# József Attila – a táj újszerű megközelítése
## Érettségi felkészítő anyag
—
## 1. BEVEZETÉS ÉS TÉMA ÁTTEKINTÉSE
József Attila költészetében a **táj** nem csupán háttér vagy díszlet, hanem **élő, dinamikus elem**, amely szorosan kapcsolódik a lírai én belső világához. A költő újszerű megközelítése abban rejlik, hogy a tájat **szimbolikus**, **pszichológiai** és **társadalmi** tartalommal tölti fel.
### A hagyományos tájszemlélet vs. József Attila újítása
**Hagyományos romantikus tájszemlélet:**
– Idealizált természet
– Menedék a civilizációtól
– Statikus leírások
– Érzelmi vetület
**József Attila újszerű megközelítése:**
– Ipari táj befogadása
– Városi környezet költői megjelenítése
– Dinamikus, változó táj
– Társadalmi-politikai üzenetek
– Pszichológiai mélység
—
## 2. TÖRTÉNELMI ÉS KULTURÁLIS KONTEXTUS
### A kor társadalmi háttere (1920-1930-as évek)
– **Trianon utáni Magyarország** gazdasági és társadalmi válsága
– **Urbanizáció és iparosodás** gyorsulása
– **Munkásmozgalom** erősödése
– **Avantgárd** művészeti irányzatok hatása
– **Világgazdasági válság** (1929-1933)
### Irodalmi környezet
**Kortárs költők és irányzatok:**
– **Nyugat** második nemzedéke (Babits, Kosztolányi)
– **Avantgárd** költészet (Kassák Lajos)
– **Szocialista** irodalom kezdetei
– **Népi írók** mozgalma előfutárai
—
## 3. JÓZSEF ATTILA TÁJSZEMLÉLETÉNEK JELLEMZŐI
### 3.1 Az ipari táj költői megjelenítése
József Attila elsőként emelte be **költői rangra az ipari tájat**. A gyárak, üzemek, munkásvárosok nem idegenként, hanem a modern élet természetes részeként jelennek meg verseiben.
**Kulcsversek:**
– *Gyár*
– *Külvárosi éj*
– *Eszmélet* (részletek)
### 3.2 A városi környezet újszerű ábrázolása
A város József Attilánál nem romantikus díszlet, hanem **élő organizmus**, amely befolyásolja az ember sorsát és gondolkodását.
**Jellemző elemek:**
– Bérházak, utcák realisztikus ábrázolása
– A városi tömeg és magány ellentéte
– Társadalmi különbségek térbeli megjelenítése
### 3.3 A természet és civilizáció dialektikája
A költő nem állítja szembe a természetet a civilizációval, hanem **szintézist** keres. A modern ember számára a természet már nem visszatérési pont, hanem **újraértelmezendő kategória**.
—
## 4. RÉSZLETES MŰELEMZÉSEK
### 4.1 „Külvárosi éj” (1932)
„`html
Versrészlet:
„Külvárosi éj. A pályaudvar
előtt ócska táxik ácsorognak.
Egy tejkocsi zötyög tovább.
A hajnal felé bandukolgat.”
„`
**Újszerű elemek:**
– **Prózai részletesség** költői nyelven
– **Nagyvárosi realitás** elfogadása
– **Dinamikus képek** (zötyög, bandukol)
– **Hétköznapi tárgyak** költői rangra emelése
**Interpretáció:**
A vers a városi peremvidék **autentikus** ábrázolása. A költő nem szépít, de nem is deheroizál – **objektív szemléletet** alkalmaz.
### 4.2 „Gyár” (1930)
**A vers jelentősége:**
– Első magyar **„ipari” vers**
– A **gép és ember** kapcsolatának költői feldolgozása
– **Szocialista szemlélet** költői kifejezése
**Újító technikák:**
– **Szabad vers** forma
– **Kollázs-szerű** képépítés
– **Dokumentarista** pontosság
– **Szimbolikus** mélység
### 4.3 „Eszmélet” – tájszemlélet aspektusai
A hosszú költemény különböző részei eltérő **tájszemléletet** mutatnak:
**I. rész:** Gyermekkori táj (Makó környéke)
**IV. rész:** Budapesti városi táj
**VII. rész:** Filozofikus természetszemlélet
—
## 5. KAPCSOLÓDÓ SZERZŐK ÉS MŰVEK
### 5.1 Előzmények a magyar irodalomban
**Petőfi Sándor:**
– *Az Alföld* – hagyományos tájköltészet
– Különbség: József Attila nem idealizál
**Ady Endre:**
– *A Hortobágy poétája* – már modern elemekkel
– Közös vonás: szimbolikus tájhasználat
**Tóth Árpád:**
– Városi témák korai feldolgozása
– Közös vonás: szociális érzékenység
### 5.2 Kortársak és párhuzamok
**Kassák Lajos:**
– Konstruktivista-kubista képalkotás
– Ipari témák korai feldolgozása
**Radnóti Miklós:**
– Georgikon-ciklus – természet és kultúra
– Ekloga-hagyomány modern feldolgozása
**Illyés Gyula:**
– *Puszták népe* – szociográfiai tájszemlélet
—
## 6. FOGALMI APPARÁTUS
### Kulcsfogalmak és definíciók
**Táj a költészetben:**
> A földrajzi környezet költői feldolgozása, amely kifejezi a lírai én viszonyát a világhoz.
**Ipari táj:**
> A modern civilizáció technikai-ipari környezetének költői megjelenítése.
**Szimbolikus tájhasználat:**
> A konkrét földrajzi elemek átviszi jelentések hordozóiként való alkalmazása.
**Szocialista tájszemlélet:**
> A táj ábrázolása társadalmi-osztályszempontok figyelembevételével.
**Avantgárd természetszemlélet:**
> A hagyományos természet-kultúra ellentét feloldása modern művészeti eszközökkel.
—
## 7. TIPIKUS ÉRETTSÉGI KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK
### 7.1 Szóbeli érettségi kérdések
**1. Kérdés:** *Milyen újítást hozott József Attila a magyar tájkölészetben?*
**Válasz:**
József Attila elsőként emelte költői rangra az **ipari tájat** a magyar irodalomban. Míg elődeinek költészetében a táj vagy idillikus természeti környezet, vagy romantikus díszlet volt, addig József Attila **realisztikusan** és **szimbolikusan** is feldolgozta a modern városi és ipari környezetet. Újítása abban rejlik, hogy:
– Elfogadta és megköltötte az **ipari civilizációt**
– **Szocialista szemszögből** értelmezte a tájat
– **Pszichológiai mélységet** adott a környezet ábrázolásának
**2. Kérdés:** *Hogyan jelenik meg a társadalmi szemlélet József Attila tájköltészetében?*
**Válasz:**
A költő tájszemlélete elválaszthatatlan **szocialista világnézetétől**. A táj nála mindig **társadalmi tartalmat** hordoz:
– A **külváros** a munkásosztály életterének költői kifejezése
– A **gyár** a modern termelési viszonyok szimbóluma
– A **természet** és **ipari táj** ellentéte a **társadalmi ellentmondások** kifejezőjévé válik
### 7.2 Írásbeli érettségi feladattípusok
**Szövegelemzési feladat mintája:**
> Elemezze József Attila „Külvárosi éj” című versének tájszemléletét! Mutassa be, milyen újszerű elemeket tartalmaz a költő tájábrázolása!
**Válasz vázlata:**
1. **Bevezetés**: A vers keletkezési ideje, helye az életműben
2. **Tájábrázolás elemzése**:
– Külvárosi környezet realisztikus bemutatása
– Hétköznapi tárgyak költői rangra emelése
– Dinamikus képek használata
3. **Újszerű elemek**:
– Prózai pontosság költői nyelven
– Szocialista szemléletmód
– Modern városi élet elfogadása
4. **Összegzés**: Az ipari táj költői legitimációja
—
## 8. GYAKORLATI TANÁCSOK AZ ÉRETTSÉGI VIZSGÁRA
### 8.1 Szóbeli érettségire készülés
**Tanulási stratégiák:**
– **Versek ismerete**: Legalább 3-4 kulcsvers szó szerinti tudása
– **Kapcsolódási pontok**: Más szerzőkkel való összehasonlítás képessége
– **Történelmi kontextus**: A kor társadalmi hátterének ismerete
– **Fogalomhasználat**: Pontos irodalmi terminus technicus használata
**Beszédtechnika:**
– **Strukturált válaszadás**: Bevezetés-kifejtés-összegzés
– **Példák használata**: Konkrét versrészletek idézése
– **Összehasonlítások**: Párhuzamok más szerzőkkel
### 8.2 Írásbeli érettségire készülés
**Szövegértési feladatok:**
– **Szimbolikus jelentések** felismerése
– **Képi elemek** értelmezése
– **Verselés és ritmus** elemzése
– **Nyelvi eszközök** azonosítása
**Fogalmazási feladatok:**
– **Témafelvetés** és **problémacentrikusság**
– **Bizonyítás** szöveghelyekkel
– **Következetes** érvelés
– **Összehasonlító** elemzés képessége
—
## 9. KAPCSOLAT ANDERE TÉMAKÖRÖKKEL
### 9.1 Irodalomtörténeti kapcsolódások
**Előzmények:**
– **Petőfi** népies tájköltészete
– **Arany** epikus tájábrázolása
– **Ady** szimbolikus tájhasználata
**Folytatás:**
– **Radnóti** természet-kultúra szintézise
– **Nagy László** népi modernizmus
– **Pilinszky** posztmodern tájszemlélet
### 9.2 Európai kontextus
**Párhuzamok:**
– **Vlagyimir Majakovszkij** (orosz futurizmus)
– **Bertolt Brecht** (német expresszionizmus)
– **Paul Éluard** (francia szürrealizmus)
—
## 10. ÖSSZEFOGLALÁS ÉS ÉRTÉKELÉS
József Attila **forradalmi újítást** hozott a magyar tájköltészetben:
### 10.1 Főbb eredményei
1. **Az ipari táj költői legitimációja**
– Gyárak, üzemek költői rangra emelése
– Munkáskörnyezet autentikus ábrázolása
2. **Szocialista tájszemlélet kifejlesztése**
– Társadalmi tartalom a tájábrázolásban
– Osztályszempontú környezetértelmezés
3. **Modern városi élet költői feldolgozása**
– Külváros, bérház, utca mint költői tér
– Nagyvárosi magány és tömegérzés
4. **Pszichológiai mélység**
– Táj és lélek összefonódása
– Környezet mint belső világ tükre
### 10.2 Hatása az utókorra
József Attila tájszemlélete **meghatározó** lett a 20. századi magyar költészet számára. **Tanítványai** között találjuk:
– **Radnóti Miklóst** (georgikon-költészet)
– **Nagy Lászlót** (népi modernizmus)
– **Juhász Ferencet** (szocialista költészet)
### 10.3 Jelentősége ma
A költő **újszerű tájszemlélete** ma is **aktuális**, mivel:
– **Környezeti krízis** korában új szempontokat ad
– **Urbanizáció** folyamatához nyújt költői válaszokat
– **Társadalmi igazságosság** kérdéseit felveti
– **Modern ember** és **természet** viszonyát újragondolja
—
## AJÁNLOTT IRODALOM ÉS FORRÁSOK
### Szakkönyvek:
– **Szabolcsi Miklós**: József Attila
– **Tverdota György**: József Attila költői világképe
– **Szabó G. Zoltán**: József Attila költészete
### Szövegkiadások:
– **József Attila összes versei** (kritikai kiadás)
– **József Attila**: Válogatott versek (iskolai kiadás)
### Online források:
– Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK)
– József Attila digitális archívum
– Literatura.hu József Attila szócikk
—
*Ez a felkészítő anyag átfogó képet nyújt József Attila táj-megközelítésének újszerűségéről, és minden szükséges információt tartalmaz a sikeres érettségi vizsgához.*