A mohácsi csata (1526) után Magyarország történetének egyik legmeghatározóbb időszaka következett, amely az ország három részre szakadásával végződött. Ez a folyamat alapvetően meghatározta a következő évszázadok magyar történelmét, és máig ható következményekkel járt. A széttagoltság időszaka 1541-ben kezdődött, amikor Buda török kézre került, és egészen 1686-ig, Buda visszafoglalásáig tartott.
Előzmények és kettős királyválasztás
A mohácsi csata után az ország vezetői két táborra szakadtak. Az egyik csoport a nemzeti királyság eszméjét képviselte, és Szapolyai Jánost támogatta, aki az ország legnagyobb birtokosa volt. A másik csoport a Habsburg-orientációt választotta, és I. Ferdinándot támogatta, aki V. Károly német-római császár öccse volt. 1526 novemberében Szapolyai Jánost Székesfehérváron, majd decemberben I. Ferdinándot Pozsonyban magyar királlyá koronázták. Ez a kettős királyválasztás polgárháborús helyzetet teremtett az országban.
A török terjeszkedés és Buda elfoglalása
A két király közötti harcot I. Szulejmán szultán használta ki. 1541-ben, amikor János király özvegye, Izabella királyné és a csecsemő János Zsigmond Budán tartózkodott, a szultán csellel elfoglalta a várat. A török hadsereg augusztus 29-én, a mohácsi csata 15. évfordulóján vonult be Budára. Ez a dátum szimbolikus jelentőségű: ekkor kezdődött hivatalosan is az ország három részre szakadása.
A három országrész kialakulása
Az ország három részre szakadása után a következő területi egységek jöttek létre:
- A Királyi Magyarország: Az ország nyugati és északi részén helyezkedett el, Habsburg-uralom alatt állt. Központja Pozsony lett, itt működött az országgyűlés és a Magyar Kamara. A terület legfőbb feladata a török elleni védekezés volt, amit a végvárrendszer kiépítésével próbáltak megoldani.
- Az Erdélyi Fejedelemség: Az ország keleti részén jött létre, élén János Zsigmond állt. A fejedelemség török függőségben, de jelentős belső önállósággal rendelkezett. Fővárosa Gyulafehérvár lett. Az erdélyi állam a magyar államiság folytonosságának legfontosabb őrzője volt.
- A Hódoltság: Az ország középső részét a törökök közvetlenül birtokolták. Ezt a területet beillesztették a török közigazgatási rendszerbe, vilajetek és szandzsákok formájában szervezték meg. A lakosság kettős adóztatás alatt élt: mind a törököknek, mind a magyar földesuraknak adózniuk kellett.
A három részre szakadás következményei
Az ország három részre szakadása súlyos következményekkel járt:
- Gazdasági következmények: A korábban egységes gazdasági térség felbomlott, a kereskedelmi útvonalak megváltoztak. A hódoltsági területeken a népesség jelentősen csökkent, a mezőgazdasági termelés visszaesett.
- Társadalmi következmények: A nemesség nagy része a Királyi Magyarországra vagy Erdélybe menekült. A hódoltsági területeken új társadalmi rétegek alakultak ki (pl. török tisztviselők).
- Kulturális következmények: A három országrész eltérő kulturális hatások alá került. Míg a Királyi Magyarországon a katolikus Habsburg-hatás érvényesült, addig Erdélyben a protestáns kultúra virágzott fel. A hódoltságban pedig az iszlám kultúra elemei jelentek meg.
A három részre szakadt ország mindhárom része más-más módon próbált túlélni. A Királyi Magyarország a Habsburg Birodalom részeként védekezett a török ellen. Az Erdélyi Fejedelemség a török és Habsburg befolyás között egyensúlyozva próbálta megőrizni függetlenségét. A hódoltsági területek pedig a török közigazgatás és a magyar vármegyerendszer kettőssége között őrizték a magyar kultúrát és hagyományokat.
A korszak lezárása
Az 1568-as drinápolyi béke hivatalosan is szentesítette az ország három részre szakadását. A béke hosszú időre meghatározta a határokat, és viszonylagos nyugalmat hozott. Ez az állapot egészen a 17. század végéig fennmaradt, amikor a török kiűzésével megkezdődött az ország újraegyesítése.
Az érettségi szempontjából különösen fontos kiemelni a három országrész közötti különbségeket, a török hódoltság sajátosságait, valamint az Erdélyi Fejedelemség szerepét a magyar államiság fenntartásában. Szintén lényeges a korszak hosszú távú következményeinek ismerete, hiszen a három részre szakadás időszaka alapvetően meghatározta Magyarország későbbi fejlődését.