való felkészülésben.*

A magyar polgári realizmus

További tételek