Az iszlám vallás a világtörténelem egyik legmeghatározóbb vallási és kulturális jelensége, amely a 7. században alakult ki az Arab-félszigeten. A vallás alapítója Mohamed próféta (570-632), aki Allah kinyilatkoztatásait közvetítette az emberek felé. Az iszlám nem csupán vallás, hanem teljes életforma és társadalmi rendszer, amely napjainkban is több mint 1,8 milliárd követővel rendelkezik.
Az iszlám vallás kialakulása és alapvető tanításai
Mohamed próféta Mekkában született, és 40 éves korában kapta első kinyilatkoztatását Gabriel arkangyaltól. Kezdetben csak szűk körben hirdette tanításait, majd amikor üldöztetés érte, 622-ben követőivel Medinába menekült (hidzsra). Ez az esemény olyan jelentős, hogy ez lett az iszlám időszámítás kezdete. Medinában Mohamed nem csak vallási vezető, hanem politikai vezér is lett, megalapozva az iszlám államiság alapjait.
Az iszlám öt alappillére (arkán) meghatározza a muszlim hívők életét:
- A hitvallás (saháda): „Nincs más isten Allahon kívül, és Mohamed az ő prófétája”
- A napi ötszöri ima (szalát)
- A böjt (szaum) a ramadán hónapban
- A kötelező alamizsna (zakát)
- A zarándoklat (haddzs) Mekkába, ha lehetséges
Az arab hódítások kora és az iszlám birodalom kiépülése
Mohamed halála után (632) az arab törzsek egyesítése már megtörtént, és kezdetét vette az arab-iszlám expanzió. A kalifák (Mohamed utódai) vezetésével az arabok néhány évtized alatt hatalmas területeket hódítottak meg. Az Omajjád-dinasztia (661-750) alatt az iszlám birodalom nyugaton az Atlanti-óceánig, keleten az Indus folyóig terjedt.
A hódítások sikerének főbb okai:
- A vallási lelkesedés és a dzsihád eszméje
- A bizánci és perzsa birodalmak meggyengülése
- A kiváló arab lovasság és hadszervezet
- A meghódított népekkel szembeni vallási tolerancia
- Az arab közigazgatás hatékonysága
Az Abbászida-kalifátus (750-1258) alatt Bagdad lett a birodalom központja, és az iszlám civilizáció virágkorát élte. A tudományok, művészetek, kereskedelem és városiasodás példátlan fejlődésnek indult. Az arabok közvetítették Európa felé az antik görög tudományos örökséget, és számos területen (matematika, csillagászat, orvostudomány) jelentős eredményeket értek el.
Az iszlám kultúra jellegzetességei közé tartozik a mecsetépítészet, a kalligráfia művészete, az arabeszkek használata, valamint az élőlények ábrázolásának tilalma a vallási művészetben. A muszlim tudósok olyan matematikai fogalmakat vezettek be, mint az algebra és az algoritmus, valamint az arab számokat is ők terjesztették el.
A birodalom társadalmi berendezkedése szigorú hierarchián alapult. A meghódított területeken élők választhattak: vagy áttérnek az iszlámra, vagy fejadó (dzsizja) fizetése mellett megtarthatják vallásukat. A zsidók és keresztények „könyves népekként” (dhimmi) különleges státuszt élveztek.
Az iszlám civilizáció hatása napjainkig érezhető:
- A tudományos és filozófiai örökség
- Az építészeti stílus és díszítőművészet
- A kereskedelmi és pénzügyi innovációk
- A mezőgazdasági technikák és új növénykultúrák elterjesztése
- Az arab nyelv és írás hatása más nyelvekre
A 13. századtól a birodalom fokozatosan felbomlott, de az iszlám civilizáció továbbra is meghatározó maradt. A török hódítások révén az iszlám további területekre terjedt ki, és az Oszmán Birodalom lett az iszlám világ vezető hatalma egészen az első világháborúig.
Az iszlám ma is dinamikusan fejlődő világvallás, amely jelentős hatással van a nemzetközi politikára, gazdaságra és kultúrára. A globalizáció korában az iszlám civilizáció és a nyugati világ kapcsolata, párbeszéde különösen fontos kérdéssé vált.