Periklész (Kr. e. 495-429) az ókori Athén egyik legkiemelkedőbb államférfija volt, aki a Kr. e. 5. században tevékenykedett, és akinek nevéhez az athéni demokrácia fénykora kötődik. Működése alatt Athén nem csak politikailag, de kulturálisan és gazdaságilag is virágkorát élte. A „periklészi aranykor” kifejezés méltán őrzi nevét a történelemben.
Politikai reformok és a demokrácia megerősítése
Periklész politikai pályafutása során következetesen a démosz (nép) érdekeit képviselte, és számos reformot vezetett be a demokrácia megerősítése érdekében. Legfontosabb intézkedései közé tartozott a tisztségviselők fizetésének bevezetése (napidíj-rendszer), amely lehetővé tette, hogy a szegényebb polgárok is részt vehessenek a közéletben. Ez a misthophoria rendszere volt, amely kiterjedt a népgyűlésen való részvételre, az esküdtbírósági szolgálatra és a hivatalviselésre is.
A démosz hatalmának növelése érdekében csökkentette az Areioszpagosz (arisztokratikus tanács) jogköreit, és megerősítette a népgyűlés (ekklészia) szerepét. Az ötszázak tanácsának (bulé) jelentősége is növekedett ebben az időszakban. A sorsolás elvének kiterjesztésével még inkább demokratikussá tette az államszervezetet.
Külpolitika és a Déloszi Szövetség
Periklész külpolitikájának központi eleme volt az Athén vezette Déloszi Szövetség megerősítése és átalakítása. A szövetség eredetileg a perzsa veszély ellen jött létre, de Periklész alatt athéni tengeri birodalommá alakult. A szövetséges városállamok pénzbeli hozzájárulását (phoros) Athénban őrizték, és jelentős részét a város fejlesztésére fordították.
Külpolitikájában az óvatos, de határozott fellépés jellemezte. Törekedett Athén tengeri hegemóniájának fenntartására, és a Spártával való konfrontáció elkerülésére, bár ez végül nem sikerült. A peloponnészoszi háború kitörése (Kr. e. 431) részben az ő politikájának következménye volt, bár a háború első szakaszában alkalmazott stratégiája – az úgynevezett „periklészi stratégia” – kezdetben sikeresnek bizonyult.
Gazdaság és kultúra fejlesztése
Az athéni gazdaság és kultúra fejlesztése terén Periklész kiemelkedő eredményeket ért el. Nagyszabású építkezési programot indított, amelynek legismertebb alkotása az Akropolisz újjáépítése, benne a Parthenónnal. Ez nem csak kulturális szempontból volt jelentős, hanem gazdaságilag is, hiszen munkalehetőséget biztosított sok athéni polgárnak.
- Az építkezések finanszírozását a Déloszi Szövetség kincstárából és az ezüstbányák jövedelméből biztosította
- Támogatta a művészeteket és a tudományokat
- Athén a görög kultúra központjává vált
- A kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésével növelte a város gazdagságát
- Bevezette a theorikont (színházlátogatási díj a szegényebb polgároknak)
Periklész kulturális politikájának köszönhetően Athén a művészetek és a tudományok központjává vált. Olyan kiváló művészek és gondolkodók tevékenykedtek a városban, mint Pheidiasz, Szophoklész, Euripidész, Anaxagorasz és sokan mások. A város szellemi kisugárzása az egész görög világra hatással volt.
Periklész öröksége
Periklész Kr. e. 429-ben, a pestis járvány áldozataként halt meg, de öröksége máig hat. A demokrácia általa kiteljesített formája példaértékű volt az utókor számára. Thuküdidész történetíró művében megörökített híres halotti beszéde (epitaphiosz) az athéni demokrácia és életforma legszebb megfogalmazása.
Államférfiúi nagyságát mutatja, hogy képes volt egyensúlyt teremteni a demokrácia és a határozott vezetés között. Bár formálisan csak sztratégoszként (hadvezérként) működött, tekintélye és befolyása révén gyakorlatilag Athén első emberének számított. Plutarkhosz szerint „szavaival demokrata, tetteiben azonban első ember” volt.
Összességében Periklész tevékenysége meghatározó jelentőségű volt az athéni demokrácia és kultúra fejlődésében. Az általa vezetett Athén a görög világ politikai, gazdasági és kulturális központjává vált, és olyan örökséget hagyott hátra, amely évezredeken át hatással volt az európai civilizációra.