Az írásjelek a szöveg értelmezését segítő, nélkülözhetetlen elemek, amelyek a beszéd szupraszegmentális eszközeit (hanglejtés, hangsúly, szünet) hivatottak jelölni az írott szövegben. Az írásjelek helyes használata nemcsak a szöveg érthetőségét biztosítja, hanem a szerző gondolatainak pontos közvetítését is lehetővé teszi.
1. A mondatvégi írásjelek
A mondatvégi írásjelek alapvető funkciója a mondat modalitásának (közlésfajta) jelölése. Három fő típusuk:
- Pont (.): A kijelentő mondatok végén használjuk. Emellett rövidítések végén és sorszámnevek után is megjelenik.
- Kérdőjel (?): Kérdő mondatok lezárására szolgál, függetlenül attól, hogy eldöntendő vagy kiegészítendő kérdésről van-e szó.
- Felkiáltójel (!): Felkiáltó, felszólító és óhajtó mondatok végén alkalmazzuk.
2. A mondatközi írásjelek
A mondatközi írásjelek a mondat belső szerkezetének tagolását szolgálják, segítve ezzel a szöveg értelmezését. A legfontosabbak:
2.1 Vessző (,)
A vessző az egyik leggyakrabban használt írásjel, amelynek számos funkciója van:
- Tagmondatok elválasztása mellérendelő összetett mondatokban
- Alárendelő összetett mondatokban a főmondat és mellékmondat határának jelölése
- Felsorolás eleminek elválasztása
- Közbeékelések, értelmezők elkülönítése
- Megszólítások elkülönítése
2.2 Pontosvessző (;)
A pontosvessző a mondaton belüli nagyobb egységek elválasztására szolgál, különösen akkor, amikor a vessző már nem elegendő a tagoláshoz. Gyakran használjuk összetett felsorolásokban, ahol az egyes elemek maguk is több részből állnak.
2.3 Kettőspont (:)
A kettőspont főbb funkciói:
- Felsorolás bevezetése
- Idézet előtti jelölés
- Magyarázat bevezetése
- Következtetés jelzése
3. Egyéb írásjelek
Az írott szövegekben számos további írásjel segíti a pontos értelmezést:
3.1 Gondolatjel (–)
A gondolatjel használata többféle funkcióban jelenik meg:
- Közbevetések jelölése
- Párbeszédek jelölése
- Kapcsolatok, viszonyok jelölése (pl. Budapest–Bécs vasútvonal)
3.2 Idézőjel („ „)
Az idézőjel használatának fő esetei:
- Szó szerinti idézetek jelölése
- Ironikus használat jelzése
- Címek kiemelése (bizonyos műfajokban)
3.3 Zárójel ( )
A zárójel használata többféle célból történhet:
- Kiegészítő információk közlése
- Magyarázatok beillesztése
- Hivatkozások jelölése
4. Írásjelek kombinációi
Az írásjelek gyakran együttesen is megjelenhetnek, ilyenkor fontos szabályok vonatkoznak a sorrendjükre és használatukra. Például:
- Kérdőjel és felkiáltójel együttes használata (?!)
- Három pont használata (…)
- Idézőjel és más írásjelek kapcsolata
5. Gyakori hibák az írásjelek használatában
Az érettségin különös figyelmet kell fordítani a következő tipikus hibák elkerülésére:
- Vessző helytelen használata vagy elhagyása kötőszavak előtt
- Hogy kötőszó előtti vessző elhagyása
- Felesleges írásjelek használata
- Írásjelek indokolatlan halmozása
- Gondolatjel és kötőjel felcserélése
6. Az írásjelek stilisztikai szerepe
Az írásjelek nem csupán grammatikai funkcióval bírnak, hanem jelentős stilisztikai szerepük is van. Különösen a szépirodalmi szövegekben figyelhetjük meg az írásjelek expresszív használatát, ahol az írásjelek sajátos hangulati többletet adhatnak a szövegnek.
Összefoglalás
Az írásjelek helyes használata alapvető követelmény az érettségin. Nem csupán a helyesírási készség része, hanem a szövegalkotási képesség fontos eleme is. Az írásjelek segítségével tudjuk gondolatainkat pontosan, árnyaltan kifejezni, és szövegeinket megfelelően tagolni. A helyes írásjel-használat tehát mind az írásbeli, mind a szóbeli kommunikáció során elengedhetetlen készség.