A hidegháború a második világháború után kialakult nemzetközi politikai, gazdasági, és ideológiai szembenállás volt, amely elsősorban az Amerikai Egyesült Államok vezette nyugati, kapitalista blokk és a Szovjetunió által irányított keleti, kommunista tömb között zajlott. A konfliktus kezdete az 1945-47-es évekre tehető, amikor a korábbi szövetségesek között egyre mélyülő ellentétek alakultak ki.
A hidegháború kialakulásának előzményei
Már a második világháború alatt megmutatkoztak az első jelei a későbbi szembenállásnak. Bár a náci Németország ellen közösen harcoltak, az USA és a Szovjetunió között alapvető ideológiai és gazdasági különbségek feszültek. Roosevelt elnök halála után az új amerikai elnök, Truman sokkal keményebb álláspontot képviselt a szovjetekkel szemben. A potsdami konferencián (1945) már egyértelműen látszottak a repedések a szövetségesek között, különösen Németország jövőjének kérdésében.
A háború utáni első jelentős konfliktus Irán körül alakult ki, ahol a szovjetek nem voltak hajlandóak kivonni csapataikat a megállapodott határidőre. Ez már előrevetítette a későbbi konfrontációk jellegét. Emellett Törökországban is feszültség alakult ki, amikor a Szovjetunió területi követelésekkel lépett fel és támaszpontokat követelt a Boszporusz-szorosnál.
A hidegháború kezdetének főbb eseményei
A hidegháború hivatalos kezdetét általában az 1947-es évhez kötjük, amikor több meghatározó esemény is történt:
- 1947. március 12. – A Truman-doktrína meghirdetése, amely kimondta, hogy az USA támogatni fogja a kommunizmus ellen küzdő „szabad népeket”
- 1947. június 5. – A Marshall-terv bejelentése, amely gazdasági segítségnyújtást ígért az európai országoknak
- 1947. szeptember – A Kominform létrehozása, amely a kommunista pártok nemzetközi szervezete lett
- 1947-48 – A népi demokráciák kiépülése Kelet-Európában
A Marshall-terv különösen fontos szerepet játszott a hidegháború kibontakozásában. A szovjetek megtiltották a befolyásuk alatt álló országoknak a részvételt, ami egyértelműen kettéosztotta Európát. Az amerikai segélyprogram nemcsak gazdasági, hanem politikai célokat is szolgált: a kommunizmus feltartóztatását és az amerikai befolyás növelését.
A szembenállás elmélyülése
1948-49 folyamán több olyan esemény történt, amely véglegessé tette a két tömb közötti szakadást:
- 1948-49 – A berlini blokád és légihíd
- 1949. április 4. – A NATO megalapítása
- 1949. október 1. – A Kínai Népköztársaság kikiáltása
- 1949. augusztus – A Szovjetunió első atomrobbantása
A berlini válság különösen kiélezte a helyzetet. A Szovjetunió blokád alá vette Nyugat-Berlint, amelyet csak egy amerikai légihíd tudott ellátni. Ez volt az első olyan konfliktus, ahol fennállt egy újabb világháború kitörésének veszélye. A válság végül a blokád 1949-es feloldásával ért véget, de véglegessé tette Németország és Berlin megosztottságát.
Ideológiai és propaganda háború
A hidegháború nem csak katonai és gazdasági, hanem ideológiai síkon is zajlott. Mindkét fél igyekezett bizonyítani saját társadalmi rendszerének felsőbbrendűségét. Az amerikai oldalon a szabadság, demokrácia és a szabad piacgazdaság eszméit hangsúlyozták, míg a szovjet propaganda a társadalmi egyenlőséget, a tervgazdaság előnyeit és a kollektív tulajdon fontosságát emelte ki.
A propaganda háború részeként mindkét fél jelentős erőfeszítéseket tett a kultúra és a tudomány területén is. Az űrverseny már az 1950-es években megkezdődött, és a tudományos-technikai fejlesztések gyakran katonai célokat is szolgáltak.
Következmények és hatások
A hidegháború kezdeti szakasza alapvetően meghatározta a 20. század második felének történelmét. A következmények között említhetjük:
- A világ kettéosztottságának megszilárdulását
- A fegyverkezési verseny kezdetét
- Az európai integráció folyamatának felgyorsulását
- A gyarmati rendszer felbomlásának felgyorsulását
- A nemzetközi szervezetek (ENSZ, NATO, Varsói Szerződés) szerepének növekedését
A hidegháború kezdete tehát egy olyan komplex folyamat volt, amely meghatározta a következő évtizedek nemzetközi politikáját, gazdasági fejlődését és társadalmi változásait. Az ekkor kialakult kétpólusú világrend egészen az 1989-91-es rendszerváltásokig fennmaradt, és hatásai még ma is érezhetők a nemzetközi kapcsolatokban.