A magyar nyelv egyik legjellemzőbb szóalkotási módja a szóösszetétel, amely során két vagy több szót kapcsolunk össze egyetlen új lexémává. A szóösszetételek vizsgálata különösen fontos az érettségi szempontjából, hiszen nemcsak nyelvtani, hanem helyesírási kérdéseket is felvet. Az összetett szavak létrejötte gazdagítja szókincsünket és tömörebb kifejezésmódot tesz lehetővé.
1. Alaki szempontú felosztás
Az összetett szavakat szerkezetük alapján két nagy csoportra oszthatjuk: szerves és szervetlen összetételekre. A szerves összetételek esetében a tagok között logikai-nyelvtani viszony van, míg a szervetlen összetételeknél ilyen kapcsolat nem mutatható ki.
Szerves összetételek
A szerves szóösszetételek két fő típusra bonthatók: mellérendelő és alárendelő összetételekre. Mindkét típusnak megvannak a sajátos jellemzői és altípusai.
A) Mellérendelő szóösszetételek
A mellérendelő összetételekben a tagok nyelvtanilag egyenrangúak. Az alábbi típusokat különböztetjük meg:
- Valódi mellérendelések: ide-oda, süt-főz, jön-megy
- Álikerszók: csiga-biga, irul-pirul, dimbes-dombos
- Tőismétlések: nőttön-nő, körös-körül, alig-alig
- Szóismétlések: már-már, olykor-olykor
A mellérendelő összetételek különleges helyesírási szabályokat követnek. A tagok között általában kötőjelet használunk, kivéve ha az összetétel már teljesen összeforrt (búbánat, hírnév).
B) Alárendelő szóösszetételek
Az alárendelő összetételekben az előtag és az utótag között nyelvtani-logikai függőségi viszony van. Az előtag mindig az utótag bővítménye. Az alárendelő összetételek típusai a következők:
- Alanyos összetételek: magvaváló, felemás, szavahihető
- Tárgyas összetételek: favágó, kárvallott, egyetért
- Határozós összetételek: félrehall, nagyravágyó, ágrólszakadt
- Jelzős összetételek: kisgyermek, háromszög, vadgesztenye
- Jelentéssűrítő összetételek: lángvörös, kőkemény, villámgyors
2. Jelentéstani szempontú felosztás
Az összetett szavakat jelentésük alapján is csoportosíthatjuk. Ebből a szempontból megkülönböztetünk:
- Jelentéssűrítő összetételek: olyan szavak, amelyekben az eredeti szerkezet jelentése tömörítve jelenik meg (kékharisnya, oroszlánszívű)
- Jelentésváltozásos összetételek: az összetétel jelentése eltér a tagok jelentésének összegétől (rókalelkű, farkasétvágy)
- Jelentéstömörítő összetételek: az összetétel egy bonyolultabb szerkezetet helyettesít (ablaktörlő = az ablakot törlő szerkezet)
3. Szervetlen összetételek
A szervetlen összetételek olyan szókapcsolatokból jöttek létre, amelyek között nincs nyelvtani-logikai kapcsolat. Ide tartoznak:
- Mondatösszetételek: nefelejcs, miatyánk
- Szószerkezet-összetételek: egyszeregy, nemszeretem
- Szervetlen szóismétlések: már-már
4. Helyesírási vonatkozások
Az összetett szavak helyesírása külön figyelmet érdemel az érettségin. A legfontosabb szabályok:
- A két tagból álló összetételeket általában egybeírjuk (vadvirág, képkeret)
- A kettőnél több tagú összetételek esetében a szótagszámlálás szabálya érvényesül
- Hat szótag felett kötőjelet használunk a fő összetételi határon
- A mellérendelő összetételekben általában kötőjelet használunk
5. Gyakorlati jelentőség
A szóösszetételek ismerete nemcsak nyelvtani szempontból fontos, hanem a mindennapi nyelvhasználatban is. Segít a pontos fogalmazásban, a helyesírásban és a nyelvi kreativitás fejlesztésében. Az érettségin gyakran előforduló feladattípus az összetett szavak elemzése, típusának meghatározása.
Összefoglalás
A szóösszetételek a magyar nyelv szóalkotásának egyik legproduktívabb módját jelentik. A szerves és szervetlen összetételek, valamint ezek altípusainak ismerete alapvető követelmény az érettségin. A helyes használatuk és helyesírásuk elsajátítása nemcsak a vizsgán, hanem a mindennapi nyelvhasználatban is elengedhetetlen.