Bonfini történeti műve

Antonio Bonfini (1427-1502) olasz humanista történetíró, Mátyás király udvari történetírója volt, aki megalkotta a magyar történetírás egyik legjelentősebb korai művét. A „Rerum Hungaricum decades” (A magyar történelem tizedei) című monumentális munkája a magyar történelem első részletes, humanista szemléletű feldolgozása, amely a kezdetektől 1496-ig mutatja be hazánk történelmét.

A mű keletkezésének körülményei és szerkezete

Bonfini 1486-ban érkezett Mátyás király udvarába, ahol megbízást kapott a magyar történelem megírására. A király halála után II. Ulászló szolgálatában folytatta munkáját. A mű öt „decas”-ból (tizedből) áll, amelyek mindegyike tíz könyvet tartalmaz. Az első három tized teljes egészében elkészült, a negyedik tized hat könyve és az ötödik tized öt könyve maradt fenn.

A történeti munka szerkezete a következő részekre tagolódik:

  • I. decas: A hunok története és a magyar őstörténet
  • II. decas: Az Árpád-ház története
  • III. decas: Az Anjou-kor és Zsigmond uralkodása
  • IV. decas: Hunyadi János kora és Mátyás uralkodása
  • V. decas: Mátyás uralkodásának vége és II. Ulászló kora

A mű jelentősége és forrásértéke

Bonfini munkája rendkívül értékes forrás a magyar történettudomány számára, különösen Mátyás korára vonatkozóan. A szerző személyesen ismerte az uralkodót és udvarát, így első kézből származó információkat közöl. Munkájában ötvözte a klasszikus műveltséget a humanista történetírás módszereivel, valamint felhasználta a korábbi magyar krónikákat és okleveleket is.

A mű jelentőségét növeli, hogy:

  • Ez az első olyan átfogó magyar történeti munka, amely humanista szemlélettel íródott
  • Részletesen dokumentálja Mátyás korát és személyiségét
  • Európai kontextusba helyezi a magyar történelmet
  • Latin nyelven íródott, így a nemzetközi tudományosság számára is hozzáférhető volt
  • Jelentős hatást gyakorolt a későbbi történetírásra

Bonfini stílusára jellemző a klasszikus latin nyelv használata, a retorikai elemek gazdagsága és a dramatizált jelenetek beépítése. Történelemszemlélete tükrözi a humanista történetírás sajátosságait: nagy hangsúlyt fektet az uralkodók tetteinek és személyiségének bemutatására, valamint a politikai események részletes elemzésére.

A mű utóélete és hatása

A Rerum Hungaricum decades jelentős hatást gyakorolt a későbbi magyar történetírásra. Első nyomtatott kiadása 1543-ban jelent meg Bázelben, majd számos további kiadást ért meg. A mű hosszú időn keresztül alapvető forrásként szolgált a magyar történelem tanulmányozásához, és jelentősen befolyásolta a magyar történeti tudatot.

A munka forrásértéke különösen fontos:

  • A Mátyás-kori események részletes leírása miatt
  • A korabeli udvari élet és kultúra bemutatása szempontjából
  • A humanista történetírás módszertanának megismeréséhez
  • A 15. századi magyar-olasz kulturális kapcsolatok dokumentálása miatt

Bonfini műve nemcsak történeti forrásként jelentős, hanem irodalmi alkotásként is kiemelkedő. A szerző élvezetes stílusban, gyakran anekdotákkal és személyes megfigyelésekkel gazdagítva mutatja be a magyar történelmet. Különösen értékesek Mátyás király személyiségének és udvarának leírásai, amelyek egyedülálló betekintést nyújtanak a kor kulturális és politikai életébe.

A történeti mű kritikai szemlélete is figyelemre méltó. Bonfini igyekezett forrásait összevetni és értékelni, bár munkája nem mentes a kor történetírására jellemző túlzásoktól és legendás elemektől. A hun-magyar rokonság kérdésében például követi a korabeli magyar hagyományt, de más területeken törekszik a történeti hűségre.

Összességében Bonfini műve a magyar humanista történetírás csúcsteljesítménye, amely mind forrásértéke, mind irodalmi kvalitásai miatt kiemelkedő jelentőségű. A mű hatása évszázadokon át meghatározó volt a magyar történetírásban és történeti gondolkodásban, és ma is alapvető forrása a középkori magyar történelem kutatásának.

Scroll to Top