A kasmíri konfliktus az egyik leghosszabb ideig tartó és legösszetettebb területi vita a modern kori történelemben, amely India és Pakisztán között húzódik. A konfliktus gyökerei a brit gyarmati uralom végéig, 1947-ig nyúlnak vissza, amikor India függetlenné vált és létrejött Pakisztán. A terület stratégiai jelentősége, vallási összetétele és történelmi háttere mind hozzájárult a máig tartó feszültséghez.
Történelmi előzmények
Amikor a britek kivonultak az indiai szubkontinensről, a területet két részre osztották: a muszlim többségű Pakisztánra és a hindu többségű Indiára. A hercegségek szabadon dönthettek hovatartozásukról. Jammu és Kasmír hercegsége különleges helyzetben volt: hindu maharadzsa uralkodott egy túlnyomórészt muszlim lakosságú területen. Hari Singh maharadzsa sokáig halogatta a döntést, majd amikor pakisztáni törzsek támadták meg területét, India segítségét kérte, és a terület Indiához való csatlakozása mellett döntött. Ez vezetett az első indo-pakisztáni háborúhoz 1947-48-ban.
A konfliktus főbb szakaszai és háborúk
A térségben több jelentős fegyveres konfliktus zajlott:
- Első kasmíri háború (1947-48): Az első összecsapás, amely a terület felosztásához vezetett
- Második indo-pakisztáni háború (1965): Pakisztán megpróbálta megszervezni a kasmíri felkelést
- 1971-es háború: Bár elsősorban Banglades függetlenségéről szólt, Kasmírban is folytak harcok
- Kargili konfliktus (1999): A legutóbbi jelentős fegyveres összecsapás a térségben
A konfliktus során kialakult az úgynevezett „Line of Control” (LoC), amely de facto határvonalként szolgál India és Pakisztán között. A terület körülbelül 45%-át Pakisztán, 55%-át India ellenőrzi, míg egy kisebb részt Kína tart megszállva.
Nemzetközi dimenzió és nukleáris fenyegetés
A konfliktus különös jelentőségét az adja, hogy mindkét ország nukleáris hatalom. India 1974-ben, Pakisztán 1998-ban hajtotta végre első nukleáris kísérletét. A nemzetközi közösség többször próbált közvetíteni a felek között, az ENSZ számos határozatot hozott az ügyben, de tartós megoldást nem sikerült elérni. A Kasmír-kérdés gyakran szolgál ürügyként a két ország közötti fegyverkezési versenyhez.
Emberi jogi helyzet és társadalmi hatások
A konfliktus súlyos humanitárius következményekkel jár. A térségben rendszeresek az emberi jogi jogsértések, a civil lakosság szenvedése jelentős. India különleges jogokat biztosító törvényeket vezetett be a területen, amelyek széles körű jogosítványokat adnak a biztonsági erőknek. A helyi lakosság gyakran kerül két tűz közé: egyrészt a indiai biztonsági erők, másrészt a különböző militáns csoportok között.
A konfliktus gazdasági következményei is súlyosak:
- A turizmus, amely korábban a régió fő bevételi forrása volt, gyakorlatilag megszűnt
- A mezőgazdasági termelés visszaesett
- A befektetők elkerülik a térséget
- Jelentős költségvetési források mennek el a katonai jelenlét fenntartására
Jelenlegi helyzet és kilátások
2019-ben India egyoldalúan megszüntette Jammu és Kasmír különleges státuszát, ami újabb feszültségeket generált. A terület két szövetségi területre oszlik: Jammu és Kasmírra, illetve Ladakhra. A döntés nemzetközi visszhangja vegyes volt, Pakisztán határozottan elítélte a lépést.
A megoldási lehetőségek között szerepel:
- A jelenlegi de facto határvonal nemzetközi határrá alakítása
- A terület függetlenné válása
- Népszavazás tartása a hovatartozásról (amit az ENSZ már 1948-ban javasolt)
- Különleges autonómia biztosítása a régiónak
A konfliktus megoldása azonban továbbra sem látszik közelinek. A területi vita mellett a vallási ellentétek, a terrorizmus problémája, a nagyhatalmi érdekek és a nukleáris fenyegetettség mind olyan tényezők, amelyek bonyolítják a helyzetet. A nemzetközi közösség továbbra is aggódva figyeli a fejleményeket, hiszen egy esetleges eszkaláció globális következményekkel járhat.