Antonio Bonfini (1427-1502) olasz humanista történetíró, Mátyás király udvari történetírója volt, aki megalkotta a magyar történetírás egyik legjelentősebb korai művét. A „Rerum Hungaricum decades” (A magyar történelem tizedei) című monumentális munkája a magyar történelem első részletes, humanista szemléletű feldolgozása, amely a kezdetektől 1496-ig mutatja be hazánk történelmét.
A mű keletkezésének körülményei és szerkezete
Bonfini 1486-ban érkezett Mátyás király udvarába, ahol megbízást kapott a magyar történelem megírására. A király halála után II. Ulászló szolgálatában folytatta munkáját. A mű öt „decas”-ból (tizedből) áll, amelyek mindegyike tíz könyvet tartalmaz. Az első három tized teljes egészében elkészült, a negyedik tized hat könyve és az ötödik tized öt könyve maradt fenn.
A történeti munka szerkezete a következő részekre tagolódik:
- I. decas: A hunok története és a magyar őstörténet
- II. decas: Az Árpád-ház története
- III. decas: Az Anjou-kor és Zsigmond uralkodása
- IV. decas: Hunyadi János kora és Mátyás uralkodása
- V. decas: Mátyás uralkodásának vége és II. Ulászló kora
A mű jelentősége és forrásértéke
Bonfini munkája rendkívül értékes forrás a magyar történettudomány számára, különösen Mátyás korára vonatkozóan. A szerző személyesen ismerte az uralkodót és udvarát, így első kézből származó információkat közöl. Munkájában ötvözte a klasszikus műveltséget a humanista történetírás módszereivel, valamint felhasználta a korábbi magyar krónikákat és okleveleket is.
A mű jelentőségét növeli, hogy:
- Ez az első olyan átfogó magyar történeti munka, amely humanista szemlélettel íródott
- Részletesen dokumentálja Mátyás korát és személyiségét
- Európai kontextusba helyezi a magyar történelmet
- Latin nyelven íródott, így a nemzetközi tudományosság számára is hozzáférhető volt
- Jelentős hatást gyakorolt a későbbi történetírásra
Bonfini stílusára jellemző a klasszikus latin nyelv használata, a retorikai elemek gazdagsága és a dramatizált jelenetek beépítése. Történelemszemlélete tükrözi a humanista történetírás sajátosságait: nagy hangsúlyt fektet az uralkodók tetteinek és személyiségének bemutatására, valamint a politikai események részletes elemzésére.
A mű utóélete és hatása
A Rerum Hungaricum decades jelentős hatást gyakorolt a későbbi magyar történetírásra. Első nyomtatott kiadása 1543-ban jelent meg Bázelben, majd számos további kiadást ért meg. A mű hosszú időn keresztül alapvető forrásként szolgált a magyar történelem tanulmányozásához, és jelentősen befolyásolta a magyar történeti tudatot.
A munka forrásértéke különösen fontos:
- A Mátyás-kori események részletes leírása miatt
- A korabeli udvari élet és kultúra bemutatása szempontjából
- A humanista történetírás módszertanának megismeréséhez
- A 15. századi magyar-olasz kulturális kapcsolatok dokumentálása miatt
Bonfini műve nemcsak történeti forrásként jelentős, hanem irodalmi alkotásként is kiemelkedő. A szerző élvezetes stílusban, gyakran anekdotákkal és személyes megfigyelésekkel gazdagítva mutatja be a magyar történelmet. Különösen értékesek Mátyás király személyiségének és udvarának leírásai, amelyek egyedülálló betekintést nyújtanak a kor kulturális és politikai életébe.
A történeti mű kritikai szemlélete is figyelemre méltó. Bonfini igyekezett forrásait összevetni és értékelni, bár munkája nem mentes a kor történetírására jellemző túlzásoktól és legendás elemektől. A hun-magyar rokonság kérdésében például követi a korabeli magyar hagyományt, de más területeken törekszik a történeti hűségre.
Összességében Bonfini műve a magyar humanista történetírás csúcsteljesítménye, amely mind forrásértéke, mind irodalmi kvalitásai miatt kiemelkedő jelentőségű. A mű hatása évszázadokon át meghatározó volt a magyar történetírásban és történeti gondolkodásban, és ma is alapvető forrása a középkori magyar történelem kutatásának.