A Bibliotheca Corviniana, Mátyás király híres könyvtára a 15. századi európai reneszánsz kultúra egyik legjelentősebb gyűjteménye volt. A budai királyi palotában elhelyezett könyvtár nem csupán a magyar művelődéstörténet kiemelkedő fejezete, hanem európai viszonylatban is páratlan jelentőségű kulturális intézmény volt. A könyvtár létrehozása szorosan kapcsolódott Mátyás király humanista műveltségéhez és a reneszánsz kultúra magyarországi meghonosításának programjához.
A könyvtár létrejötte és fejlődése
A könyvtár alapjait már Mátyás elődei megvetették, különösen Zsigmond király idején kezdődött el a tudatos gyűjtés. Azonban a könyvtár igazi felvirágzása Mátyás uralkodása alatt (1458-1490) következett be. A király tudatosan építette gyűjteményét, amely szerves részét képezte kultúrapártoló politikájának. A könyvtár gyarapítása több módon történt: vásárlások, másoltatások és diplomáciai ajándékok útján. Mátyás külön scriptoriumot (másolóműhelyt) tartott fenn Budán, ahol képzett másolók és miniátorok dolgoztak.
A könyvtár fénykorában, az 1480-as években mintegy 2000-2500 kötetet tartalmazhatott, ami abban az időben rendkívül jelentős gyűjteménynek számított. Összehasonlításképpen: a Vatikáni Könyvtár ekkoriban körülbelül 3500 kötettel rendelkezett. A corvinák – ahogy Mátyás könyveit nevezték – különleges művészi kivitelezésükről voltak híresek. A kódexek többsége pergamenre íródott, gazdagon díszített iniciálékkal, miniatúrákkal és aranyozással.
A gyűjtemény tartalma és jelentősége
A Bibliotheca Corviniana állománya rendkívül sokrétű volt, tükrözve a reneszánsz ember univerzális érdeklődését. A gyűjtemény főbb területei:
- Antik görög és római szerzők művei (Tacitus, Livius, Cicero stb.)
- Egyházatyák írásai
- Középkori teológiai munkák
- Természettudományos művek
- Történeti munkák
- Filozófiai értekezések
- Kortárs humanista szerzők művei
A könyvtár különlegessége volt, hogy számos olyan antik szerző művét őrizte, amely más gyűjteményekben nem maradt fenn. A corvinák művészi kivitelezése is kiemelkedő volt: a kor leghíresebb itáliai miniátorai dolgoztak rajtuk, mint például Attavante degli Attavanti vagy Francesco del Chierico.
A könyvtár utóélete és öröksége
Mátyás halála után a könyvtár fokozatosan hanyatlásnak indult. II. Ulászló már nem fordított kellő figyelmet a gyűjtemény gyarapítására és megőrzésére. A mohácsi vész (1526) után, Buda török kézre kerülésével (1541) a könyvtár sorsa megpecsételődött. A kódexek egy része Konstantinápolyba került, más részük európai gyűjteményekbe szóródott szét. Napjainkban körülbelül 216 hiteles corvina ismert, amelyek a világ különböző könyvtáraiban találhatók.
A Bibliotheca Corviniana jelentősége többrétű:
- A magyar reneszánsz kultúra legfontosabb szimbóluma
- A közép-európai humanizmus központi intézménye volt
- Európai szinten is kiemelkedő könyvgyűjteménynek számított
- A könyvművészet páratlan értékű emlékeit őrizte meg
- 2005-ben az UNESCO a Világemlékezet részévé nyilvánította
A könyvtár hatása a magyar művelődéstörténetre felbecsülhetetlen. Mátyás tudatos kultúrapolitikájának köszönhetően Magyarország bekapcsolódott az európai szellemi vérkeringésbe, és a reneszánsz műveltség egyik fontos központjává vált. A Bibliotheca Corviniana példája azt is mutatja, hogy a kultúra támogatása és a tudás megbecsülése milyen fontos szerepet játszhat egy ország fejlődésében és nemzetközi megítélésében.
A corvinák művészi kivitelezése, tartalmi gazdagsága és kulturális jelentősége miatt a gyűjtemény ma is a kutatók érdeklődésének középpontjában áll. A fennmaradt kódexek digitalizálása és tudományos feldolgozása folyamatosan zajlik, lehetővé téve, hogy ez a páratlan kulturális örökség a modern kor embere számára is hozzáférhető legyen.