A keresztény irodalom az emberiség egyik legjelentősebb kulturális öröksége, amely évezredeken át formálta a nyugati civilizáció gondolkodásmódját, művészetét és irodalmát. A téma tárgyalásakor fontos különbséget tennünk a szorosan vett vallási irodalom és a keresztény szellemiségű szépirodalom között, ugyanakkor látnunk kell ezek szoros összefonódását is.
1. A keresztény irodalom alapjai
A keresztény irodalom fundamentuma természetesen a Biblia, amely nem csupán szent szöveg, hanem az európai irodalom megkerülhetetlen alapműve is. A Szentírás két fő része, az Ószövetség és az Újszövetség különböző műfajú szövegek gyűjteménye, amelyben megtalálhatók történeti könyvek, költői alkotások (zsoltárok), bölcsességi írások, próféciák és levelek is. A Biblia hatása a későbbi korok irodalmára felbecsülhetetlen: témák, motívumok, szimbólumok és nyelvi fordulatok ezrei származnak belőle.
2. Az ókeresztény irodalom korszaka
Az első századokban kialakuló keresztény irodalom kezdetben elsősorban hitvédelmi és teológiai jellegű volt. Kiemelkedő jelentőségűek Szent Ágoston művei, különösen a „Vallomások”, amely az önéletrajzi irodalom első nagy alkotása, és a belső lelki folyamatok ábrázolásának máig ható mintája. Az egyházatyák írásai mellett ebben a korszakban születtek meg az első szentek életrajzai (hagiográfia) is, amelyek később önálló műfajjá fejlődtek.
3. A középkor keresztény irodalma
A középkorban a keresztény irodalom virágkorát élte. A kolostorokban folyó másolói munka nem csak a klasszikus művek fennmaradását biztosította, hanem új műfajok megszületését is eredményezte. Ekkor alakultak ki olyan jellegzetes műfajok, mint:
- Himnuszok (pl. Dies irae, Stabat Mater)
- Legendák (Szent Ferenc-legenda, magyar nyelvterületen a Margit-legenda)
- Misztériumjátékok és moralitások
- Prédikációk és példázatok
A középkor legnagyobb hatású keresztény alkotása Dante „Isteni színjátéka”, amely a keresztény világkép monumentális költői összefoglalása, ugyanakkor már a reneszánsz felé mutató elemeket is tartalmaz.
4. A reneszánsztól a modern korig
A reneszánsz időszakában, bár az antik kultúra újjászületése került előtérbe, továbbra is születtek jelentős keresztény irodalmi alkotások. John Milton „Elveszett paradicsoma” például a bibliai teremtéstörténet nagyszabású feldolgozása. A barokk korban különösen a jezsuita irodalom virágzott, jelentős drámai és lírai alkotásokkal.
5. Magyar keresztény irodalom
A magyar irodalomban a keresztény hagyomány az első nyelvemlékektől (Halotti beszéd és könyörgés, Ómagyar Mária-siralom) kezdve meghatározó szerepet játszott. A középkorban különösen gazdag volt a magyar nyelvű kódexirodalom. A reformáció korában a bibliafordítások (különösen Károli Gáspár munkája) és a zsoltárfordítások (Szenczi Molnár Albert) voltak jelentősek.
6. Modern keresztény irodalom
A 20. században új lendületet kapott a keresztény irodalom. Olyan jelentős alkotók munkásságában jelent meg a keresztény szellemiség, mint:
- T.S. Eliot (Gyilkosság a székesegyházban)
- Graham Greene (A hatalom és a dicsőség)
- Pilinszky János költészete
- Sík Sándor művei
- Rónay György munkássága
7. A keresztény irodalom jellemző témái és motívumai
A keresztény irodalomban visszatérő témák és motívumok figyelhetők meg:
- Bűn és bűnhődés
- Megtérés, lelki újjászületés
- Isteni kegyelem
- Áldozat és megváltás
- A hit próbatételei
- Az ember és Isten viszonya
8. Műfaji sajátosságok
A keresztény irodalom sajátos műfajokat alakított ki, illetve meglévő műfajokat töltött meg új tartalommal. Jellemző műfajok:
- Ima és fohász
- Himnusz
- Legenda
- Példázat
- Vallomás
- Misztériumjáték
Összegzés
A keresztény irodalom az európai kultúra egyik alapvető pillére, amely a Bibliától kezdve napjainkig folyamatosan gazdagodik új művekkel és értelmezésekkel. Hatása nem korlátozódik a kifejezetten vallási témájú művekre, hanem áthatja az egész európai irodalmat, befolyásolva annak témáit, motívumait, szimbólumrendszerét és értékrendjét.
Az érettségin fontos, hogy a diák ne csak a művek tartalmát ismerje, hanem értse azok kulturális kontextusát, és képes legyen felismerni a keresztény motívumokat, szimbólumokat a különböző irodalmi alkotásokban. Különösen lényeges a Biblia alapos ismerete, hiszen ez szolgál a legtöbb későbbi mű értelmezési kereteként.