# Örkény István: Tóték – Érettségi Felkészítő Anyag
## 1. A mű alapadatai
**Szerző:** Örkény István (1912-1979)
**Cím:** Tóték
**Műfaj:** Groteszk dráma
**Keletkezés:** 1967
**Bemutató:** 1967, Vígszínház
—
## 2. Történelmi és kulturális kontextus
### 2.1 A korszak jellemzői
**Időszak:** A Kádár-rendszer konszolidációja (1960-as évek)
– Enyhülés a diktatúrában
– Gazdasági reformok kezdete
– Kulturális életet érintő liberalizáció
– A múlt traumáinak feldolgozása
### 2.2 A II. világháború utóhatásai
– Háborús traumák társadalmi szinten
– Az együttműködés és ellenállás kérdése
– Kollektív bűntudat és felelősség
– A „kis ember” helyzete a történelemben
### 2.3 Irodalmi környezet
– Abszurd dráma nemzetközi térnyerése
– Magyar groteszk irodalom fejlődése
– Dokumentumdráma elemek megjelenése
—
## 3. A szerző életpályája
### 3.1 Örkény István (1912-1979)
**Életút:**
– Gyógyszerész végzettség
– Háborús szolgálat a keleti fronton
– Szovjet hadifogság (1944-1946)
– Írói pályakezdés az 1950-es években
**Főbb művei:**
– **Egyperces novellák** (1968) – egyperces formában írt groteszk történetek
– **Macskajáték** (1971) – színpadi mű
– **Pisti a vérzivatarban** (1969) – regény
### 3.2 Háborús élmények hatása
– A don-kanyari katasztrófa átélése
– Hadifogság traumái
– Az emberi méltóság megtörésének tapasztalata
– A túlélés erkölcsi dilemmái
—
## 4. A mű részletes elemzése
### 4.1 Cselekményelemzés
**Alaphelyzet:**
A Tót család falusi háza. Alajos őrmester bejelenti: egy tábornok fog náluk megszállni.
**Történet menete:**
**I. felvonás:**
– Az őrmester érkezése és bejelentése
– A család előkészületei a tábornok fogadására
– Alajos utasításai és fenyegetései
– A ház átalakítása
**II. felvonás:**
– A tábornok érkezése
– Ritualizált fogadás
– A család szolgálatkészsége
– Groteszk jelenetek sora
**III. felvonás:**
– A látszat fenntartása
– Fokozódó abszurditás
– A család teljes alávetése
– Katasztrofális végkifejlet
### 4.2 Szerkezeti elemzés
**Drámai építkezés:**
– Hagyományos háromfelvonásos szerkezet
– Expozíció – bonyodalom – katasztrófa
– Fokozatos eszkaláció
– Groteszk elemek halmozása
**Térhasználat:**
– Egységes helyszín: a Tót-ház
– A tér fokozatos átalakítása
– Szimbolikus térelemek (szoba, kert, pince)
—
## 5. Charakterelemzés
### 5.1 Főszereplők
**Tót Elemér:**
– A „kis ember” prototípusa
– Szolgálatkész, alázatos
– Konfliktuskerülő
– Túlélni akaró
**Tótné:**
– Férjéhez hasonlóan behódoló
– Háztartásbeli szerepkörben
– Anyai ösztönök
– Praktikus gondolkodás
**Alajos őrmester:**
– A hatalom képviselője
– Kegyetlen, parancsolgató
– Öncélú tekintélyelvűség
– Szadista vonások
**A Tábornok:**
– A legfelsőbb hatalom megtestesítője
– Groteszk figura
– Abszurd parancsok forrása
– Embertelen elvárások
### 5.2 Mellékszereplők
**Mariska (Tót lánya):**
– Ártatlanság szimbóluma
– Az új generáció képviselője
– Áldozat
**A Szomszédok:**
– Társadalmi környezet
– Közöny és félelem
– Kollektív magatartásminták
—
## 6. Stílus és nyelvhasználat
### 6.1 Groteszk elemek
**Eltúlzás:**
– Szélsőséges helyzetek
– Túldimenzionált reakciók
– Abszurd követelmények
**Torz humor:**
– Fekete komikum
– Tragikomikus helyzetek
– Irónia és szatíra
**Deformáció:**
– Emberi kapcsolatok torzulása
– Erkölcsi értékek felborulása
– Normalitás elvesztése
### 6.2 Nyelvi sajátosságok
**Regiszterek keveredése:**
– Hivatalos nyelvezet
– Népies beszédmód
– Katonai kommandónyelvezet
**Beszédmód karakterizáló ereje:**
– Tót alázatos, szolgálatkész beszéde
– Alajos parancsoló, fenyegető tónusa
– A tábornok abszurd megnyilatkozásai
—
## 7. Témák és motívumok
### 7.1 Központi témák
**Hatalom és alávetés:**
– Tekintélyelvűség kritikája
– A „kis ember” kiszolgáltatottsága
– Hierarchikus viszonyok
– Önkéntes szolgaság
**Túlélés és alkalmazkodás:**
– Erkölcsi kompromisszumok
– Méltóság feladása
– Kollaboráció és ellenállás
– Conformizmus
**Emberi méltóság:**
– Személyiség szétesése
– Embertelenség
– Dehumanizáció folyamata
– Erkölcsi degradáció
### 7.2 Szimbólumok és motívumok
**A ház:**
– Otthon és biztonság
– Magántér megszűnése
– Totalitárius behatolás
**Az átalakítás:**
– Identitásvesztés
– Önfeladás
– Külső és belső változás
**A rituálék:**
– Üres formaságok
– Látszat fenntartása
– Abszurd ceremóniák
—
## 8. A mű műfaji sajátosságai
### 8.1 Groteszk dráma jellemzői
**Definíció:**
A groteszk olyan művészi ábrázolásmód, amely a komikum és tragikum ötvözésével, a valóság torz tükrözésével hat.
**Jellemzők a Tótékban:**
– Abszurd helyzetek
– Torz karakterek
– Fekete humor
– Tragikomikus hangvétel
### 8.2 Abszurd dráma elemei
**Nemzetközi előképek:**
– Eugène Ionesco
– Samuel Beckett
– Harold Pinter
**Abszurd elemek:**
– Értelmetlen párbeszédek
– Logikátlan cselekmény
– Kommunikáció kudarca
– Egzisztenciális értelmetlenség
—
## 9. Kapcsolódó művek és szerzők
### 9.1 Örkény más művei
**Egyperces novellák:**
– Hasonló groteszk látásmód
– Tömör formai megoldások
– Társadalomkritika
**Macskajáték:**
– Polgári lét ábrázolása
– Bezártság és kiszolgáltatottság
– Generációs konfliktusok
### 9.2 Kortárs magyar szerzők
**Sarkadi Imre:**
– Elveszett paradicsomok
– Háborús traumák feldolgozása
**Örkény István kortársai:**
– Mándy Iván
– Mészöly Miklós
– Ottlik Géza
### 9.3 Világirodalmi kapcsolatok
**Abszurd dráma:**
– Ionesco: A kopasz énekesnő
– Beckett: Godot-ra várva
– Dürrenmatt: A fizikusok
**Totalitarizmus-kritika:**
– Orwell: 1984
– Koestler: Sötétség délben
– Solzhenitsyn: Ivan Gyenyiszovics egy napja
—
## 10. Fontosabb értelmezések
### 10.1 Történelmi allegória
**II. világháború:**
– Náci megszállás
– Kollaboráció és ellenállás
– Túlélési stratégiák
**Sztálini diktatúra:**
– Személyi kultusz
– Félelem légköre
– Kiszolgáltatottság
### 10.2 Egyetemes emberi tapasztalat
**Hatalmi viszonyok:**
– Örök emberi problémák
– Tekintélyelvűség kritikája
– Egyén és hatalom
**Erkölcsi kérdések:**
– Kompromisszumok árnya
– Túlélés vs. méltóság
– Kollektív felelősség
—
## 11. Tipikus érettségi kérdések és válaszok
### 11.1 Alapvető kérdések
**Kérdés:** Miért groteszk dráma a Tóték?
**Válasz:**
A Tóték groteszk dráma, mert:
– Ötvözi a komikum és tragikum elemeit
– Eltúlzott, abszurd helyzeteket ábrázol
– A szereplők viselkedése torz és irreális
– Fekete humorral kritizálja a társadalmi viszonyokat
– A valóság torz tükrözésével hat
**Kérdés:** Hogyan jellemezhetjük Tót Elemér alakját?
**Válasz:**
Tót Elemér jellemzői:
– A „kis ember” típusa
– Szolgálatkész és alázatos
– Konfliktuskerülő
– Túlélésre törekszik
– Fokozatosan veszti el emberi méltóságát
– A totalitárius rendszer áldozata és kollaboránsa egyszerre
### 11.2 Összetettebb kérdések
**Kérdés:** Milyen társadalmi problémákat vet fel a mű?
**Válasz:**
A mű által felvetett társadalmi problémák:
– Tekintélyelvűség és diktatúra kritikája
– A „kis ember” kiszolgáltatottsága
– Kollektív felelősség kérdése
– Túlélés és erkölcsi kompromisszumok
– Hatalom és alávetés viszonya
– Emberi méltóság elvesztése
– Konformizmus és ellenállás dilemmája
**Kérdés:** Hogyan kapcsolódik a mű a történelmi tapasztalatokhoz?
**Válasz:**
Történelmi kapcsolódások:
– II. világháborús magyar tapasztalatok
– Német megszállás és kollaboráció
– Sztálini diktatúra magyarországi hatásai
– Kádár-kori kompromisszumkeresés
– Kollektív traumák feldolgozása
– Túlélési stratégiák kritikai ábrázolása
### 11.3 Műfaji és stíluselemzési kérdések
**Kérdés:** Mutassa be a mű groteszk elemeit!
**Válasz:**
Groteszk elemek:
– **Eltúlzás:** A család túlzott szolgálatkészsége
– **Abszurditás:** A tábornok értelmetlen parancsai
– **Torz humor:** Tragikomikus helyzetek
– **Deformáció:** Emberi viszonyok torzulása
– **Kontraszt:** Komikus és tragikus elemek keveredése
– **Szatirikus hangvétel:** Társadalomkritikai érvek
—
## 12. Gyakorlati tanácsok az érettségire
### 12.1 Felkészülési stratégia
**Alapismeretek:**
– Szerző életrajza és művei
– Történelmi kontextus ismerete
– Műfaji jellemzők
– Cselekmény és szereplők
**Elemzési készségek:**
– Groteszk elemek felismerése
– Szimbolikus tartalmak értelmezése
– Történelmi allegória megértése
– Karakterelemzés készségei
### 12.2 Vizsgastratégia
**Szóbeli vizsga:**
– Strukturált felelet építése
– Konkrét példák használata
– Irodalomtörténeti kontextus beépítése
– Személyes értékelés megfogalmazása
**Írásbeli vizsga:**
– Szövegelemzési technikák
– Értelmező esszé írása
– Összehasonlító elemzés
– Idézethasználat
### 12.3 Gyakori hibák elkerülése
**Tartalom:**
– Ne keverjük össze a történelmi eseményeket
– Figyeljünk a kronológiára
– Ne túlzott alegorizálás
– Konkrét szöveghelyek ismerete
**Forma:**
– Logikus gondolatmenet
– Megfelelő irodalmi terminológia
– Tiszta, érthető fogalmazás
– Időbeosztás betartása
—
## 13. Fontos fogalmak és definíciók
### 13.1 Műfaji fogalmak
**Groteszk:**
Művészi ábrázolásmód, amely a komikum és tragikum ötvözésével, a valóság torz tükrözésével hat. A természetes arányok szándékos eltorzítása.
**Abszurd dráma:**
20. századi drámai irányzat, amely az emberi létezés értelmetlenségét, a kommunikáció kudarcát és a logika felbomlását ábrázolja.
**Tragikomikum:**
Tragikus és komikus elemek egyidejű jelenléte egy műben, ahol a nevetés és a szánalom egyaránt kiváltódik.
### 13.2 Társadalmi-politikai fogalmak
**Totalitarizmus:**
Politikai rendszer, ahol az állam teljes ellenőrzést gyakorol a társadalom minden területe felett.
**Kollaboráció:**
Együttműködés az elnyomó hatalommal, gyakran erkölcsi kompromisszumok árán.
**Konformizmus:**
A többségi véleményhez, társadalmi normákhoz való igazodás, gyakran kritikus gondolkodás nélkül.
### 13.3 Irodalmi-esztétikai fogalmak
**Allegória:**
Olyan ábrázolásmód, ahol a konkrét történés általánosabb, elvontabb tartalmat jelenít meg.
**Szimbólum:**
Olyan jel, amely önmagán túlmutató jelentéstartalommal bír.
**Ironia:**
Olyan kifejezésmód, amely a kimondott és a gondolt jelentés ellentétén alapul.
—
## 14. Összefoglalás
A **Tóték** Örkény István legismertebb drámája, amely groteszk módon ábrázolja a totalitárius hatalom és a „kis ember” viszonyát. A mű 1967-es keletkezése a Kádár-kori enyhülés időszakára esik, amikor lehetővé vált a múlt kritikai feldolgozása.
**Központi üzenete:**
A diktatúra nemcsak külső kényszerrel, hanem a félelem és az alkalmazkodási kényszer révén is deformálja az embert. A túlélés ára gyakran az emberi méltóság feladása.
**Művészi értéke:**
– Nemzetközileg is jelentős groteszk dráma
– A magyar történelmi tapasztalatok művészi feldolgozása
– Egyetemes emberi problémák ábrázolása
– Színpadra alkalmas, hatásos drámai mű
**Érettségi szempontból:**
A Tóték kiválóan alkalmas a 20. századi magyar irodalom, a groteszk műfaj, a történelmi kontextus és az emberi magatartásformák vizsgálatára. A mű elemzése során fejlődik a kritikai gondolkodás, az értelmezési készség és a történelmi látásmód.
—
## 15. Javasolt további olvasmányok
**Örkény István művei:**
– Egyperces novellák
– Macskajáték
– Pisti a vérzivatarban
**Kapcsolódó magyar művek:**
– Sarkadi Imre: Elveszett paradicsomok
– Ottlik Géza: Iskola a határon
– Németh László: Gyász
**Világirodalmi kapcsolódások:**
– Ionesco: A kopasz énekesnő
– Beckett: Godot-ra várva
– Dürrenmatt: A fizikusok
– Orwell: 1984
**Szakirodalom:**
– Ungvári Tamás: Dráma és színház
– Bécsy Tamás: A groteszk az irodalomban
– Pomogáts Béla: A magyar dráma fejlődése