Az ipari forradalom alapvető változásokat hozott az emberiség történetében, nem csak technológiai, de társadalmi szempontból is. A 18-19. század folyamán kialakuló új társadalmi osztály, a munkásság (proletariátus) megjelenése és életkörülményeik drámai romlása vezetett a munkásmozgalom megszületéséhez. A téma részletes kifejtése elengedhetetlen az érettségi szempontjából, hiszen a modern kor számos politikai és társadalmi folyamata ebből eredeztethető.
A munkásmozgalom kialakulásának előzményei
Az ipari forradalom kezdetén a manufaktúrákat felváltották a gépesített gyárak. A termelés átalakulása során a korábbi céhes mesterek és segédek helyét átvették a betanított munkások, akik a gépek mellett dolgoztak. A városokba áramló tömegek nyomorúságos körülmények között éltek, a munkaidő napi 14-16 óra volt, gyakran gyermekeket is dolgoztattak. A munkabiztonság gyakorlatilag nem létezett, a balesetek mindennaposak voltak. A munkások zsúfolt nyomornegyedekben éltek, ahol gyakoriak voltak a járványok.
A kezdeti időszakban a munkások spontán módon reagáltak helyzetükre. Az első megmozdulások a gépek ellen irányultak (géprombolók, ludditák mozgalma), mivel úgy vélték, a gépek veszik el a munkájukat. Ezek a kezdetleges próbálkozások azonban nem vezettek eredményre, sőt, gyakran véres megtorlásokba torkolltak.
A szervezett munkásmozgalom kialakulása
A 19. század első felében kezdtek kialakulni az első munkásszervezetek. Angliában a szakszervezeti mozgalom (trade unions) volt az első szervezett forma, amely már tudatosan képviselte a munkások érdekeit. A kezdeti tiltások után 1824-ben legalizálták a szakszervezeteket az Egyesült Királyságban.
A munkásmozgalom ideológiai alapjait olyan gondolkodók teremtették meg, mint:
- Saint-Simon – a tudósok és ipari vezetők társadalmát vizionálta
- Charles Fourier – a falanszterek rendszerét dolgozta ki
- Robert Owen – az első munkásszövetkezeteket hozta létre
- Karl Marx és Friedrich Engels – a tudományos szocializmus megalkotói
Különösen nagy hatást gyakorolt a mozgalomra Marx és Engels munkássága. Az 1848-ban megjelent Kommunista Kiáltvány már egy tudatos, forradalmi program volt. A marxi tanok szerint a történelem osztályharcok története, és a munkásosztály történelmi küldetése a kapitalizmus megdöntése.
A munkásmozgalom főbb követelései
A 19. század során a munkásmozgalom fokozatosan kikristályosodó követelései a következők voltak:
- Munkaidő csökkentése (8 órás munkanap)
- Munkabérek emelése
- Munkakörülmények javítása
- Gyermekmunka betiltása
- Társadalombiztosítás bevezetése
- Egyesülési és sztrájkjog
- Általános választójog
A munkásmozgalom két fő irányzatra szakadt a 19. század végére. A reformista irányzat (szociáldemokraták) a fokozatos változások, a parlamentáris út mellett kötelezte el magát. A forradalmi irányzat (kommunisták) a fennálló rendszer erőszakos megdöntését tűzte ki célul.
A munkásmozgalom eredményei
A munkásmozgalom számos jelentős eredményt ért el a 19-20. század folyamán. A szakszervezetek elismerése, a munkaidő fokozatos csökkentése, a munkavédelmi szabályok bevezetése, a társadalombiztosítás kiépülése mind a munkásmozgalom küzdelmeinek eredménye. Az általános választójog kivívása szintén részben a munkásmozgalom érdeme.
A munkásmozgalom hatására alakult ki a modern szociálpolitika, a munkajog, és általában a szociális állam koncepciója. A 20. században a jóléti államok kiépülése részben a munkásmozgalom követeléseinek megvalósulását jelentette, még ha nem is forradalmi úton, ahogy azt a mozgalom radikális szárnya eredetileg elképzelte.
A munkásmozgalom nemzetközi szerveződése
A munkásmozgalom kezdettől fogva nemzetközi jellegű volt, hiszen a „Világ proletárjai, egyesüljetek!” jelszó is ezt fejezte ki. Az első jelentős nemzetközi szervezet az I. Internacionálé (1864-1876) volt, amelyben még együtt voltak a különböző irányzatok. A II. Internacionálé (1889-1916) már főleg szociáldemokrata jellegű volt, míg a III. Internacionálé vagy Komintern (1919-1943) a kommunista pártokat tömörítette.
Összességében a munkásmozgalom a modern történelem egyik legjelentősebb társadalmi mozgalma volt, amely alapvetően befolyásolta a 19-20. század történelmét. Hatása a mai napig érezhető a szakszervezetek működésében, a munkajogban és a szociális jogokban. Az érettségin fontos kiemelni, hogy a munkásmozgalom nem csak gazdasági, hanem politikai és kulturális mozgalom is volt, amely jelentősen hozzájárult a modern társadalom kialakulásához.