A klasszicizmus a 17. század végétől a 19. század elejéig tartó művészeti és kulturális irányzat, amely az antik görög-római művészetet tekintette követendő példának. A korszak meghatározó jelentőségű volt mind az európai, mind a magyar kultúrtörténetben. Az irányzat neve a latin „classicus” (elsőrangú, mintaszerű) szóból származik, ami már önmagában is jelzi a mozgalom lényegét: a tökéletesre, a mintaszerűre való törekvést.
A klasszicizmus általános jellemzői
A klasszicizmus alapvető törekvése a harmónia, a rend és a fegyelem megteremtése volt a művészetben. Ez az irányzat tudatosan szembehelyezkedett a barokk túldíszítettségével és mozgalmasságával. A klasszicista alkotók hittek abban, hogy léteznek örök érvényű szabályok és értékek, amelyeket követni kell. Az ész, a racionalitás uralkodik az érzelmek felett, és minden művészeti alkotásnak ezt kell tükröznie.
A klasszicizmus legfontosabb jellemzői között találjuk:
- Az antikvitás mintaként való követését
- A harmóniára és arányosságra való törekvést
- A racionalitás elsőbbségét az érzelmekkel szemben
- A szigorú formai szabályok betartását
- A világosságot és áttekinthetőséget
- A hármas egység elvének követését a drámában
A klasszicizmus az egyes művészeti ágakban
Az építészetben a klasszicizmus legszembetűnőbb jellemzői az egyszerű, letisztult formák, a szimmetria és az antik építészeti elemek (oszlopok, timpanon) használata. Magyarországon számos klasszicista épület található, például az Esztergomi Bazilika vagy a Nemzeti Múzeum épülete.
Az irodalomban a klasszicizmus szigorú műfaji hierarchiát állított fel. A „magas” műfajok közé tartozott az óda, a tragédia és az eposz, míg „alacsonyabb” műfajnak számított például a komédia vagy a szatíra. A műveknek meg kellett felelniük a műfaji szabályoknak, és követniük kellett a hármas egység (tér, idő, cselekmény) elvét.
A festészetben a klasszicista művészek előszeretettel ábrázoltak mitológiai és történelmi témákat. A kompozíció mindig kiegyensúlyozott, a vonalvezetés határozott, a színek visszafogottak. Jacques-Louis David „A Horatiusok esküje” című festménye kiválóan példázza ezeket a jellemzőket.
A klasszicizmus társadalmi háttere
A klasszicizmus szorosan összekapcsolódott a felvilágosodás eszméivel. A kor embere hitt az ész mindenhatóságában és abban, hogy a világot racionális elvek alapján lehet és kell berendezni. Ez a szemlélet tükröződött a művészetben is: a klasszicista alkotások gyakran hordoztak erkölcsi vagy filozófiai üzenetet.
A korszak jelentős magyar képviselői között találjuk Berzsenyi Dánielt, aki ódáiban a klasszicista stílus és formavilág mesteri alkalmazója volt, valamint Kazinczy Ferencet, aki a nyelvújítás vezéralakjaként a magyar irodalmi nyelv megújításában játszott kulcsszerepet.
A klasszicizmus öröksége
A klasszicizmus hatása máig érezhető a művészetben és a kultúrában. Az irányzat által képviselt értékek – a harmónia, az arányosság, a racionalitás – ma is fontos szempontok a művészeti alkotások megítélésében. A klasszicista építészet formavilága pedig rendszeresen visszatér a modern építészetben is.
Az érettségi vizsgán különösen fontos kiemelni a klasszicizmus és a felvilágosodás kapcsolatát, valamint azt, hogy ez az irányzat miként hatott a magyar kultúra fejlődésére. Érdemes konkrét példákat is említeni mind az európai, mind a magyar klasszicista művészetből, és hangsúlyozni a korszak máig ható jelentőségét.