Az őszirózsás forradalom az első világháború végén, 1918. október 30-31-én zajlott le Budapesten, amely során vér nélküli hatalomátvétel történt, és megalakult az első magyar polgári demokratikus köztársaság. Az események megértéséhez fontos látni az előzményeket és a nemzetközi kontextust is.
Előzmények és kiváltó okok
1918 őszére Magyarország helyzete kritikussá vált. Az első világháború elvesztése már nyilvánvaló volt, az Osztrák-Magyar Monarchia hadserege felbomlóban volt, a katonák tömegesen dezertáltak. A hátországban súlyos ellátási problémák jelentkeztek, az élelmiszerek és alapvető árucikkek hiánya mindennapos volt. A társadalmi elégedetlenség egyre nőtt, különösen a munkásság és a középrétegek körében.
IV. Károly október 16-án kiadott manifesztuma, amelyben bejelentette a Monarchia föderális állammá alakítását, már nem tudta megmenteni a dualista államot. A környező nemzetiségek sorra jelentették be elszakadási szándékukat, és október végére gyakorlatilag szétesett a birodalom.
A forradalom menete
Október 23-án megalakult a Magyar Nemzeti Tanács, amelynek elnöke Károlyi Mihály lett. A testület programja tartalmazta:
- A háború azonnali befejezését
- Magyarország függetlenségének kikiáltását
- Demokratikus reformokat
- Földreformot
- Általános, titkos választójogot
- Nemzetiségi jogok biztosítását
Október 30-31-én éjszaka a forradalom győzött: katonák és civilek elfoglalták a stratégiai pontokat, telefonközpontokat, pályaudvarokat. A forradalom jelképe az őszirózsás katonák lettek, akik sapkájukról eltávolították a királyi jelképeket, és helyükre őszirózsát tűztek. József főherceg október 31-én Károlyi Mihályt nevezte ki miniszterelnökké.
Az új kormány intézkedései és következmények
A Károlyi-kormány számos fontos intézkedést hozott: november 16-án kikiáltották a Magyar Népköztársaságot, megszüntetve ezzel a királyságot. Bevezették a 8 órás munkaidőt, a gyülekezési és sajtószabadságot, előkészítették a földreformot. Azonban a kormány helyzete rendkívül nehéz volt: szembe kellett néznie a győztes hatalmak területi követeléseivel, a gazdasági összeomlással és a társadalmi feszültségekkel.
A belgrádi katonai konvenció aláírása (november 13.) sem tudta megállítani a szomszédos államok területfoglalásait. A csehszlovák, román és délszláv csapatok egyre nagyobb területeket szálltak meg, amit a kormány nem tudott megakadályozni. A szociális reformok sem voltak elégségesek a tömegek számára, és erősödött a kommunista agitáció.
A forradalom történelmi jelentősége
Az őszirózsás forradalom történelmi jelentősége többrétű:
- Véget vetett a több évszázados Habsburg-uralomnak Magyarországon
- Megteremtette az első magyar polgári demokratikus köztársaságot
- Békés úton valósította meg a rendszerváltást
- Számos demokratikus reformot vezetett be
Ugyanakkor a forradalom eredményei nem bizonyultak tartósnak. A Károlyi-kormány 1919 márciusában lemondott, és átadta a hatalmat a kommunistáknak, megalakult a Tanácsköztársaság. Az őszirózsás forradalom így egy rövid, de jelentős epizód maradt a magyar történelemben, amely megmutatta a demokratikus átalakulás lehetőségét, de egyben annak korlátait is.
Historiográfiai értékelés
Az őszirózsás forradalom megítélése a történetírásban sokáig vitatott volt. A Horthy-korszakban negatívan értékelték, a nemzeti összeomlás kezdetének tekintették. A kommunista időszakban „polgári demokratikus forradalomként” értékelték, de másodlagosnak tartották a Tanácsköztársasághoz képest. A rendszerváltás után újraértékelték szerepét, és ma már általában pozitívan ítélik meg mint az első kísérletet egy modern, demokratikus Magyarország megteremtésére.
Az érettségi vizsgán fontos kiemelni a forradalom békés jellegét, a demokratikus célkitűzéseket, ugyanakkor látni kell azokat a külső és belső körülményeket is, amelyek végül a kormány bukásához vezettek. A téma kiváló lehetőséget nyújt a különböző történelmi interpretációk bemutatására és a forráselemzési készségek demonstrálására is.