A keresztes hadjáratok a középkor egyik legjelentősebb katonai-vallási mozgalmaként vonultak be a történelembe. Az első keresztes hadjárat különösen meghatározó jelentőségű volt, hiszen ez teremtette meg az alapot a további hadjáratok számára, és ez volt az egyetlen igazán sikeres vállalkozás a Szent Föld visszaszerzésére.
Előzmények és kiváltó okok
A 11. század végére a Bizánci Birodalom jelentős területeket vesztett a szeldzsuk-törökökkel szemben. 1071-ben a manzikerti csata után Kis-Ázsia nagy része török kézre került. I. Alexiosz bizánci császár 1095-ben a piacenzai zsinaton kért segítséget II. Orbán pápától. A pápa felismerte a lehetőséget az egyház hatalmának kiterjesztésére és a keleti-nyugati egyházszakadás (1054) esetleges feloldására.
II. Orbán pápa 1095 novemberében a clermont-i zsinaton meghirdette az első keresztes hadjáratot. Híres beszédében „Deus lo volt!” (Isten akarja!) felkiáltással buzdította a nyugati kereszténységet a Szent Föld felszabadítására. A pápa bűnbocsánatot ígért mindazoknak, akik részt vesznek a hadjáratban.
A népi keresztes hadjárat
Az első hullámban, 1096 tavaszán, a szervezett lovagi seregek előtt indult útnak az úgynevezett népi keresztes hadjárat Remete Péter és Walter Sans-Avoir vezetésével. Ez a főként szegény parasztokból álló, fegyelmezetlen tömeg azonban katasztrofális véget ért. Útközben zsidóellenes pogromokat hajtottak végre, majd a török seregek Kis-Ázsiában szétverték őket.
A lovagi keresztes hadjárat
A tulajdonképpeni első keresztes hadjárat 1096 augusztusában indult négy főbb sereg részvételével:
- Bouillon Gottfried lotaringiai herceg vezetésével
- Raymond toulouse-i gróf irányításával
- Normandiai Róbert és Flandriai Róbert közös serege
- Tarantói Bohemund normann vezér csapatai
A seregek Konstantinápolyban találkoztak, ahol I. Alexiosz császár hűbéresküt követelt tőlük a visszafoglalandó területekre vonatkozóan. A keresztesek első jelentős sikere Nikaia bevétele volt 1097-ben, majd a dorülaioni csata után megnyílt az út Kis-Ázsián keresztül.
1097-98 telén foglalták el Edesszát, ahol létrejött az első keresztes állam Balduin vezetésével. 1098-ban, hosszú ostrom után bevették Antiochiát, ami szintén önálló fejedelemséggé vált Bohemund irányítása alatt. A hadjárat csúcspontja Jeruzsálem 1099. július 15-i elfoglalása volt, ahol Bouillon Gottfriedot választották vezetőnek, aki a „Szent Sír Védelmezője” címet vette fel.
A keresztes államok megszervezése
A sikeres hadjárat eredményeként négy keresztes állam jött létre:
- Jeruzsálemi Királyság
- Antiochiai Fejedelemség
- Edesszai Grófság
- Tripoliszi Grófság
Ezekben az államokban sajátos, nyugati típusú feudális berendezkedés alakult ki, amely ötvöződött a helyi hagyományokkal. A keresztes államok védelmére létrejöttek a lovagrendek (Templomosok, Johanniták), amelyek később jelentős katonai és gazdasági hatalomra tettek szert.
Az első keresztes hadjárat következményei
A hadjárat számos hosszú távú következménnyel járt:
- Megélénkültek a kereskedelmi kapcsolatok Európa és a Közel-Kelet között
- Az európai kultúra gazdagodott az arab tudományos és kulturális eredményekkel
- Új luxuscikkek jelentek meg Európában (fűszerek, selyem, üveg)
- Az itáliai városállamok (Velence, Genova) kereskedelmi előjogokat szereztek
- A lovagi kultúra és életmód elterjedése
- A pápai hatalom időleges megerősödése
Az első keresztes hadjárat sikere azonban nem bizonyult tartósnak. A keresztes államok folyamatos utánpótlásra és támogatásra szorultak, amit Európából egyre nehezebben tudtak biztosítani. A muszlim erők összefogása és megerősödése pedig már előrevetítette a későbbi keresztes államok hanyatlását és bukását.
Értékelés az érettségi szempontjából
Az első keresztes hadjárat témája az érettségin gyakran előfordul, mind közép-, mind emelt szinten. Fontos kiemelni a vallási-ideológiai hátteret, a pápaság szerepét, valamint a gazdasági-társadalmi következményeket. A téma kapcsolódik a középkori egyház, a feudalizmus, valamint a középkori gazdaság és kereskedelem témaköréhez is. Az események kronológiája mellett lényeges a hosszú távú hatások ismerete és a kritikai szemlélet alkalmazása is.