Az ipari forradalom második szakasza, más néven a „második ipari forradalom” vagy „technológiai forradalom” jelentős átalakulást hozott az emberiség történetében. Ez az időszak alapvetően megváltoztatta nem csak az ipart és a gazdaságot, de a társadalmat és a mindennapi életet is. A korszak az 1870-es évektől az első világháború kitöréséig (1914) tartott, és számos forradalmi újítást hozott magával.
Technológiai újítások és találmányok
A második ipari forradalom legjelentősebb változásai az energiaforrások területén következtek be. Az első ipari forradalom szén- és gőzenergiája mellett megjelent az elektromosság és a kőolaj mint új energiaforrás. Thomas Edison 1879-ben szabadalmaztatta a szénszálas izzólámpát, amely forradalmasította a világítást. Az elektromos energia ipari méretű felhasználása gyökeresen megváltoztatta a gyárak működését, hiszen az elektromos motorok sokkal hatékonyabbak és rugalmasabban használhatóak voltak, mint a gőzgépek.
A korszak másik meghatározó találmánya a belső égésű motor volt, amelyet Gottlieb Daimler és Karl Benz tökéletesített. Ez vezetett az autóipar kialakulásához, amely a 20. század meghatározó iparágává vált. Henry Ford 1913-ban bevezette a futószalagos gyártást, ami forradalmasította a tömegtermelést.
Vegyipar és új anyagok
A második ipari forradalom egyik legfontosabb jellemzője a vegyipar ugrásszerű fejlődése volt. A műtrágya gyártása forradalmasította a mezőgazdaságot, míg az új szintetikus anyagok, mint például a műselyem és a műgumi, új lehetőségeket nyitottak az iparban. A kőolaj-feldolgozás fejlődése pedig nem csak üzemanyagot biztosított a motoroknak, de számos új vegyipari termék alapanyagául is szolgált.
Kommunikáció és közlekedés forradalma
A távközlés területén is jelentős fejlődés történt. Alexander Graham Bell 1876-ban szabadalmaztatta a telefont, amely forradalmasította a kommunikációt. A távíró rendszerek továbbfejlesztése és a tenger alatti kábelek lefektetése globális kommunikációs hálózat kialakulását tette lehetővé. A közlekedésben a vasúthálózat további bővülése mellett megjelent az automobil és a repülőgép (Wright testvérek, 1903).
Társadalmi és gazdasági változások
A második ipari forradalom jelentős társadalmi változásokat is hozott. A városiasodás folyamata felgyorsult, új társadalmi osztályok jelentek meg. A munkásosztály életkörülményei fokozatosan javultak, bár még mindig sok volt a probléma. Megjelentek az első szakszervezetek és munkásmozgalmak.
A korszak legfontosabb találmányai és újításai:
- Elektromos energia és izzólámpa (Thomas Edison)
- Belső égésű motor (Daimler, Benz)
- Telefon (Alexander Graham Bell)
- Futószalagos gyártás (Henry Ford)
- Dinamó (Werner von Siemens)
- Repülőgép (Wright testvérek)
- Röntgensugárzás felfedezése (Wilhelm Röntgen)
- Rádió (Guglielmo Marconi)
Gazdasági következmények
A második ipari forradalom időszakában alakultak ki az első nagy ipari konszernek és monopóliumok. A tőkekoncentráció eredményeként létrejöttek az első multinacionális vállalatok. A bankszektor fejlődése és a részvénytársaságok elterjedése új finanszírozási formákat tett lehetővé. Ez az időszak a modern kapitalizmus kialakulásának meghatározó szakasza volt.
Nemzetközi hatások
Az ipari forradalom második szakasza már nem csak Nyugat-Európára és az Egyesült Államokra korlátozódott, hanem kiterjedt Közép-Európára, Japánra és más régiókra is. Ez vezetett a világgazdaság kialakulásához és a nemzetközi kereskedelem felvirágzásához. A gyarmatosítás új szakaszba lépett, mivel az ipari hatalmaknak új nyersanyagforrásokra és piacokra volt szükségük.
Környezeti hatások
A második ipari forradalom időszakában kezdődtek meg azok a környezeti változások, amelyek máig hatással vannak bolygónkra. A fosszilis energiahordozók növekvő használata, a vegyipar fejlődése és a tömegtermelés elterjedése jelentős környezetszennyezéssel járt, bár ennek hosszú távú következményei akkor még nem voltak ismertek.
Összességében az ipari forradalom második szakasza olyan alapvető változásokat hozott, amelyek megteremtették a modern világ technológiai és gazdasági alapjait. A korszak vívmányai közül számos ma is meghatározó szerepet játszik életünkben, és az ekkor kialakult gazdasági-társadalmi struktúrák máig hatással vannak a világgazdaság működésére.