Az alárendelő összetett mondatok a magyar nyelv mondattanának egyik legfontosabb és legösszetettebb területét képezik. Ezekben a mondatokban két vagy több tagmondat között hierarchikus viszony áll fenn, ahol az egyik tagmondat (a főmondat) grammatikailag fölérendelt helyzetben van a másik tagmondathoz (mellékmondat) képest. A mellékmondat mindig a főmondat valamely mondatrészét fejti ki bővebben, teljes tagmondat formájában.
Az alárendelő összetett mondatok jellemzői:
A főmondat és a mellékmondat között szoros nyelvtani-logikai kapcsolat van. A mellékmondat tulajdonképpen egy mondatrész kifejtése, amely a főmondatban esetleg utalószóval van jelölve. Az utalószó általában mutató névmás vagy mutató névmási határozószó, amely a főmondatban található, és előre vagy visszautal a mellékmondatra. A mellékmondatot általában kötőszó vezeti be, amely lehet vonatkozó névmás, vonatkozó határozószó vagy alárendelő kötőszó.
Az alárendelés típusai:
- Állítmányi alárendelés: A mellékmondat a főmondat állítmányát fejti ki. Például: „Az lett a vége, hogy mindenki hazament.”
- Alanyi alárendelés: A mellékmondat a főmondat alanyát fejezi ki. Például: „Aki mer, az nyer.” vagy „Jó lenne, ha eljönnél.”
- Tárgyi alárendelés: A mellékmondat a főmondat tárgyát fejti ki. Például: „Azt kérem, hogy segíts.” vagy „Látom, amit csinálsz.”
- Határozói alárendelés: A mellékmondat a főmondat határozóját fejezi ki. Számos altípusa van:
- Helyhatározói: „Oda megyek, ahol jól érzem magam.”
- Időhatározói: „Akkor indulunk, amikor felkel a nap.”
- Módhatározói: „Úgy tanulj, ahogy neked a legjobb.”
- Okhatározói: „Azért nem jött, mert beteg volt.”
- Célhatározói: „Azért tanulok, hogy jó jegyet kapjak.”
- Jelzői alárendelés: A mellékmondat a főmondat jelzőjét fejti ki:
- Minőségjelzői: „Olyan könyvet olvasok, amely érdekel.”
- Mennyiségjelzői: „Annyi pénzt költött, amennyit csak tudott.”
- Birtokos jelzői: „Annak a diáknak adtam, akinek nem volt könyve.”
Fontos nyelvhelyességi szempontok:
Az alárendelő összetett mondatok használatakor különös figyelmet kell fordítani a következőkre:
- Az utalószó és a kötőszó egyeztetése (például: azért – mert, olyan – amilyen, annyi – amennyi)
- A tagmondatok sorrendje (a főmondat és mellékmondat felcserélhető)
- A központozás szabályai (vessző használata a tagmondatok között)
- A hogy kötőszó esetleges elhagyhatósága (főleg tárgyi mellékmondatoknál)
Stilisztikai jelentőség:
Az alárendelő összetett mondatok különösen fontosak a választékos, igényes nyelvhasználatban. Lehetővé teszik összetett gondolatok pontos kifejezését, logikai kapcsolatok árnyalt bemutatását. A tudományos és hivatalos stílusban gyakran használunk többszörösen összetett mondatokat, ahol több mellékmondat is kapcsolódhat egyetlen főmondathoz, vagy akár a mellékmondatoknak is lehetnek további alárendelt tagmondataik.
Érettségi szempontból fontos gyakorlati tudnivalók:
Az érettségi vizsgán elvárás, hogy a diák:
- Felismerje az alárendelés típusát
- Helyesen használja az utalószavakat és kötőszavakat
- Képes legyen ágrajzot készíteni
- Tudjon mondatátalakításokat végezni (egyszerű mondat átalakítása összetetté és fordítva)
- Ismerje fel és tudja javítani a tipikus mondatszerkesztési hibákat
Összegzés:
Az alárendelő összetett mondatok a magyar nyelv egyik legfontosabb mondattani kategóriáját alkotják. Helyes használatuk az igényes nyelvhasználat alapfeltétele, és különösen fontos szerepet játszanak a hivatalos és tudományos kommunikációban. Az érettségin való sikeres szerepléshez elengedhetetlen az alárendelés típusainak biztos felismerése, az utalószók és kötőszók helyes használata, valamint a mondatelemzési készségek megfelelő szintű elsajátítása.