A Római Birodalom gazdasága az ókor egyik legösszetettebb és legfejlettebb gazdasági rendszere volt, amely évszázadokon át meghatározta nemcsak a Mediterrán térség, hanem Európa jelentős részének fejlődését. A birodalom gazdasági alapját a mezőgazdaság, a kézműipar, a kereskedelem és a fejlett pénzügyi rendszer alkotta, amelyek szorosan összefonódtak és kiegészítették egymást.
A mezőgazdaság jelentette a római gazdaság gerincét. A földművelés alapvetően két formában valósult meg: egyrészt a kisparaszti gazdaságokban, másrészt a nagybirtokokon (latifundiumokon). A köztársaság korának kezdetén a kisparaszti gazdaságok domináltak, ahol a családok önellátásra termeltek, és csak a felesleget értékesítették a helyi piacokon. Azonban a birodalmi terjeszkedéssel és a háborúk során szerzett új területekkel megjelentek a latifundiumok, amelyek már kifejezetten árutermelésre specializálódtak. Ezeken a birtokokon főleg rabszolgamunkát alkalmaztak, és olyan termékeket állítottak elő nagy mennyiségben, mint a gabona, olívaolaj és bor.
A kézműipar szintén jelentős szerepet játszott a gazdaságban. A római mesteremberek rendkívül magas színvonalon dolgoztak, termékeik keresettek voltak az egész birodalomban. Különösen fejlett volt a fazekasság, a fémmegmunkálás, a textilipar és az építőipar. A nagyobb városokban specializált műhelyek működtek, ahol gyakran több tucat kézműves dolgozott együtt. A római építészet és mérnöki tudás olyan magas szintet ért el, hogy számos alkotásuk (például vízvezetékek, utak, hidak) még ma is áll.
A kereskedelem volt a római gazdaság harmadik pillére. A birodalom kiterjedt úthálózata (több mint 80.000 km kiépített út) és a biztonságos tengeri közlekedés lehetővé tette az áruk szabad áramlását. A kereskedők nemcsak a birodalom különböző részei között közvetítettek, hanem élénk kapcsolatokat ápoltak a határon túli területekkel is. Indiából fűszereket és luxuscikkeket, Kínából selymet, Germániából borostyánt és rabszolgákat importáltak. A kereskedelem fejlődését nagyban elősegítette az egységes pénzrendszer és a jogbiztonság.
A római pénzügyi rendszer rendkívül fejlett volt. Az ezüst denarius és az arany aureus értékálló fizetőeszközként szolgált az egész birodalomban. A bankárok nemcsak pénzváltással foglalkoztak, hanem hiteleket is nyújtottak, és különböző pénzügyi szolgáltatásokat kínáltak. Rómában és a nagyobb városokban fejlett bankrendszer működött, amely lehetővé tette a pénz gyors és biztonságos átutalását a birodalom különböző részei között.
Az adórendszer szintén fontos szerepet játszott a gazdaságban. A provinciák rendszeres adót fizettek Rómának, ami lehetővé tette a hadsereg fenntartását, a közigazgatás működtetését és a nagyobb építkezések finanszírozását. Az adók beszedését általában helyi adóbérlők végezték, akik előre kifizették az államnak a várható bevételt, majd saját hasznukra behajtották azt a lakosságtól.
A gazdasági rendszer működését nagyban segítette a fejlett infrastruktúra. A rómaiak által épített utak, hidak, kikötők, raktárak és piacok hálózata lehetővé tette az áruk gyors és hatékony szállítását. A városokban fejlett közművek (vízvezetékek, csatornák) működtek, ami jelentősen javította az életminőséget és elősegítette a gazdasági tevékenységet.
A római gazdaság azonban számos problémával is küzdött. A Kr. u. 3. századtól kezdve egyre súlyosabb válságjelenségek mutatkoztak: az infláció felgyorsult, a pénz elértéktelenedett, a kereskedelem visszaesett. A gazdasági nehézségek hozzájárultak a birodalom hanyatlásához és végső bukásához. Ennek ellenére a római gazdasági rendszer számos eleme (például a pénzügyi intézmények, a kereskedelmi jog, az infrastruktúra-fejlesztés) túlélte a birodalom bukását és hatással volt a középkori Európa gazdasági fejlődésére.
A Római Birodalom gazdasági öröksége ma is tetten érhető számos területen. A római jog alapelvei ma is meghatározóak a kereskedelmi jogban, a római építészeti és mérnöki megoldások pedig sok esetben mintául szolgálnak a modern építkezéseknél. A rómaiak által kiépített kereskedelmi útvonalak sok esetben ma is fontos közlekedési folyosók, és a római városok jelentős része ma is virágzó település.