A mellérendelő összetett mondatok a magyar nyelv mondattanának egyik alapvető kategóriáját képezik. Ezekben a mondatokban két vagy több, egymással nyelvtanilag egyenrangú tagmondat kapcsolódik össze. A tagmondatok között nincs grammatikai függőség, mindegyik önálló jelentéstartalommal bír, és szerkezetileg is teljesek. A mellérendelő viszony lényege, hogy a tagmondatok között logikai-tartalmi kapcsolat van, de egyik sem determinálja a másikat.
A mellérendelő összetett mondatok típusai:
1. Kapcsolatos mellérendelés
A kapcsolatos mellérendelés esetében a tagmondatok között egyszerű tartalmi-logikai összetartozás van. A tagmondatok között időbeli vagy térbeli egymásutániság, esetleg egyidejűség fejeződhet ki. Kötőszavai lehetnek: és, s, meg, is…is, sem…sem, valamint, aztán, majd.
Példák:
– Péter elment az üzletbe, és Mari otthon maradt.
– Sem nem tanult, sem nem dolgozott.
2. Ellentétes mellérendelés
Az ellentétes mellérendelésben a tagmondatok tartalma között valamiféle szembenállás, ellentét fejeződik ki. Ez lehet egyszerű szembeállítás, megszorító vagy kizáró ellentét. Kötőszavai: de, azonban, viszont, ellenben, hanem, pedig.
Az ellentétes mellérendelés altípusai:
- Szembeállító ellentét: A tagmondatok tartalma között egyszerű szembenállás van. (Pl.: Az egyik fehér, a másik fekete.)
- Megszorító ellentét: A második tagmondat korlátozza, megszorítja az első tagmondat tartalmát. (Pl.: Okos gyerek, de lusta.)
- Kizáró ellentét: A két tagmondat tartalma kölcsönösen kizárja egymást. (Pl.: Nem tanulni jött, hanem szórakozni.)
3. Választó mellérendelés
A választó mellérendelésben a tagmondatok között vagylagosság áll fenn, tehát vagy az egyik, vagy a másik állítás érvényes. Kötőszavai: vagy, vagy…vagy, akár…akár. A választó mellérendelés lehet megengedő (amikor mindkét lehetőség fennállhat) vagy kizáró (amikor csak az egyik lehetőség valósulhat meg).
4. Következtető mellérendelés
A következtető mellérendelésben a második tagmondat az első tagmondatból levonható következtetést tartalmazza. Kötőszavai: tehát, így, ezért, ennélfogva, következésképpen. A következtető utótagú mondatokban ok-okozati összefüggés van, ahol az első tagmondat tartalmazza az okot, a második az okozatot.
5. Magyarázó mellérendelés
A magyarázó mellérendelésben a második tagmondat az első tagmondat tartalmát magyarázza, indokolja. Kötőszavai: hiszen, ugyanis, tudniillik, azaz, vagyis. A magyarázó mellérendelés lehet okadó (az utótag az előtag okát adja meg) vagy kifejtő (az utótag más szavakkal fejti ki az előtag tartalmát).
Központozási szabályok
A mellérendelő összetett mondatok tagmondatait általában vesszővel választjuk el egymástól. Ha azonban a tagmondatok között kötőszó van, a vessző használata a kötőszó típusától függ:
- Az és, s, meg, vagy kötőszó előtt általában nem teszünk vesszőt, kivéve, ha a tagmondatok nagyon hosszúak vagy már tartalmaznak más írásjeleket.
- A de, azonban, viszont, tehát és más kötőszavak előtt mindig ki kell tenni a vesszőt.
- A páros kötőszavaknál (is…is, sem…sem, vagy…vagy) nem teszünk vesszőt.
Stilisztikai jelentőség
A mellérendelő összetett mondatok használata a szövegalkotásban különösen fontos stilisztikai eszköz. A különböző típusú mellérendelések más-más hatást keltenek:
- A kapcsolatos mellérendelés gyakran használatos leírásokban, elbeszélésekben az események egymásutániságának kifejezésére.
- Az ellentétes mellérendelés alkalmas a kontrasztok, ellentmondások kiemelésére.
- A választó mellérendelés a bizonytalanság, a lehetőségek közötti választás kifejezője lehet.
- A következtető és magyarázó mellérendelés különösen értekező szövegekben, tudományos stílusban gyakori.
Érettségi szempontból fontos tudnivalók
Az érettségi vizsgán a mellérendelő összetett mondatokkal kapcsolatban a következőkre kell különösen figyelni:
- A különböző típusok biztos felismerése és megkülönböztetése
- A kötőszók helyes használata és a hozzájuk kapcsolódó központozási szabályok
- A tagmondatok közötti logikai viszonyok pontos meghatározása
- A különböző altípusok (például az ellentétes mellérendelés fajtáinak) ismerete
- A mellérendelő összetett mondatok szövegbeli szerepének felismerése
A mellérendelő összetett mondatok helyes használata és elemzése nemcsak a nyelvtani tudás fontos része, hanem a világos, logikus gondolkodás és kifejezésmód eszköze is. Az érettségin mind az írásbeli, mind a szóbeli vizsgán előfordulhatnak olyan feladatok, amelyek a mellérendelő összetett mondatok felismerését, elemzését vagy alkotását kérik számon.