A magyar filmgyártás kezdetei

A magyar filmgyártás története a 19. század végére nyúlik vissza, amikor az első mozgóképes kísérletek megjelentek hazánkban. A Lumière fivérek találmányának 1895-ös párizsi bemutatója után nem sokkal, már 1896-ban Budapesten is megrendezték az első nyilvános filmvetítést. Ez a történelmi pillanat a Royal Szállóban történt, amely esemény megalapozta a magyar film későbbi fejlődését.

Az első magyar filmkészítők és úttörők

A magyar filmgyártás egyik legjelentősebb úttörője Zsitkovszky Béla volt, aki 1901-ben elkészítette az első magyar filmet, „A táncz” címmel. Ez a film tulajdonképpen egy rövid táncjelenet volt, amelyet a Uránia Tudományos Színházban vettek fel. Zsitkovszky mellett meg kell említenünk Décsi Gyula nevét is, aki az első magyar filmforgalmazó céget alapította.

Az 1910-es években már több filmes vállalkozás is működött Magyarországon. A legjelentősebb ezek közül a Projectograph volt, amelyet Ungerleider Mór alapított. Ez a cég nem csak filmek vetítésével, hanem gyártással is foglalkozott. 1912-ben készült el az első magyar játékfilm, „Ma és holnap” címmel, Janovics Jenő rendezésében.

A némafilm korszak virágzása

Az első világháború előtti időszakban a magyar filmgyártás jelentős fejlődésen ment keresztül. A némafilmek korszakában olyan jelentős alkotások születtek, mint a „Bánk bán” (1914) vagy „A táncz” (1901). A korszak egyik legmeghatározóbb alakja Korda Sándor volt, aki később nemzetközi hírnévre tett szert.

A filmgyártás technikai fejlődése is jelentős volt ebben az időszakban. A kezdetleges kézi forgatású kameráktól eljutottunk a professzionális filmfelvevő berendezésekig. A vetítőtermek száma is folyamatosan növekedett, és kialakultak az első mozihálózatok.

A magyar filmgyártás intézményrendszerének kialakulása

  • 1912: Megalakul a Hunnia Filmgyár elődje
  • 1916: Létrejön a Corvin Filmgyár
  • 1917: Megalakul a Magyar Filmiroda
  • 1919: Az első állami filmgyár létrehozása

A magyar filmgyártás kezdeti időszakában már megjelentek azok a műfajok, amelyek később is meghatározóak maradtak: történelmi filmek, vígjátékok, melodrámák. A némafilm korszakban különösen népszerűek voltak az irodalmi adaptációk, amelyek a magyar irodalom klasszikus műveit vitték vászonra.

Az első világháború időszaka paradox módon fellendülést hozott a magyar filmgyártásban. Mivel a külföldi filmek behozatala nehézkes volt, megnőtt az igény a hazai gyártású filmekre. Ebben az időszakban számos új filmgyártó vállalat alakult, és a szakmai tudás is jelentősen fejlődött.

A hangosfilm megjelenése és hatása

Az 1920-as évek végén megjelent hangosfilm új kihívások elé állította a magyar filmgyártást. A technikai átállás jelentős beruházásokat igényelt, amit nem minden stúdió tudott megvalósítani. Az első magyar hangosfilm, a „Csak egy kislány van a világon” 1929-ben készült el, ami új korszakot nyitott a magyar film történetében.

A kezdeti időszak jelentősége abban rejlik, hogy ekkor alakultak ki azok az alapok, amelyekre a későbbi magyar filmművészet építkezhetett. A technikai fejlődés mellett a művészi kifejezésmód is folyamatosan gazdagodott, és kialakultak azok a műhelyek, ahol a következő generációk tanulhatták meg a filmkészítés mesterségét.

A korszak jelentős alkotói és műveik

  • Korda Sándor – „Az aranyember” (1918)
  • Janovics Jenő – „Bánk bán” (1914)
  • Garas Márton – „A táncz” (1901)
  • Deésy Alfréd – „A karthausi” (1916)

A magyar filmgyártás kezdeti időszaka nemzetközi összehasonlításban is figyelemre méltó volt. Számos technikai újítás és művészi megoldás született ebben az időszakban, amelyek később nemzetközi szinten is elismerést szereztek a magyar filmművészetnek. A korszak alkotói közül többen később nemzetközi karriert futottak be, mint például Korda Sándor vagy Curtiz Mihály.

Az időszak jelentőségét növeli, hogy ekkor alakultak ki azok a szakmai műhelyek és iskolák, amelyek a későbbi évtizedekben is meghatározták a magyar film fejlődését. A filmgyártás kezdeti időszakában már megmutatkoztak azok a jellegzetességek – például a magas színvonalú operatőri munka vagy az irodalmi adaptációk jelentősége -, amelyek később is a magyar film erősségei maradtak.

Scroll to Top