Hunyadi Mátyás uralkodása a középkori Magyar Királyság egyik legjelentősebb időszaka volt, amely alatt az ország európai nagyhatalommá vált. A fiatal király trónra kerülése után jelentős reformokat vezetett be mind a belpolitikában, mind pedig külpolitikai téren, amelyek megalapozták az ország fejlődését és megerősödését.
Belpolitikai intézkedések és reformok
Mátyás belpolitikájának központi eleme a központosított királyi hatalom megteremtése volt. Ehhez számos reformot vezetett be, amelyek érintették az államigazgatás, a hadsereg és a gazdaság területét is. A királyi hatalom megerősítése érdekében először a bárói ligákkal kellett leszámolnia, amely során új, hozzá hű arisztokráciát alakított ki. Jelentős szerepet kaptak az úgynevezett „homo novus”-ok, akik tehetsége és nem származása alapján kerültek magas pozíciókba.
Az államigazgatás reformja során létrehozta a szakszerű hivatalnokréteget. A kancellária szerepe megnőtt, és két részre osztotta: a nagy- és titkos kancellária külön működött. A kincstári reformok keretében bevezette a rendkívüli hadiadót (subsidium), amely évente akár többször is beszedhető volt. Ez biztosította a fekete sereg fenntartásának anyagi hátterét.
Gazdasági és pénzügyi reformok
A gazdasági élet fellendítése érdekében több intézkedést is hozott:
- A harmincadvám reformja és szigorúbb beszedése
- A városok támogatása és privilégiumaik megerősítése
- A bányászat fejlesztése, különösen az arany- és ezüstbányászat területén
- A pénzreform végrehajtása, stabil aranyforint kibocsátása
- A kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése
Külpolitikai törekvések és hadjáratok
Mátyás külpolitikája rendkívül aktív és ambiciózus volt. Fő célja a török veszély elhárítása mellett a közép-európai hegemónia megszerzése volt. Külpolitikai tevékenysége több irányba mutatott:
A déli irányú politika elsősorban a török elleni védekezésre összpontosult. Bosznia egy részét visszafoglalta, és kiépítette a kettős végvárrendszert. A déli végvárvonal megerősítése jelentős eredménynek számított, hiszen sikeresen feltartóztatta a török előrenyomulást.
A nyugati irányú terjeszkedés során megszerezte a cseh koronát (1469), majd az osztrák tartományokat (1485), és Bécs elfoglalásával (1485) egy közép-európai birodalom kiépítésére törekedett. A császári cím megszerzése azonban nem sikerült neki.
A fekete sereg jelentősége
Mátyás legnagyobb katonai újítása az állandó zsoldoshadsereg, a fekete sereg létrehozása volt. Ez a korában modernnek számító haderő képezte külpolitikai sikereinek alapját. A sereg létszáma békeidőben 15-20 ezer, háború esetén akár 30-40 ezer főre is duzzadhatott. A fekete sereg fenntartása azonban rendkívül költséges volt, ami jelentős adóterheket rótt az országra.
Kulturális fejlődés és a reneszánsz
Mátyás uralkodása alatt jelentős kulturális fejlődés ment végbe. A reneszánsz kultúra magyarországi meghonosítója volt. Létrehozta a híres Corvina könyvtárat, amely Európa egyik legnagyobb könyvgyűjteményének számított. A budai vár átépítése során reneszánsz stílusú palotát alakított ki, amely európai viszonylatban is kiemelkedő volt.
Az oktatás terén is jelentős előrelépések történtek:
- Az Academia Istropolitana megalapítása Pozsonyban
- Külföldi egyetemek támogatása
- Humanista tudósok meghívása az udvarba
- A könyvnyomtatás meghonosítása
Mátyás uralkodásának értékelése
Mátyás király uralkodása alatt Magyarország európai nagyhatalommá vált. Belpolitikai reformjai megerősítették a központi hatalmat és modernizálták az államigazgatást. Külpolitikai sikerei révén jelentős területekkel bővítette az országot, bár ezek a hódítások halála után gyorsan elvesztek.
Uralkodásának árnyoldalai közé tartozott a magas adóteher, amely jelentős terhet rótt a jobbágyságra és a városokra. A török elleni védelem háttérbe szorulása a nyugati hódítások miatt hosszú távon kedvezőtlen következményekkel járt. Ennek ellenére Mátyás kora a középkori Magyar Királyság fénykorának tekinthető, amely jelentős hatással volt az ország későbbi fejlődésére.