Horthy Miklós kormányzó szerepének és felelősségének megítélése az egyik legvitatottabb kérdés a magyar történetírásban. A kérdés komplexitását mutatja, hogy személye és döntései máig megosztják a történészeket és a közvéleményt egyaránt. Elemzésünkben több szempontból vizsgáljuk meg Horthy felelősségét a II. világháborús magyar szerepvállalásban és a holokausztban.
Előzmények és a háborúba lépés körülményei
Horthy Miklós kormányzósága alatt Magyarország külpolitikája egyértelműen a revíziós célok megvalósítására összpontosított. A trianoni békeszerződés következményeinek felülvizsgálata érdekében az ország fokozatosan közeledett a tengelyhatalmakhoz, különösen Németországhoz. Ez a politika kezdetben sikereket hozott: az első és második bécsi döntés, valamint Kárpátalja és a Délvidék visszacsatolása révén az ország területe jelentősen növekedett.
A háborúba lépés körülményeit vizsgálva megállapítható, hogy Horthy 1941-ben a kassai bombázást követően – amelynek német vagy szovjet eredete máig vitatott – gyakorlatilag azonnal hadba lépett a Szovjetunió ellen. Ez a döntés nem volt elkerülhetetlen kényszer, hiszen például Bulgária, bár a tengelyhatalmak szövetségese volt, nem küldött csapatokat a keleti frontra. Horthy felelőssége itt elsősorban abban áll, hogy nem mérlegelte kellőképpen a háború lehetséges kimenetelét és következményeit.
A zsidóság sorsa és Horthy szerepe
A zsidótörvények bevezetésében és végrehajtásában Horthy felelőssége vitathatatlan, hiszen államfőként aláírta ezeket a jogfosztó intézkedéseket. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy 1944-ig a magyarországi zsidóság – bár súlyos jogfosztottságban, de – viszonylagos biztonságban élt a környező országokhoz képest.
Az 1944-es német megszállás után azonban drámaian megváltozott a helyzet. Horthy, bár formálisan megtarthatta pozícióját, gyakorlatilag tehetetlen szemlélője volt az eseményeknek. A vidéki zsidóság deportálása során azonban passzivitása és hallgatólagos beleegyezése súlyos felelősséget ró rá. Csak július elején, a nemzetközi tiltakozások és a szövetségesek nyomására állította le a deportálásokat, megmentve ezzel a budapesti zsidóság nagy részét.
Kiugrási kísérlet és következményei
1944 őszén Horthy megkísérelte Magyarország kiugrását a háborúból, azonban ez a próbálkozás katasztrofális következményekkel járt. A rosszul előkészített és időzített akció kudarca után a nyilasok vették át a hatalmat, ami a magyar zsidóság és az ország számára is a legsötétebb időszakot hozta el. Horthy felelőssége itt abban áll, hogy nem készítette elő megfelelően a kiugrást, és nem biztosította a hadsereg teljes támogatását.
Összegzés és értékelés
Horthy Miklós felelősségét az alábbi főbb pontokban összegezhetjük:
- A revíziós politika túlzott előtérbe helyezése, amely végül az ország német függőségéhez vezetett
- A háborúba lépés elhamarkodott döntése 1941-ben
- A zsidótörvények szentesítése és a jogfosztó intézkedések támogatása
- Passzivitás a vidéki zsidóság deportálása során 1944-ben
- A kiugrási kísérlet nem megfelelő előkészítése
Ugyanakkor fontos megemlíteni azokat a tényezőket is, amelyek árnyalják a képet:
- 1944-ig a magyarországi zsidóság viszonylagos védelmet élvezett
- A budapesti zsidóság deportálásának leállítása
- A német megszállás után korlátozott mozgástérrel rendelkezett
- Megpróbált kiugrani a háborúból, bár sikertelenül
Összességében megállapítható, hogy Horthy Miklós történelmi felelőssége jelentős, de nem egyedüli. Döntései és mulasztásai hozzájárultak Magyarország II. világháborús tragédiájához és a holokauszt magyarországi megvalósulásához. Ugyanakkor figyelembe kell venni azt a nemzetközi környezetet és kényszerpályát is, amelyben ezek a döntések születtek.
A történelmi értékelés során fontos szem előtt tartani, hogy Horthy személye és szerepe nem ítélhető meg feketén-fehéren. Tevékenységének megítélése során kerülni kell mind a teljes felmentés, mind a kizárólagos felelősség álláspontját. A történelmi tények alapján egy olyan összetett kép rajzolódik ki, amelyben a személyes felelősség mellett a korszak sajátosságai és nemzetközi viszonyai is meghatározó szerepet játszottak.