A jóléti állam (welfare state) olyan államberendezkedési forma, amelyben az állam aktív szerepet vállal polgárai jólétének és szociális biztonságának megteremtésében. A modern jóléti állam koncepciója a 19. század végén, 20. század elején kezdett kialakulni, és a II. világháború után teljesedett ki. A jóléti állam különböző modelljei eltérő módon közelítik meg az állami szerepvállalás mértékét és módját.
A jóléti állam kialakulásának történeti háttere
A jóléti állam koncepciójának gyökerei az ipari forradalomig nyúlnak vissza. Az iparosodás következtében kialakuló társadalmi feszültségek, a munkásosztály nehéz életkörülményei és a szociális problémák sürgető megoldást követeltek. Az első jelentős szociálpolitikai intézkedések Németországban születtek meg Bismarck kancellársága idején, aki bevezette a kötelező beteg-, baleset- és nyugdíjbiztosítást. Ez a modell később számos európai ország számára szolgált mintaként.
A nagy gazdasági világválság (1929-33) után, majd különösen a II. világháborút követően széles körben elfogadottá vált az állami beavatkozás szükségessége a gazdasági és szociális problémák kezelésében. A keynesi gazdaságpolitika térnyerésével párhuzamosan épült ki a modern jóléti állam rendszere.
A jóléti állam főbb modelljei
A szakirodalom általában három-négy alapvető jóléti modellt különböztet meg, amelyek eltérő módon közelítik meg az állam, a piac és a család szerepét a jólét biztosításában:
- Liberális (angolszász) modell:
- Minimális állami beavatkozás
- Rászorultsági elv érvényesülése
- Piaci megoldások dominanciája
- Példák: USA, Egyesült Királyság, Ausztrália
- Konzervatív (kontinentális) modell:
- Erős állami szerepvállalás
- Biztosítási elv dominanciája
- Státuszkülönbségek megőrzése
- Példák: Németország, Franciaország, Ausztria
- Szociáldemokrata (skandináv) modell:
- Univerzális jogosultságok
- Magas színvonalú szolgáltatások
- Erős állami újraelosztás
- Példák: Svédország, Norvégia, Dánia
- Mediterrán modell:
- Család központú szociálpolitika
- Részleges állami védelem
- Duális munkaerőpiac
- Példák: Olaszország, Spanyolország, Görögország
A modellek részletes jellemzői
A liberális modell alapvetően a piac elsődlegességére épít. Az állam csak akkor avatkozik be, ha a piac és a család nem képes megoldani a problémákat. A szociális juttatások általában alacsony szintűek és szigorú rászorultsági vizsgálathoz kötöttek. A rendszer ösztönzi a piaci megoldások (például magán egészségbiztosítás, magánnyugdíj) igénybevételét.
A konzervatív modell a társadalombiztosítás rendszerére épül, ahol a juttatások szintje függ a befizetésektől és a munkaerő-piaci státusztól. Az állam aktív szerepet vállal, de nem törekszik a társadalmi egyenlőtlenségek radikális csökkentésére. A család szerepe továbbra is jelentős a szociális ellátásban.
A szociáldemokrata modell a legátfogóbb szociális védelmet nyújtja. Az állampolgári jogon járó, magas színvonalú szolgáltatások univerzális jellegűek. A rendszer fenntartása magas adóterheléssel jár, de cserébe széles körű biztonságot nyújt. A modell aktívan törekszik a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésére.
A mediterrán modell sajátossága a család központi szerepe a szociális védelem biztosításában. Az állami szolgáltatások kevésbé fejlettek, a munkaerőpiac erősen szegmentált. A rendszer gyakran küzd finanszírozási problémákkal.
Kihívások és reformok
A jóléti államok napjainkban számos kihívással szembesülnek:
- Demográfiai változások (elöregedő társadalom)
- Globalizáció hatásai
- Technológiai változások a munkaerőpiacon
- Finanszírozási nehézségek
- Növekvő társadalmi egyenlőtlenségek
A reformok során a legtöbb ország igyekszik megőrizni saját modelljének alapvonásait, de bizonyos konvergencia is megfigyelhető. A fenntarthatóság érdekében általános trend a jogosultságok szigorítása, a magánszféra nagyobb szerepvállalásának ösztönzése és az aktivizáló szociálpolitika előtérbe kerülése.
Összegzés
A jóléti állam különböző modelljei eltérő válaszokat adnak arra a kérdésre, hogyan biztosítható a társadalom tagjainak jóléte és szociális biztonsága. Mindegyik modellnek megvannak a maga előnyei és hátrányai, és mindegyik sajátos történelmi, kulturális és társadalmi körülmények között alakult ki. A modellek tiszta formában ritkán jelennek meg, a legtöbb ország rendszere különböző modellek elemeit ötvözi.
A jövő nagy kérdése, hogy a különböző modellek hogyan tudnak alkalmazkodni a 21. század kihívásaihoz, megőrizve közben alapvető értékeiket és célkitűzéseiket. A jóléti állam koncepciója továbbra is meghatározó szerepet játszik a modern társadalmak működésében, még ha folyamatos átalakuláson megy is keresztül.