Az ipari forradalom az emberiség történetének egyik legmeghatározóbb időszaka, amely alapjaiban változtatta meg nem csak a termelési módszereket, de a társadalmi berendezkedést, az emberek életmódját és a világgazdaság szerkezetét is. Az első szakasz, amely nagyjából 1760-tól 1850-ig tartott, elsősorban Nagy-Britanniából indult ki, és innen terjedt tovább Európa más részeire, majd az Egyesült Államokba.
Az ipari forradalom előzményei és feltételei
A 18. század közepére Nagy-Britanniában számos olyan feltétel teljesült, amely lehetővé tette az ipari forradalom kibontakozását. A mezőgazdasági forradalom következtében jelentősen nőtt az élelmiszertermelés hatékonysága, ami népességnövekedést eredményezett és felszabadította a munkaerő egy részét. Az angol gyarmatbirodalom kiépülése pedig biztosította a nyersanyagforrásokat és a késztermékek piacát. A bekerítések (enclosure) következtében sok földműves vált földönfutóvá, akik aztán az iparban találtak munkát.
A tőkefelhalmozás szempontjából kulcsfontosságú volt a gyarmatokról származó profit, a fejlett bankrendszer és a politikai stabilitás, amit az 1688-as dicsőséges forradalom teremtett meg. A protestantizmus munkaetikája és a vállalkozói szemlélet szintén hozzájárult a fejlődéshez.
Technikai újítások és találmányok
Az első ipari forradalom legfontosabb találmányai a textiliparban jelentek meg először. James Hargreaves 1764-ben feltalálta a fonógépet (spinning jenny), amit Richard Arkwright vízi erővel működtetett változata (water frame) követett. Samuel Crompton 1779-ben megalkotta az öszvért (spinning mule), amely egyesítette a korábbi találmányok előnyeit. Edmund Cartwright mechanikus szövőszéke (power loom) pedig tovább növelte a termelékenységet.
A korszak talán legmeghatározóbb találmánya James Watt gőzgépe volt (1769), amely forradalmasította nem csak az ipari termelést, de a közlekedést is. A gőzgép alkalmazása lehetővé tette a gyárak folyópartoktól való függetlenedését és a termelés jelentős növelését.
Társadalmi és gazdasági következmények
Az ipari forradalom első szakasza gyökeresen átalakította a társadalmat. Kialakult az ipari munkásság (proletariátus) és a gyártulajdonosok (burzsoázia) osztálya. A városiasodás (urbanizáció) felgyorsult, mivel a gyárak köré települések épültek. A munkakörülmények kezdetben rendkívül rosszak voltak: 14-16 órás munkanapok, gyermekmunka, balesetveszélyes körülmények jellemezték ezt az időszakot.
- Megjelent a bérmunka rendszere
- Kialakult a gyári fegyelem és időbeosztás
- Létrejöttek az első munkásmozgalmak (ludditák, chartisták)
- A nők és gyermekek tömeges munkába állása
- Környezetszennyezés és közegészségügyi problémák megjelenése
A gazdasági változások között kiemelendő a tömegtermelés megjelenése, a standardizálás kezdete és a modern gyárrendszer kialakulása. A közlekedés forradalma (vasút, gőzhajók) pedig lehetővé tette a áruk gyors és hatékony szállítását.
Az ipari forradalom terjedése
Nagy-Britanniából az ipari forradalom fokozatosan terjedt át más országokra. Először Belgium és Franciaország egyes régióiban jelent meg, majd német területeken és az Egyesült Államokban. A britek sokáig próbálták megakadályozni a technológiai tudás kiáramlását (például a gépek és szakmunkások kivitelének tiltásával), de ez hosszú távon nem bizonyult sikeresnek.
Az ipari forradalom első szakaszának végére Nagy-Britannia vált a „világ műhelyévé”, ipari termelése és gazdasági ereje messze felülmúlta versenytársait. A korszak végére azonban már más országok is jelentős ipari kapacitásokat építettek ki, ami előrevetítette a második ipari forradalom időszakát.
Kulturális és környezeti hatások
Az iparosodás jelentősen befolyásolta a korszak kultúráját és művészetét is. A romantika mozgalma részben reakció volt az iparosodás „lélektelen” világára. Az irodalomban megjelentek a munkások életét, a gyárak világát bemutató művek (például Charles Dickens regényei). A városok képe radikálisan megváltozott: gyárkémények, munkásnegyedek, nyomornegyedek jelentek meg.
A környezeti hatások között meg kell említeni a légszennyezés drasztikus növekedését, a folyók szennyezését és az erdőterületek csökkenését. A szénbányászat tájátalakító hatása máig látható az egykori ipari régiókban. Ezek a problémák később, a 19. század végén vezettek az első környezetvédelmi intézkedésekhez.