A mássalhangzótörvények rendszere

A magyar nyelv hangrendszerében a mássalhangzók kiejtése során különböző törvényszerűségek érvényesülnek. Ezek a törvények befolyásolják a szavak kiejtését és helyesírását, és alapvető fontosságúak a magyar nyelv helyes használatához. A mássalhangzótörvények ismerete nemcsak a helyesírás szempontjából lényeges, hanem segít megérteni nyelvünk működését és fejlődését is.

1. Zöngésség szerinti részleges hasonulás

Ez az egyik leggyakoribb mássalhangzótörvény, amely során két szomszédos mássalhangzó közül az első zöngésség szempontjából hasonul a másodikhoz. A folyamat mindig hátrafelé hat, és csak a zöngésség tekintetében történik változás. Például: vasgolyó [vazgolyó], készpénz [készpénz]. A zöngés-zöngétlen párok a következők:

  • b-p (rabság [rapság])
  • d-t (adhat [athat])
  • g-k (fogkefe [fokkefe])
  • gy-ty (egykor [etykor])
  • z-sz (község [kösség])
  • zs-s (házsor [házsor])
  • dz-c (edzhet [edzhet])
  • dzs-cs (bridzsből [bridzsbőll])

2. Képzés helye szerinti részleges hasonulás

Ebben az esetben az első mássalhangzó képzésének helye igazodik a másodikhoz. A leggyakoribb esetei:

  • n + b = [mb] (különben [külömben])
  • n + p = [mp] (azonban [azomban])
  • n + m = [mm] (szénpor [szémpor])
  • n + v = [mv] (hamvad [hamvad])
  • n + f = [mf] (szinfónia [szimfónia])

3. Teljes hasonulás

A teljes hasonulás során az első hang teljesen azonossá válik a másodikkal. Két típusa van:

a) Írásban jelölt teljes hasonulás:

Például: anyja [annya], atyja [attya], hagyja [haggya]. Az írásképben is megjelenik a változás.

b) Írásban jelöletlen teljes hasonulás:

Például: különség [külösség], egészség [egésség], igazság [igasság]. Az írásképben nem jelenik meg a változás.

4. Összeolvadás

Két különböző mássalhangzó találkozásakor egy harmadik, új hang jön létre. Leggyakoribb esetei:

  • t + s = cs (barátság [baráccság])
  • t + sz = c (metszet [meccet])
  • d + s = cs (vadság [vaccság])
  • gy + s = cs (egyszer [eccer])
  • ny + s = ncs (anyja [annya])

5. Rövidülés

Három mássalhangzó találkozásakor általában az egyik megrövidül. Például: jobbra [jobra], többször [töpször], hallgat [halgat].

6. Kiesés

Bizonyos esetekben egy mássalhangzó teljesen eltűnik a kiejtésben. Például: mindnyájan [minnyájan], mondta [monta], teremthet [teremhet].

Gyakorlati jelentőség

A mássalhangzótörvények ismerete különösen fontos:

  • A helyes kiejtés elsajátításához
  • A helyesírási szabályok megértéséhez és alkalmazásához
  • A nyelvtani elemzésekhez
  • A nyelvi változások megértéséhez

Helyesírási vonatkozások

A mássalhangzótörvények és a helyesírás kapcsolata összetett. Míg egyes esetekben az írás követi a kiejtést (pl. írásban jelölt teljes hasonulás), más esetekben megőrzi az eredeti alakot (pl. írásban jelöletlen teljes hasonulás). Ez a kettősség a magyar helyesírás egyik alapelve, a szóelemző írásmód következménye.

Összefoglalás

A mássalhangzótörvények rendszere a magyar nyelv egyik legösszetettebb és legérdekesebb területe. Megértésük és helyes alkalmazásuk elengedhetetlen a magyar nyelv magas szintű használatához. Az érettségin különös figyelmet kell fordítani a különböző típusok felismerésére és a példák helyes magyarázatára. A téma kapcsolódik a helyesíráshoz, a nyelvtörténethez és a nyelvi változások témaköréhez is.

Scroll to Top