# A magyar irodalmi folyóiratok szerepe – Érettségi felkészítő
## 1. Bevezetés és alapfogalmak
### Mi az irodalmi folyóirat?
Az **irodalmi folyóirat** olyan periodikus kiadvány, amely elsősorban szépirodalmi műveket, irodalomkritikákat, esztétikai és kulturális tanulmányokat közöl. Szerepük kettős: egyrészt teret biztosítanak az új tehetségek bemutatkozásához, másrészt formálják az irodalmi ízlést és közvéleményt.
### Főbb jellemzők:
– **Periodicitás**: rendszeres megjelenés (havi, negyedévi, félévi)
– **Szerkesztői koncepció**: egységes irodalmi-kulturális program
– **Közösségformáló szerep**: írók, költők, kritikusok találkozási pontja
– **Irodalmi kanonizáció**: értékhierarchia kialakítása
—
## 2. Történeti áttekintés
### 2.1 A kezdetek (19. század első fele)
#### **Tudományos Gyűjtemény** (1817-1841)
– **Szerkesztő**: Fejér György
– **Jelentősége**: Az első magyar nyelvű tudományos folyóirat
– **Jellemzők**: Természettudományok mellett szépirodalmat is közölt
#### **Tudományos Tár** (1834-1844)
– **Szerkesztők**: Schedel Ferenc (Toldy Ferenc), majd Bajza József
– **Szerepe**: A reformkor irodalmi vitáinak színtere
– **Jelentősége**: Itt jelent meg Vörösmarty számos műve
### 2.2 A reformkor nagy folyóiratai
#### **Athenaeum** (1837-1843)
– **Szerkesztő**: Bajza József (Vörösmarty Mihály támogatásával)
– **Jelentősége**:
– A magyar romantikus irodalom központi orgánuma
– Itt jelent meg Petőfi első verse: „A borozó”
– Vörösmarty balladáinak publikációs helye
– **Irodalmi program**: A „szép” és „nemzeti” egysége
#### **Pesti Divatlap** (1844-1848)
– **Szerkesztő**: Vahot Imre
– **Újítások**:
– Széles közönségre számított
– Illusztrációkat is tartalmazott
– Petőfi itt publikálta népies költeményeit
– **Jelentősége**: Az irodalom demokratizálódásának eszköze
### 2.3 A kiegyezés kora
#### **Budapesti Szemle** (1873-1944)
– **Alapító**: Gyulai Pál
– **Karaktere**: Konzervatív, klasszicista irodalmi program
– **Jelentősége**:
– A hivatalos irodalmi ízlés formálója
– Arany János utolsó műveinek közlője
– A nagyepikai hagyomány őrzője
### 2.4 A századforduló újításai
#### **A Hét** (1890-1924)
– **Szerkesztők**: Kiss József, majd Bródy Sándor
– **Profilja**: Polgári liberális szemlélet
– **Jelentősége**:
– Ady Endre itt publikálta első verseit
– A nyugat-európai irodalmi áramlatok közvetítője
– Babits, Kosztolányi korai műveinek helye
#### **Nyugat** (1908-1941)
– **Szerkesztők**: Ignotus, Osvát Ernő, Babits Mihály
– **Korszakai**:
– **I. korszak** (1908-1919): Ignotus vezetésével
– **II. korszak** (1920-1929): Osvát Ernő irányításával
– **III. korszak** (1930-1941): Babits Mihály szerkesztésében
##### A Nyugat jelentősége:
– **Irodalmi modernizáció**: Új költői nyelvek meghonosítása
– **Európai kapcsolatok**: Francia szimbolizmus, expresszionizmus közvetítése
– **Nemzedékek találkozása**:
– Első nemzedék: Ady, Babits, Kosztolányi
– Második nemzedék: Karinthy, Füst Milán
– Harmadik nemzedék: József Attila, Radnóti
—
## 3. A 20. század második fele
### 3.1 A szocialista korszak folyóiratai
#### **Új Hang** (1945-1948)
– A fiatal értelmiség folyóirata
– József Attila hatásának továbbvitele
#### **Csillag** (1947-1956)
– A szocialista realizmus irodalmi orgánuma
– Később enyhülés a dogmatikus irányvonalban
#### **Új Írás** (1961-1991)
– A Kádár-rendszer hivatalos irodalmi folyóirata
– Fokozatos liberalizálódás az 1960-as évektől
### 3.2 Alternatív folyóiratok
#### **Új Symposion** (1965-1992, Újvidék)
– A vajdasági magyar irodalom központja
– Kísérleti irodalom támogatása
#### **Mozgó Világ** (1975-)
– Társadalomkritikus hangvétel
– Az ellenzéki irodalom egyik fóruma
—
## 4. Kapcsolódó irodalmi művek és szerzők
### 4.1 Főbb szerzők és folyóirat-kapcsolataik
| Szerző | Főbb folyóiratai | Jelentős művek |
|——–|——————|—————-|
| **Petőfi Sándor** | Athenaeum, Pesti Divatlap | „A borozó”, „Nemzeti dal” |
| **Vörösmarty Mihály** | Tudományos Tár, Athenaeum | „Szózat”, „Előszó” |
| **Ady Endre** | A Hét, Nyugat | „Góg és Magóg fia vagyok én” |
| **Babits Mihály** | Nyugat | „Recitativ”, „Jónás könyve” |
| **Kosztolányi Dezső** | Nyugat | „Hajnali részegség”, „Esti Kornél” |
| **József Attila** | Nyugat | „Tiszta szívvel”, „Eszmélet” |
### 4.2 Kapcsolódó művek részletes elemzése
#### **Ady Endre: „Szeretném, ha szeretnének”**
– **Megjelenés**: Nyugat, 1909
– **Téma**: A költő és közönsége viszonya
– **Kapcsolat a folyóirattal**: A Nyugat új művészi programjának manifesztuma
#### **Babits Mihály: „A második ének”**
– **Megjelenés**: Nyugat, 1941
– **Jelentősége**: A folyóirat szellemi végrendeletének tekinthető
– **Háttér**: Babits főszerkesztői munkájának summázata
—
## 5. Kulturális és történelmi kontextus
### 5.1 Társadalmi háttér
#### **Reformkor (1825-1848)**
– **Politikai helyzet**: Habsburg-elnyomás, nemzeti ébredés
– **Folyóiratok szerepe**: A nemzeti kultúra építése, nyelvi megújulás
– **Közönség**: Nemesi középosztály, formálódó polgárság
#### **Kiegyezés kora (1867-1918)**
– **Gazdasági fejlődés**: Kapitalizmus térhódítása
– **Urbanizáció**: Budapest kulturális központtá válása
– **Polgárosodás**: Új olvasóréteg kialakulása
#### **Századforduló (1890-1918)**
– **Művészeti áramlatok**: Szecesszió, szimbolizmus
– **Társadalmi feszültségek**: Nemzeti kisebbségek, munkásmozgalom
– **Európai kapcsolatok**: Francia kultúra hatása
### 5.2 Politikai összefüggések
#### **Cenzúra és sajtószabadság**
– **19. század**: Habsburg-cenzúra
– **Horthy-korszak**: Korlátozott sajtószabadság
– **Szocialista rendszer**: Ideológiai kontroll
– **Rendszerváltás**: Teljes sajtószabadság
—
## 6. Tipikus érettségi kérdések és mintaválaszok
### 6.1 Alapkérdések
**Kérdés**: *Milyen szerepet töltöttek be a folyóiratok a magyar irodalom fejlődésében?*
**Mintaválasz**:
A magyar irodalmi folyóiratok többrétű szerepet töltöttek be:
1. **Tehetségkutató funkció**: Új írók, költők bemutatkozási lehetősége
2. **Irodalmi kanonizáció**: Értékhierarchia kialakítása, ízlésformálás
3. **Kulturális közvetítés**: Európai irodalmi áramlatok meghonosítása
4. **Közösségformálás**: Írók, költők, kritikusok találkozási pontja
5. **Nyelvi megújítás**: Új kifejezésmódok kísérletezési tere
### 6.2 Összehasonlító kérdések
**Kérdés**: *Hasonlítsa össze az Athenaeum és a Nyugat folyóiratok szerepét!*
**Mintaválasz**:
| Szempont | Athenaeum | Nyugat |
|———-|———–|———|
| **Korszak** | Reformkor | Századforduló |
| **Irodalmi program** | Nemzeti romantika | Európai modernizmus |
| **Jelentős szerzők** | Vörösmarty, Petőfi | Ady, Babits, Kosztolányi |
| **Társadalmi szerep** | Nemzeti ébredés | Polgári kultúra |
| **Nyelvi újítások** | Magyar költői nyelv | Szimbolista kifejezésmód |
### 6.3 Elemző kérdések
**Kérdés**: *Elemezze a Nyugat folyóirat jelentőségét a magyar irodalomban!*
**Mintaválasz**:
A Nyugat (1908-1941) a magyar irodalom modernizációjának központi folyóirata volt:
**Irodalmi jelentősége**:
– Három költői nemzedék találkozási pontja
– Új költői nyelvek és formák meghonosítása
– A szimbolizmus magyar változatának kialakítása
**Kulturális szerepe**:
– Európai irodalmi kapcsolatok erősítése
– Polgári értelmiség formálása
– Művészeti szintézis létrehozása
**Történelmi kontextusa**:
– A dualizmus korának kulturális törekvései
– Világháborús traumák feldolgozása
– Társadalmi modernitás irodalmi kifejezése
—
## 7. Fontos fogalmak és definíciók
### **Alapfogalmak**
**Folyóirat-generáció**: Egy folyóirat köré szerveződő írói közösség, amely hasonló esztétikai elveket vall.
**Szerkesztői koncepció**: A folyóirat szellemi arculatát meghatározó irodalmi-kulturális program.
**Kanonizáció**: Az irodalmi értékhierarchia kialakítása, a „klasszikus” művek kiválasztása.
**Ízlésformálás**: Az olvasóközönség esztétikai preferenciáinak befolyásolása.
### **Speciális kifejezések**
**”Nyugatos”**: A Nyugat folyóirat körével kapcsolatos, modernista irodalmi szemléletet képviselő.
**”Népiség-urbánusság vita”**: A 20. század első felének kulturális-politikai vitája a nemzeti kultúra karakteréről.
**”Szerkesztői diktatúra”**: Egy erős szerkesztői személyiség (pl. Osvát Ernő) meghatározó befolyása a folyóirat arculatára.
—
## 8. Gyakorlati tanácsok az érettségi vizsgára
### 8.1 Felkészülési stratégia
#### **Kronologikus áttekintés**
1. **Készítsen időrendet** a főbb folyóiratokról
2. **Kapcsolja össze** a folyóiratokat a történelmi korszakokkal
3. **Tanuljon meg** 3-4 folyóiratot részletesen
#### **Szerző-folyóirat kapcsolatok**
– **Jegyezze meg** minden nagy szerző főbb folyóiratait
– **Tudja**, melyik művet melyik folyóirat közölte először
– **Értse** a szerkesztői program és a szerzői életmű összefüggéseit
### 8.2 Vizsgázási tippek
#### **Szóbeli vizsgán**:
– Kezdje **történelmi kontextussal**
– Hozzon **konkrét példákat** (szerzők, művek)
– **Hasonlítson össze** különböző folyóiratokat
– **Értékelje** a társadalmi hatást
#### **Írásbeli vizsgán**:
– **Strukturálja** válaszát (bevezetés, tárgyalás, összegzés)
– **Használjon** szaknyelvet
– **Támassza alá** állításait konkrét adatokkal
– **Ne felejtse el** a következtetést
### 8.3 Gyakorlati feladatok
#### **Önellenőrző kérdések**:
1. Melyik folyóirat volt a magyar romantika központi orgánuma?
2. Ki voltak a Nyugat három nemzedékének főbb képviselői?
3. Milyen szerepet játszott az Athenaeum Petőfi pályakezdésében?
4. Hogyan változott a folyóiratok társadalmi szerepe a 20. században?
#### **Gyakorló feladatok**:
– **Készítsen** összehasonlító táblázatot 2-3 folyóiratról
– **Írjon** rövid jellemzést egy-egy folyóirat jelentőségéről
– **Gyűjtsön** példákat a folyóiratok kulturális hatására
—
## 9. Összegzés
A magyar irodalmi folyóiratok **kétszáz éves története** a magyar kultúra fejlődésének tükre. A **Tudományos Gyűjteménytől** a **Nyugatig**, majd a kortárs folyóiratokig minden egyes kiadvány **sajátos szerepet** töltött be:
### **Főbb tanulságok**:
1. **Tehetségfejlesztés**: A folyóiratok mindig is a fiatal írók bemutatkozási terei voltak
2. **Kulturális közvetítés**: Európai irodalmi áramlatok meghonosítása
3. **Nemzeti identitás**: A magyar irodalom önmeghatározásának segítése
4. **Társadalmi változások**: Koruk kulturális törekvéseinek tükrözése
### **Érettségi szempontból**:
– **Ismerni kell** a főbb folyóiratok nevét, korszakát, szerkesztőit
– **Tudni kell** kapcsolni a szerzőket folyóirataikkal
– **Érteni kell** a történelmi kontextust
– **Képesnek kell lenni** összehasonlításokra és értékelésre
—
## 10. Ajánlott irodalom és források
### **Alapművek**:
– Szörényi László – Szabó G. Zoltán: *Régi magyar irodalom*
– Gintli Tibor: *A magyar irodalom története 1800-1919*
– Béládi Miklós: *A Nyugat folyóirat története*
### **Elektronikus források**:
– OSZK Elektronikus Periodika Archívum (EPA)
– Magyar Irodalmi Lexikon (online)
– Digitális Irodalmi Akadémia (DIA)
**Sikeres felkészülést és eredményes vizsgát kívánunk!** 📚