# A Bach-korszak irodalma – Érettségi felkészítő
## 1. Történelmi és kulturális háttér
### 1.1 Időbeli behatárolás
– **Időszak**: 1711-1772 között
– **Elnevezés eredete**: Brockes „Irdisches Vergnügen in Gott” című műve alapján
– **Másik elnevezés**: késő barokk, rokokó irodalom
### 1.2 Történelmi kontextus
– **Politikai helyzet**: Rákóczi-szabadságharc bukása (1711)
– **Társadalmi viszonyok**: Habsburg-uralom megszilárdulása
– **Gazdasági helyzet**: országépítés, újjáépítés időszaka
– **Kulturális környezet**: német kulturális befolyás erősödése
### 1.3 Kulturális jellemzők
– **Barokk hagyományok továbbélése** a népköltészetben
– **Felvilágosodás előfutárainak** megjelenése
– **Német-osztrák kulturális hatások** térnyerése
– **Vallási megújulási törekvések** (pietizmus)
## 2. Az irodalmi korszak jellemzői
### 2.1 Stílusjegyek
– **Barokk túlzások mérséklődése**
– **Egyszerűbb, természetesebb kifejezésmód**
– **Érzelmi melegség** megjelenése
– **Pedagógiai célzat** erősödése
### 2.2 Témák és motívumok
– **Vallási témák** dominanciája
– **Hazafias érzelmek** kifejezése
– **Természetszeretet** megjelenése
– **Erkölcsi tanítás** központi szerepe
### 2.3 Műfaji változások
– **Vallásos líra** virágzása
– **Tanító költészet** fejlődése
– **Fordítások** szaporodása
– **Prózai műfajok** kezdeti jelentkezése
## 3. Kiemelkedő szerzők és művek
### 3.1 Faludi Ferenc (1704-1779)
#### Életrajz
– **Születés**: Nemescsó, 1704
– **Pályafutás**: jezsuita szerzetes, tanár
– **Külföld**: 12 évet töltött Rómában
– **Nyelvújítási tevékenység**: német és olasz hatások
#### Főbb művei
**”Az embernek teste felöl való elmélkedés” (1750)**
– **Műfaj**: vallásos elmélkedés
– **Téma**: az emberi test múlandósága
– **Stílus**: egyszerű, közérthető magyarság
– **Jelentőség**: a magyar próza fejlődésében
**”Nemes ember” (1755)**
– **Műfaj**: erkölcstani értekezés
– **Célja**: a nemesi erkölcsök javítása
– **Jellemzők**: gyakorlatias pedagógia
#### Fordításai
– **Gracián művei**: „Kézi orácula”, „Kritikon”
– **Olasz irodalom**: Tasso-fordítások
– **Jelentőség**: európai szintű műveltség közvetítése
### 3.2 Amade László (1703-1764)
#### Életrajz
– **Származás**: dunántúli katolikus főnemes
– **Pályafutás**: katonatiszt, udvari ember
– **Műveltség**: európai szintű képzettség
#### Költészete
**Jellemzők**:
– **Vallásos líra** dominanciája
– **Világias témák** is megjelennek
– **Német hatások** a versformákban
– **Népies elemek** a nyelvhasználatban
**Főbb versei**:
– Vallásos énekek és imádságok
– Alkalmi versek
– Szerelmes költemények
### 3.3 Gvadányi József (1725-1801)
#### Életrajz
– **Született**: 1725, Nagyvárad környéke
– **Pályafutás**: katonatiszt, majd író
– **Jellemzők**: élménygazdag életút
#### Főbb műve
**”Egy falusi nótáriusnak budai utazása” (1790)**
– **Műfaj**: verses regény
– **Téma**: egy falusi jegyző kalandjai Budán
– **Stílus**: humoros, szatirikus hang
– **Nyelv**: népi elemekkel gazdagított
– **Jelentőség**: magyar verses regény előfutára
## 4. Népköltészet a Bach-korszakban
### 4.1 Jellemzők
– **Barokk hagyományok** továbbélése
– **Kuruc költészet** rejtett fennmaradása
– **Vallásos népénekek** virágzása
– **Új történelmi témák** megjelenése
### 4.2 Főbb alkotások
– **Kuruc dalok** továbbhagyományozódása
– **Vallásos énekek** új változatai
– **Betyárballadák** kialakulása
– **Szerelmes dalok** népszerűsége
## 5. A korszak jelentősége
### 5.1 Irodalomtörténeti szerep
– **Átmeneti korszak** a barokk és felvilágosodás között
– **Nyelvújítás előkészítése**
– **Európai kapcsolatok** erősítése
– **Prózai műfajok** fejlesztése
### 5.2 Hatások
– **Felvilágosodás** előkészítése
– **Magyar nyelvű műveltség** terjesztése
– **Irodalmi nyelv** fejlesztése
– **Pedagógiai irodalom** alapozása
## 6. Fontos fogalmak és definíciók
### 6.1 Irodalmi fogalmak
– **Bach-korszak**: 1711-1772 közötti irodalmi időszak
– **Átmeneti korszak**: két nagy stíluskorszak közötti időszak
– **Rokokó**: a barokk egyszerűsödő változata
– **Pietizmus**: érzelmes vallásosság
### 6.2 Műfaji fogalmak
– **Vallásos elmélkedés**: spirituális tartalmú prózai műfaj
– **Verses regény**: verses formában írt epikai mű
– **Tanító költészet**: pedagógiai céllal írt irodalom
– **Alkalmi költészet**: konkrét eseményekre írt versek
## 7. Tipikus érettségi kérdések és válaszok
### 7.1 Kronológiai kérdések
**K: Mikor volt a Bach-korszak, és miért nevezték így?**
**V**: A Bach-korszak 1711-1772 között tartott. Az elnevezés Brockes „Irdisches Vergnügen in Gott” című művének magyar fordításától származik. A korszak a Rákóczi-szabadságharc bukásától kezdődött, és Bessenyei György fellépéséig tartott.
### 7.2 Jellemzők kérdése
**K: Milyen jellemzői voltak a Bach-korszak irodalmának?**
**V**:
– Átmeneti jelleg a barokk és felvilágosodás között
– Barokk túlzások mérséklődése
– Vallási témák dominanciája
– Német kulturális hatások erősödése
– Nyelvújítás előkészítése
– Pedagógiai célzat növekedése
### 7.3 Szerzők és művek
**K: Ki volt Faludi Ferenc, és mi volt a jelentősége?**
**V**: Faludi Ferenc (1704-1779) jezsuita szerzetes volt, a korszak legjelentősebb írója. Főbb művei: „Az embernek teste felöl való elmélkedés”, „Nemes ember”. Jelentősége: európai műveltség közvetítése, magyar próza fejlesztése, nyelvújítás előkészítése fordításaival.
**K: Mutassa be Gvadányi József főművét!**
**V**: „Egy falusi nótáriusnak budai utazása” (1790) – verses regény, amely egy falusi jegyző budai kalandjait meséli el humoros, szatirikus hangon. Jelentősége: a magyar verses regény előfutára, népies nyelvi elemek használata.
### 7.4 Kontextuális kérdések
**K: Milyen történelmi körülmények között alakult ki a Bach-korszak?**
**V**: A Rákóczi-szabadságharc bukása (1711) után a Habsburg-uralom megszilárdult. Országépítés és újjáépítés időszaka volt, erős német kulturális befolyással. A barokk hagyományok még éltek, de már jelentkeztek a felvilágosodás előfutárai.
## 8. Szövegértelmezési feladatok
### 8.1 Faludi-szöveg elemzése
**Szövegrészlet**: „Az embernek teste felöl való elmélkedés”-ből
*”Oh ember! tekintsd meg magadat, és ládd, micsoda vagy te? Egy marék föld, egy kevés víz, egy lehelet levegő…”*
**Elemzési szempontok**:
– Barokk hagyományok (vanitas-motívum)
– Egyszerű, közérthető stílus
– Retorikai kérdések használata
– Vallási-filozófiai tartalom
### 8.2 Gvadányi-részlet elemzése
**Jellemző részlet** a „Falusi nótárius”-ból
**Elemzési szempontok**:
– Verses forma epikai tartalommal
– Humoros, szatirikus hang
– Népies nyelvi elemek
– Társadalombírálat elemei
## 9. Gyakorlati tanácsok a vizsgára
### 9.1 Felkészülési stratégia
1. **Kronológia** pontos megtanulása
2. **Főbb szerzők** életrajzi adatainak ismerete
3. **Művek jellemzőinek** összegyűjtése
4. **Történelmi kontextus** megértése
5. **Szövegek** gyakorlati elemzése
### 9.2 Vizsgázási technikák
– **Strukturált válaszok** adása
– **Konkrét példák** használata
– **Kapcsolások** más korszakokkal
– **Időrend** betartása
– **Összefüggések** kiemelése
### 9.3 Gyakori hibák elkerülése
– **Ne keverjük össze** a szerzőket és műveket
– **Figyeljünk** a kronológiára
– **Különböztessük meg** a népköltészet és műköltészet jellemzőit
– **Ne túlozzuk** el a korszak jelentőségét
## 10. Összefoglalás
A Bach-korszak (1711-1772) átmeneti időszak volt a magyar irodalom történetében. A barokk hagyományok fokozatos mérséklődése és a felvilágosodás előfutárainak megjelenése jellemezte.
**Legfontosabb szerzők**: Faludi Ferenc, Amade László, Gvadányi József
**Fő jellemzők**: vallási témák dominanciája, német hatások, nyelvújítás előkészítése, pedagógiai célzat
**Történelmi jelentőség**: európai kapcsolatok erősítése, magyar irodalmi nyelv fejlesztése, a felvilágosodás előkészítése
Ez az anyag teljes körű felkészülést biztosít a Bach-korszak irodalmával kapcsolatos érettségi kérdésekre.