A szövegösszefüggés (más néven kohézió) azoknak a nyelvi-nyelvtani eszközöknek az összessége, amelyek biztosítják egy szöveg részeinek összetartozását, logikai kapcsolódását. A szövegösszefüggés megteremtése elengedhetetlen ahhoz, hogy egy szöveg érthetővé, követhetővé és egységessé váljon. A kohéziós eszközök használata mind az írott, mind a beszélt nyelvben meghatározó szerepet játszik.
1. Grammatikai eszközök
A grammatikai kohézió a szöveg nyelvtani eszközökkel történő összekapcsolását jelenti. Ide tartoznak az olyan nyelvi elemek, amelyek a mondatok közötti nyelvtani kapcsolatot teremtik meg. A legfontosabb grammatikai kohéziós eszközök a következők:
1.1 Névmásítás
A névmásítás során egy korábban már megnevezett dolgot névmással helyettesítünk. Ez lehet személyes névmás (ő, az), mutató névmás (ez, az, ilyen, olyan), vagy vonatkozó névmás (aki, ami, amely). Például: „Péter tegnap érkezett meg. Ő hozta a könyveket.” A névmásítás segít elkerülni a felesleges szóismétlést és gördülékenyebbé teszi a szöveget.
1.2 Határozott névelő használata
A határozott névelő (a, az) használata jelzi, hogy egy már ismert, korábban említett dologról van szó. Például: „Vettem egy könyvet. A könyv nagyon érdekes volt.” A határozott névelő visszautal a korábban határozatlan névelővel bevezetett főnévre.
1.3 Egyeztetés
Az alany és állítmány egyeztetése, valamint a jelző és jelzett szó egyeztetése szintén fontos kohéziós eszköz. Az egyeztetés lehet számban, személyben és esetben történő egyeztetés. Például: „A lányok énekelnek. Hangjuk messzire hallatszik.”
2. Jelentéstani eszközök
A szemantikai kohézió a szöveg jelentésbeli összefüggéseit biztosítja. Ezek az eszközök a szavak, kifejezések jelentésén alapulnak:
2.1 Rokon értelmű szavak használata
A szinonimák használata változatosabbá teszi a szöveget és elkerülhetővé teszi a szóismétlést. Például: „A kutya szaladt az úton. Az eb vidáman csaholt.” A rokon értelmű szavak használata stílusértékkel is bír.
2.2 Azonos jelentésmezőbe tartozó szavak
Az egy fogalomkörbe tartozó szavak használata tematikus egységet teremt. Például egy sportról szóló szövegben: mérkőzés, játékos, labda, pálya, edző, csapat stb. Ezek a szavak mind a sport témaköréhez kapcsolódnak.
2.3 Ellentétes jelentésű szavak
Az antonimák használata gyakran szolgál a gondolatok szembeállítására, kontrasztteremtésre. Például: „A reggel hideg volt, de délutánra már kellemes meleg lett.”
3. Szövegszintű kapcsolóelemek
A szöveg nagyobb egységeit összekötő elemek is fontos szerepet játszanak a kohézió megteremtésében:
3.1 Kötőszavak
A kötőszavak (és, vagy, de, azonban, tehát stb.) logikai kapcsolatot teremtenek a mondatok és szövegrészek között. Például ok-okozati viszony: „Esett az eső, ezért otthon maradtam.” Ellentét: „Szerettem volna menni, de nem tudtam.”
3.2 Utalószavak
Az előre- és visszautaló szavak (ezért, emiatt, erre, aztán stb.) segítik a szöveg időbeli és logikai rendjének követését. Például: „Sokáig tanultam. Ennek köszönhetően sikerült a vizsgám.”
4. Szövegszerkesztési elvek
A szöveg makroszintű szerkesztése is hozzájárul a kohézióhoz:
4.1 Időrend
Az események időrendi sorrendben történő elrendezése segíti a szöveg követhetőségét. Az időrendet időhatározók és igeidők jelzik.
4.2 Térbeli rend
A térbeli viszonyok logikus elrendezése, például egy leírásban: közel-távol, fent-lent, jobbra-balra stb.
4.3 Logikai rend
Ok-okozati összefüggések, érvelés, következtetések logikus felépítése.
5. Jelentőség az érettségi szempontjából
Az érettségi vizsgán különösen fontos a szövegösszefüggés eszközeinek ismerete és helyes alkalmazása. A szövegalkotási feladatokban (érvelés, elemzés) elvárás a koherens, jól szerkesztett szöveg létrehozása. A szövegértési feladatokban pedig gyakran kell felismerni és értelmezni a kohéziós eszközöket.
A vizsgázónak tudnia kell:
- Felismerni és megnevezni a különböző kohéziós eszközöket
- Értelmezni szerepüket a szövegben
- Alkalmazni őket saját szövegalkotás során
- Megérteni, hogyan járulnak hozzá a szöveg jelentésének megteremtéséhez
Összefoglalva, a szövegösszefüggés eszközeinek ismerete és helyes használata alapvető fontosságú mind a szövegértés, mind a szövegalkotás szempontjából. Ezek az eszközök teszik lehetővé, hogy gondolatainkat világosan, érthetően és logikusan tudjuk kifejezni, illetve hogy mások szövegeit pontosan értelmezhessük.