Ady: Az Értől az Oceánig – önmitologizáló vers elemzése

Ady Endre Az Értől az Oceánig című verse az egyik legjelentősebb és legismertebb költeménye, amely jól tükrözi a költő önmitologizáló törekvéseit. A vers a Vér és Arany című kötetben jelent meg 1907-ben, és Ady egyik legfontosabb alkotásának tekinthető, amely a magyar irodalom kiemelkedő darabjai közé tartozik.

A költemény címe már önmagában is szimbolikus jelentéssel bír, hiszen az „Értől az Oceánig” kifejezés a költő életútjának, sorsának és küldetésének metaforikus megjelenítése. Az Ér a költő szülőföldjét, Érmindszent jelképezi, míg az Óceán a nagyvilágot, a költői hivatás kiteljesedését szimbolizálja. Ady ezzel a címmel egyszerre utal saját életútjára, valamint a magyar nép és a magyarság sorsára is.

A vers szerkezete jól tükrözi Ady önmitologizáló törekvéseit. A költemény három nagyobb egységre tagolódik, amelyek a költő életének különböző szakaszait jelenítik meg. Az első rész a gyermekkor és a szülőföld világát idézi meg, a második rész a költői hivatás vállalását és a nagyvilágba való kilépést mutatja be, míg a harmadik rész a költő küldetésének beteljesülését, a magyarság sorsával való azonosulását jeleníti meg.

Az első rész a szülőföld, Érmindszent képeit idézi meg, a „kis Ér” és a „kis falu” motívumaival. Ady itt a gyermekkor ártatlanságát, a szülőföld nyugalmát és békéjét állítja szembe a későbbi sorsfordulókkal. A második rész a költői hivatás vállalását és a nagyvilágba való kilépést mutatja be. A „Menni, menni, menni” refrénje a költő elszántságát és elhivatottságát fejezi ki, aki nem riad vissza a kihívásoktól és a nehézségektől. A harmadik rész a költő küldetésének beteljesülését, a magyarság sorsával való azonosulását jeleníti meg. A „Tengerek Titánja” metafora a költő grandiózus, mitikus méretű alakját idézi meg, aki magára vállalja a magyarság sorsának irányítását.

A vers nyelvi megformálása is jól tükrözi Ady önmitologizáló törekvéseit. A költő gazdag, expresszív, szimbolikus nyelvhasználata, a mitikus-archaikus elemek, a biblikus-prófétikus hangvétel mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a vers a költő személyiségének és küldetésének grandiózus, mitikus méretű megjelenítésévé váljon. A vers képi világa, a természeti elemek (Ér, tenger, óceán) szimbolikus jelentése, a mitikus-archaikus motívumok (Titán) mind-mind azt a célt szolgálják, hogy a költő személyiségét és küldetését a magyar irodalom és kultúra kiemelkedő, mitikus alakjává emelje.

Összességében elmondható, hogy Ady Endre Az Értől az Oceánig című verse a magyar irodalom kiemelkedő alkotása, amely jól tükrözi a költő önmitologizáló törekvéseit. A vers szerkezete, nyelvi megformálása és képi világa mind-mind azt a célt szolgálják, hogy a költő személyiségét és küldetését a magyar irodalom és kultúra kiemelkedő, mitikus alakjává emelje. A vers a magyar irodalom egyik legfontosabb és legjelentősebb darabja, amely Ady Endre költészetének és életművének meghatározó alkotása.

Felhasznált források:

  • Bori Imre: Ady Endre költészete. Újvidék, 1966.
  • Király István: Ady Endre. I-II. Budapest, 1970.
  • Koczkás Sándor: Ady Endre. Budapest, 1977.
  • Rába György: A szép hűtlenek. Budapest, 1969.
Scroll to Top