A török kiűzése Magyarországról egy meghatározó történelmi folyamat volt, amely alapvetően megváltoztatta hazánk és Közép-Európa történelmét. A másfél évszázados török uralom után az ország felszabadítása nemzetközi összefogással valósult meg, amelyben kulcsszerepet játszott a Szent Liga létrehozása és a Habsburg Birodalom katonai ereje.
Előzmények és nemzetközi helyzet
A török kiűzésének közvetlen előzménye az 1683-as bécsi ostrom volt, amely Kara Musztafa nagyvezír vezetésével zajlott. A török sereg kudarca fordulópontot jelentett az Oszmán Birodalom európai terjeszkedésében. A keresztény seregek, Jan Sobieski lengyel király vezetésével döntő győzelmet arattak, ami megteremtette a lehetőséget egy átfogó felszabadító háború megindítására.
1684-ben XI. Ince pápa kezdeményezésére létrejött a Szent Liga, amelynek tagjai voltak:
- Habsburg Birodalom
- Lengyelország
- Velencei Köztársaság
- később csatlakozott Oroszország (1686)
A felszabadító háborúk főbb eseményei
A felszabadító háborúk első jelentős sikere Buda 1686-os visszafoglalása volt. Lotharingiai Károly és Miksa Emánuel bajor választófejedelem vezetésével a keresztény seregek 145 év után visszafoglalták a magyar fővárost. A háromhónapos ostrom során mintegy 65-70 ezer katona vett részt a küzdelemben, köztük jelentős számú magyar haderő is.
A következő évek főbb katonai sikerei:
- 1687: nagyharsányi csata („második mohácsi csata”)
- 1688: Belgrád elfoglalása
- 1691: szalánkeméni győzelem
- 1697: zentai csata (Savoyai Jenő győzelme)
A felszabadító háborúk során a keresztény seregek modern hadviselési technikákat alkalmaztak, különös tekintettel a tüzérségre és az ostromtechnikára. A hadműveletek finanszírozásában jelentős szerepet játszott a pápai támogatás és a Habsburg Birodalom erőforrásai.
A karlócai béke és következményei
A török kiűzése az 1699-es karlócai békével zárult le, amely több szempontból is meghatározó jelentőségű volt:
- Magyarország területének nagy része felszabadult a török uralom alól
- A Temesköz kivételével az egész ország a Habsburg Birodalom részévé vált
- Erdély különállása megszűnt, a Habsburg Birodalom része lett
- Velence megkapta Moreát és Dalmácia egy részét
- Lengyelország visszakapta Podóliát
A török kiűzése azonban nem csak katonai és politikai következményekkel járt. Az ország demográfiai és társadalmi képe is jelentősen átalakult:
- Jelentős népességmozgás indult meg
- Megkezdődött a szervezett betelepítések időszaka
- Az ország etnikai összetétele megváltozott
- Új birtokviszonyok alakultak ki
Társadalmi és gazdasági következmények
A török kiűzése után az ország újjáépítése hatalmas feladatot jelentett. A Habsburg adminisztráció új közigazgatási rendszert vezetett be, és megkezdődött az ország gazdasági újjászervezése. A földbirtokos réteg jelentős átalakuláson ment keresztül, új arisztokrata családok emelkedtek fel, akik a Habsburg-házhoz való hűségük jutalmául kaptak birtokokat.
A gazdasági újjáépítés főbb jellemzői:
- Új mezőgazdasági technikák megjelenése
- Manufaktúrák alapítása
- Városok újjáépítése
- Kereskedelmi kapcsolatok újjászervezése
A török kiűzése tehát nem csupán katonai siker volt, hanem egy új korszak kezdetét is jelentette Magyarország történetében. Az ország betagozódott a Habsburg Birodalomba, ami hosszú távon meghatározta fejlődésének irányát. A felszabadító háborúk sikere ugyanakkor azt is jelentette, hogy az Oszmán Birodalom európai terjeszkedése végleg megtorpant, és megkezdődött fokozatos visszaszorulása a Balkánon.