Az 1968-as gazdasági reform, más néven új gazdasági mechanizmus, a magyar gazdaságtörténet egyik legjelentősebb reformkísérlete volt, amely a szocialista tervgazdaság merev rendszerének rugalmasabbá tételét célozta. A reform bevezetésének előzményei az 1956-os forradalom utáni konszolidációs időszakra nyúlnak vissza, amikor a Kádár-rendszer felismerte, hogy a gazdaság hatékonyabb működtetése érdekében változtatásokra van szükség.
A reform előzményei és szükségessége
Az 1950-es évek végére nyilvánvalóvá vált, hogy a szigorú tervutasításos rendszer nem működik hatékonyan. A vállalatok nem voltak érdekeltek a gazdaságos termelésben, a minőség javításában, és a fogyasztói igények kielégítésében. A központi tervezés nem tudta megfelelően koordinálni a gazdaság különböző szektorait, és a bürokrácia túlburjánzása jelentős hatékonyságvesztést okozott. A reform bevezetését az is indokolta, hogy Magyarország külkereskedelmi mérlege folyamatosan romlott, és az ország modernizációjához szükséges technológiai fejlesztéseket nem lehetett a régi rendszer keretei között megvalósítani.
A reform főbb elemei
- A központi tervutasítások rendszerének feloldása: a vállalatok nagyobb önállóságot kaptak a termelés és értékesítés területén
- Árreform: a kötött árak rendszerének részleges feloldása, rugalmasabb árképzés bevezetése
- Bérezési reform: a teljesítményhez kötött bérezés lehetőségének megteremtése
- Vállalati önállóság növelése: a vállalatok maguk dönthettek a fejlesztésekről, beruházásokról
- Nyereségérdekeltség bevezetése: a vállalatok megtarthatták nyereségük egy részét
- Külkereskedelmi reform: közvetlenebb kapcsolat a világpiaccal
A reform jelentős változásokat hozott a magyar gazdaság működésében. A vállalatok nagyobb mozgásteret kaptak, és megjelent a piaci szemlélet, bár továbbra is állami tulajdonban maradtak. A reform eredményeként javult a lakosság életszínvonala, bővült az árukínálat, és megjelentek a minőségi termékek. A magyar gazdaság teljesítménye az 1970-es években jelentősen növekedett, amit a „gulyáskommunizmus” időszakának is neveznek.
A reform korlátai és ellentmondásai
A reform azonban számos korlátba és ellentmondásba ütközött. A politikai vezetés nem engedte a tulajdonviszonyok megváltoztatását, így a magántulajdon szerepe továbbra is marginális maradt. A KGST-országokkal való kapcsolatok nem változtak jelentősen, ami korlátozta a világpiaci integráció lehetőségeit. A reform ellenzői a párt konzervatív szárnyából folyamatosan támadták az új mechanizmust, ami az 1970-es évek közepére a reform lefékeződéséhez vezetett.
A reform további problémája volt, hogy nem tudta kezelni a kettős függőség problémáját: egyrészt a KGST-től való függést, másrészt a nyugati technológiai és tőkefüggést. A vállalatok között kialakuló verseny korlátozott maradt, és a monopolhelyzetek fennmaradtak. A bérek és árak közötti összhang hiánya inflációs nyomást eredményezett.
A reform történelmi jelentősége
Az 1968-as gazdasági reform történelmi jelentősége vitathatatlan. Ez volt az első jelentős kísérlet a szocialista tervgazdaság megreformálására, ami nemzetközi figyelmet is kapott. A reform bizonyította, hogy a tervgazdaság és a piaci elemek bizonyos mértékig összeegyeztethetők, és mintául szolgált más szocialista országok számára is.
A reform hosszú távú hatásai között említhető, hogy előkészítette a talajt a későbbi, rendszerváltás utáni piacgazdasági átmenet számára. A vállalati vezetők és dolgozók megtanultak piaci körülmények között gondolkodni és működni. A reform során kialakult gazdasági szemlélet és gyakorlat jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország a rendszerváltás után viszonylag gyorsan tudott alkalmazkodni a piacgazdaság követelményeihez.
Összegzés
Az 1968-as gazdasági reform a magyar gazdaságtörténet egyik legfontosabb kísérlete volt a szocialista gazdaság megreformálására. Bár nem tudta teljesen átalakítani a rendszert, jelentős változásokat hozott a gazdaság működésében, javította az életszínvonalat, és fontos tapasztalatokat nyújtott a későbbi reformok számára. A reform korlátai és ellentmondásai ellenére is jelentős lépés volt a magyar gazdaság modernizációja felé, és hatásai a mai napig érezhetők.