A szecesszió a 19. század végén és a 20. század elején kibontakozó művészeti irányzat, amely nevét a latin „secessio” (kivonulás) szóból kapta. Ez a kivonulás szimbolikus jelentőségű: a művészek tudatosan szakítottak a korábbi akadémikus, historizáló stílusokkal, és egy teljesen új művészeti kifejezésmódot kerestek. A mozgalom különböző néven vált ismertté Európában: Art Nouveau (Franciaország), Jugendstil (Németország), Modern Style (Anglia), Liberty (Olaszország).
A szecesszió általános jellemzői
A szecesszió legfőbb törekvése a művészet és az élet összekapcsolása volt. Az irányzat képviselői szerint a művészetnek át kell hatnia a mindennapi életet, ezért különös figyelmet fordítottak az iparművészetre és az építészetre. A stílus legfontosabb jellemzői között találjuk a dekorativitást, a természeti formák stilizálását, a hullámzó, indázó vonalvezetést és az aszimmetrikus kompozíciókat.
Építészeti megjelenés
Az építészetben a szecesszió szakított a historizmus merev formáival. A homlokzatokat gazdag növényi ornamentika, színes csempék és mozaikok díszítették. Jellemző volt a vas és üveg kombinációja, valamint az épületek szerves egységként való kezelése. Magyarországon Lechner Ödön munkássága emelkedik ki, aki a magyar népművészet motívumait ötvözte a szecessziós stílusjegyekkel. Híres alkotásai közé tartozik a Postatakarékpénztár és az Iparművészeti Múzeum épülete.
Képzőművészeti jellemzők
A festészetben és grafikában előtérbe került a dekoratív síkszerűség, a vonalak játéka és a szimbolikus tartalmak kifejezése. Gustav Klimt, a bécsi szecesszió vezéralakja, arany háttér előtt ábrázolt alakjaival és gazdag ornamentikájával új kifejezésmódot teremtett. A magyar szecessziós festészet kiemelkedő alakja Rippl-Rónai József, aki a „kukoricás stílusával” egyedi hangot ütött meg.
Irodalmi megjelenés
Az irodalomban a szecesszió a következő jellemzőkkel írható le:
- Díszítettség, artisztikum a nyelvhasználatban
- Különleges jelzős szerkezetek, színszimbolika
- Zeneiség, hangszimbolika
- Álomszerűség, misztikum
- Erotika és halálkultusz összefonódása
A magyar irodalomban Ady Endre korai költészete és Babits Mihály egyes művei mutatnak szecessziós jegyeket. Különösen jellemző a szecessziós stílus Czóbel Minka és Lesznai Anna műveire.
Iparművészeti vonatkozások
Az iparművészetben a szecesszió forradalmi változásokat hozott. A bútorok, használati tárgyak, ékszerek tervezésében megjelent a természeti formák stilizálása, a hullámzó vonalak és az aszimmetrikus kompozíciók. Különösen jelentős volt a Tiffany-üvegek és lámpák művészete, valamint az ékszertervezésben René Lalique munkássága.
A szecesszió öröksége
A szecesszió rövid virágzása ellenére maradandó hatást gyakorolt a modern művészetre. Számos eleme továbbélt a későbbi irányzatokban, különösen az art deco-ban. A stílus újrafelfedezése az 1960-as években kezdődött, és azóta is folyamatos az érdeklődés iránta. Napjainkban a szecessziós épületek védelme és restaurálása kiemelt feladat, hiszen ezek városképeink meghatározó elemei.
A szecesszió jelentősége abban rejlik, hogy:
- Szakított a historizmus merev szabályaival
- Új formanyelvét a természetből merítette
- Összekapcsolta a különböző művészeti ágakat
- A mindennapi életbe is bevitte a művészetet
- Nemzeti sajátosságokat ötvözött nemzetközi trendekkel
Összegzésként elmondható, hogy a szecesszió olyan átfogó stílusirányzat volt, amely a művészet minden területén éreztette hatását, és máig ható érvénnyel alakította át a művészetről való gondolkodásunkat. Az irányzat komplexitása és sokszínűsége miatt az érettségin különösen fontos a különböző művészeti ágakban való megjelenésének ismerete és a stílusjegyek pontos felismerése.