Az avantgárd (jelentése: élcsapat) a 20. század első felének művészeti mozgalmait összefoglaló elnevezés. Az avantgárd irányzatok közös jellemzője a hagyományokkal való radikális szakítás, a művészet megújításának szándéka, valamint a társadalmi változások sürgetése. Az első világháború traumája, a technikai fejlődés és a társadalmi változások mind hozzájárultak ezen forradalmi művészeti mozgalmak kialakulásához.
Az avantgárd főbb jellemzői:
Az avantgárd művészek tudatosan szembefordultak a hagyományos művészeti kifejezésmódokkal. Elutasították a mimézist (valóságutánzást), a megszokott formákat és a konvencionális művészeti eszközöket. Helyettük új kifejezési formákat kerestek, amelyek jobban megfeleltek a modern kor szellemiségének és kihívásainak. A művészet minden területén – irodalom, képzőművészet, zene, építészet – jelentős változásokat hoztak.
Főbb avantgárd irányzatok:
1. Futurizmus
Az első jelentős avantgárd irányzat, amely 1909-ben Marinetti kiáltványával indult. A modern technika, a sebesség, a dinamizmus és az erőszak kultuszát hirdette. A futuristák szerint a múlt értéktelen, csak a jövő számít. Jellemző rájuk a szabad szóhasználat, a nyelvtani szabályok felrúgása, és a hangutánzó szavak gyakori alkalmazása. Jelentős képviselői: Marinetti, Boccioni.
2. Expresszionizmus
A belső érzelmek, lelkiállapotok kifejezésére törekedett. Az expresszionista művészek a valóságot eltorzítva, felfokozott érzelmekkel ábrázolták. Gyakori témáik: szorongás, félelem, magány, háború. Fontos képviselői: Gottfried Benn, Georg Trakl, Edvard Munch.
3. Dadaizmus
Az első világháború alatt, 1916-ban Zürichben született mozgalom. A teljes tagadás művészete, amely szerint a művészet értelmetlen, mint ahogy a háború is az. A véletlen szerepét hangsúlyozták az alkotásban. Képviselői: Tristan Tzara, Marcel Duchamp, Hans Arp.
4. Szürrealizmus
A tudatalatti felszabadítását, az álmok, víziók művészi megjelenítését tűzte ki célul. André Breton 1924-es kiáltványa indította útjára. Az automatikus írás technikáját alkalmazták, amely során a tudatos kontroll kikapcsolásával alkottak. Jelentős képviselői: André Breton, Salvador Dalí, Luis Buñuel.
5. Kubizmus
A tárgyakat geometrikus formákra bontotta, több nézőpontból ábrázolta egyszerre. Pablo Picasso és Georges Braque nevéhez fűződik. A térbeliség új értelmezését hozta a művészetbe. Az irodalomban is megjelent a több nézőpontú ábrázolás.
Magyar avantgárd:
Magyarországon is jelentős avantgárd mozgalom bontakozott ki. Kassák Lajos folyóiratai (A Tett, Ma) köré csoportosultak az avantgárd művészek. Jelentős képviselők még: Barta Sándor, József Attila korai költészete, Moholy-Nagy László.
Az avantgárd hatása és öröksége:
Az avantgárd mozgalmak alapvetően megváltoztatták a művészetről való gondolkodást. Bár az 1930-as évekre a legtöbb irányzat kifulladt, hatásuk máig érezhető a modern és posztmodern művészetben. Az avantgárd által bevezetett művészeti technikák és szemléletmód beépült a kortárs művészeti gyakorlatba.
Érettségi szempontból fontos szempontok:
- Az avantgárd fogalmának pontos ismerete
- A főbb irányzatok jellemzőinek elkülönítése
- Legalább 2-3 irányzat részletes ismerete
- Magyar vonatkozások kiemelése
- Konkrét művek, alkotók említése
- Az avantgárd történelmi-társadalmi kontextusának megértése
Összegzés:
Az avantgárd irányzatok a 20. század művészetének meghatározó jelenségei voltak. Radikális újításaik, kísérletező kedvük és társadalomkritikai attitűdjük máig hat a művészetre. Az érettségin fontos, hogy a diák értse az avantgárd mozgalmak jelentőségét, ismerje főbb irányzatait és képes legyen példákkal illusztrálni azok jellemzőit.
A tétel kifejtésekor érdemes kitérni arra is, hogy az avantgárd nem csupán művészeti, hanem társadalmi mozgalom is volt, amely gyakran politikai célokat is megfogalmazott. A művészet és élet határainak elmosására törekedett, és olyan radikális változásokat hozott, amelyek a későbbi művészeti mozgalmakra is jelentős hatást gyakoroltak.