A náci Németország, hivatalos nevén Német Birodalom (Deutsches Reich), illetve 1943-tól Nagy Német Birodalom (Großdeutsches Reich) a német történelem egyik legsötétebb időszakát jelenti. Ez a korszak Adolf Hitler hatalomra kerülésétől (1933. január 30.) Németország feltétel nélküli kapitulációjáig (1945. május 8.) tartott. A következőkben részletesen áttekintjük ennek a történelmi időszaknak a legfontosabb jellemzőit és eseményeit.
A náci hatalomátvétel és a diktatúra kiépítése
Hitler hatalomra jutása nem puccs eredménye volt, hanem legális úton történt. A gazdasági világválság, a weimari köztársaság gyengesége és a versailles-i békeszerződés okozta nemzeti megaláztatás mind hozzájárult ahhoz, hogy a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) egyre nagyobb támogatottságra tegyen szert. Hindenburg elnök 1933. január 30-án nevezte ki Hitlert kancellárrá, aki ezután módszeresen építette ki diktatúráját.
A diktatúra kiépítésének főbb állomásai:
- 1933. február 27. – Reichstag felgyújtása, ami ürügyül szolgált a kommunisták üldözésére
- 1933. március 23. – Felhatalmazási törvény elfogadása, amely gyakorlatilag diktátori hatalmat adott Hitlernek
- 1934. június 30. – „Hosszú kések éjszakája” – a párton belüli ellenzék (SA) felszámolása
- 1934. augusztus 2. – Hindenburg halála után Hitler egyesíti az államfői és kormányfői pozíciót (Führer)
A náci állam jellemzői
A nemzetiszocialista állam totális diktatúraként működött, amelynek főbb jellemzői:
- Egypártrendszer – minden más pártot betiltottak
- Gleichschaltung – az élet minden területének náci ellenőrzés alá vonása
- Propaganda – Joseph Goebbels vezetésével működő hatékony propagandagépezet
- Terror – a Gestapo és az SS révén működtetett elnyomó rendszer
- Antiszemitizmus – a zsidóság szisztematikus üldözése, majd megsemmisítése
A náci ideológia központi elemei közé tartozott a fajelmélet, az élettér (Lebensraum) elmélet, és az árja faj felsőbbrendűségének hirdetése. A társadalmat militarizálták, az ifjúságot pedig olyan szervezetekben nevelték, mint a Hitlerjugend és a Bund Deutscher Mädel.
Gazdaság és társadalom
A náci gazdaságpolitika kezdetben sikeresnek bizonyult. A közmunkaprogramok, az autópálya-építések és a fegyverkezés révén gyakorlatilag megszüntették a munkanélküliséget. A gazdaság irányítása azonban teljes mértékben az állam kezébe került, és a háborús felkészülést szolgálta. A „Kraft durch Freude” (Erő az örömön keresztül) szervezet a dolgozók szabadidejének megszervezésével foglalkozott, látszólagos jólétet teremtve.
A társadalomban szigorú hierarchia érvényesült, ahol a „népközösség” (Volksgemeinschaft) tagjai között is különbséget tettek faji alapon. A zsidókat fokozatosan megfosztották jogaiktól:
- 1935 – Nürnbergi törvények
- 1938 – Kristályéjszaka
- 1942 – Wannsee-i konferencia – a „végső megoldás” kidolgozása
Külpolitika és háború
Hitler külpolitikája kezdettől fogva a versailles-i békeszerződés felrúgására és a német élettér kiterjesztésére irányult. Főbb lépései:
- 1935 – Általános hadkötelezettség bevezetése
- 1936 – Rajna-vidék remilitarizálása
- 1938 – Anschluss (Ausztria csatlakozása)
- 1938 – Müncheni egyezmény, Szudéta-vidék megszerzése
- 1939 – Csehszlovákia teljes megszállása
- 1939. szeptember 1. – Lengyelország megtámadása, a II. világháború kezdete
A II. világháború során Németország kezdeti sikerei után (1939-1941) fokozatosan védekezésre kényszerült. A Szovjetunió elleni támadás (1941. június 22.), majd az USA hadba lépése (1941. december) után a háború kimenetele megpecsételődött. A totális háború meghirdetése (1943) és a „csodafegyverek” sem tudták megfordítani a háború menetét.
A náci rendszer bukása
A náci Németország bukása 1945-ben következett be. Hitler április 30-án öngyilkos lett berlini bunkerében, május 7-én pedig Németország feltétel nélkül kapitulált. A náci vezetők ellen a nürnbergi perben (1945-46) mondtak ítéletet, ahol a főbűnösöket halálra vagy hosszú börtönbüntetésre ítélték.
A náci korszak öröksége máig hatással van a német társadalomra és politikára. Németország szigorú törvényekkel tiltja a náci eszmék terjesztését, és nagy hangsúlyt fektet a történelmi emlékezet ápolására, hogy hasonló tragédia soha többé ne ismétlődhessen meg.