# Érettségi felkészítő: Berzsenyi Dániel – „Osztályrészem”
## 1. A szerző életrajza és pályaképe
### Berzsenyi Dániel (1776-1836)
– **Születés**: Hetye (Vas megye), kisnemesi családban
– **Foglalkozás**: Gazda, földbirtokos (nem hivatásos író!)
– **Jellemző**: A magyar irodalom egyik legjelentősebb klasszicista költője
– **Különlegesség**: Autodidakta módon tanult meg németül és latinul
### Pályaképe
– Kezdetben Kazinczy Ferenc körének tagja
– Később eltávolodott a nyelvújítástól
– Főként ódaszerű verseket írt
– Pesszimista világszemlélet jellemezte
—
## 2. Az „Osztályrészem” című vers elemzése
### Alapadatok
– **Keletkezés**: 1818 körül
– **Műfaj**: Elmélkedő líra, elégia
– **Verstani jellemzők**:
– 4 szakasz, szakaszonként 4 sor
– Alexandrinus (6+6 szótagú sorok)
– Keresztrím (abab)
### Vers szövege
„`
Midőn tekintetem végigfut életemen,
S látom, hogy a reménynek hány színe változott,
Hogy fénylő ifjuságom mint húnytak el legszebb
Álmai, s minden tervem mily hiábavalónak.
Megáll ez őszülő fej, s komolyan kérdi az
Ég: mért adál belém oly vágyakat, s hatalmat,
Hogy alkotni tudjak, ha léteim imigy lesz
Hervadt ág egy törzshöz, mely maga is halódik.
Mért volnék áldozott szív, s mért kínoz engemet
Az ismeretlenért epedő vágyakozás?
Miért habzik bensőmben ezer nagyszerű tervezet,
Ha keresztül vinnem nem adatott az erő?
Hisz lásd e nemzetet, e hajdan oly dicső
Magyart, mily álomba veszteg hogyan oszlik el!
A szív epedezik, s nincsen, ki megértené…
Oh mért nem voltam én minden érzéssel nélkül!
„`
### Téma és motívumok
#### Főbb témák:
1. **Önelemzés és számvetés**: A lírai én visszatekint életére
2. **Kiábrándulás**: Az ifjúkori álmok és tervek kudarca
3. **Magány és megnemértettség**: A költő elszigeteltségének érzése
4. **Haza sorsa**: A magyar nemzet hanyatlásának látványa
5. **Egzisztenciális kérdések**: Miért születtem ilyen érzékeny lélekkel?
#### Fontos motívumok:
– **Ősz, elmúlás**: Az öregedés és a mulandóság
– **Álom-valóság ellentéte**: Az illúziók és a realitás konfliktusa
– **Hervadt ág**: A haza és az egyén párhuzamos pusztulása
– **Epedés**: A vágyakozás és a teljesíthetetlenség fájdalma
—
## 3. Stílus és poétika
### Nyelvezet
– **Klasszicista stílus**: Emelkedett, patetikus hangnem
– **Antik reminiszcenciák**: Horátiusi hatás érezhető
– **Szókincs**: Fennkölt, régiesen ünnepélyes
– **Mondatszerkesztés**: Bonyolult, inversziós szórend
### Retorikai eszközök
– **Kérdések sorozata**: Retorikai kérdések (mért, miért, mért)
– **Felkiáltás**: Érzelmi telítettség kifejezése
– **Megszemélyesítés**: „Megáll ez őszülő fej”
– **Metafora**: „hervadt ág egy törzshöz”
– **Gradáció**: A fájdalom fokozatos kibontakozása
—
## 4. Történelmi és kulturális kontextus
### Történelmi háttér
– **Napóloni háborúk után**: Európa átrendeződése
– **Magyar reformkor előtti időszak**: Még nincs nemzeti megújulás
– **Politikai elnyomás**: Az abszolutizmus kora
– **Kulturális válság**: A magyar nyelv és kultúra háttérbe szorulása
### Irodalomtörténeti háttér
– **Klasszicizmus virágkora**: Racionális világszemlélet
– **Szentimentalizmus hatása**: Érzelmek előtérbe kerülése
– **Preromantika**: Az egyéni érzések hangsúlyozása
– **Nemzeti irodalom kialakulása**: A magyar témák megjelenése
—
## 5. Kapcsolódó művek és szerzők
### Berzsenyi más művei
– **”A magyarokhoz”**: Hazafias buzdítás
– **”Levéltöredék barátnémhoz”**: Pesszimista hangulat
– **”Napoleon”**: Történelemfilozófiai elmélkedés
– **”Horváth Ádámhoz”**: Klasszikus példa a retorikai stílusra
### Kortárs és kapcsolódó szerzők
– **Csokonai Vitéz Mihály**: Szentimentális elemek
– **Kazinczy Ferenc**: Nyelvújítás és klasszicizmus
– **Kölcsey Ferenc**: „Huszt”, nemzeti pesszimizmus
– **Vörösmarty Mihály**: „Szózat”, hasonló nemzeti érzület
### Európai kapcsolatok
– **Horatius**: Antik mintaköltő hatása
– **Friedrich Hölderlin**: Német romantikus hatás
– **Lord Byron**: Romantikus világfájdalom
—
## 6. Tipikus érettségi kérdések és válaszok
### Kérdés 1: Milyen életérzés jellemzi a verset?
**Válasz**: A vers alaphangulata a **pesszimizmus** és a **melankólia**. A lírai én kiábrándult, magányos és megnemértett. Fájlalja, hogy nagy álmai és tervei nem valósulhattak meg, és hogy a nemzet is hanyatlásnak indult.
### Kérdés 2: Hogyan jelenik meg a haza sorsa a versben?
**Válasz**: A haza állapota párhuzamba kerül a lírai én személyes sorsával. A „hajdan oly dicső Magyar” most „álomba veszteg” oszlik el. A „hervadt ág egy törzshöz” metafora mutatja, hogy az egyén és a nemzet együtt pusztul.
### Kérdés 3: Milyen verstani sajátosságok jellemzik a művet?
**Válasz**:
– **Forma**: 4 szakasz, szakaszonként 4 sor
– **Versmérték**: Alexandrinus (6+6 szótagos sorok)
– **Rímképlet**: Keresztrím (abab)
– **Stílus**: Klasszicista, emelkedett hangnem
### Kérdés 4: Magyarázza meg a „hervadt ág” metaforát!
**Válasz**: A metafora az egyén és a nemzet kapcsolatát fejezi ki. A lírai én a „hervadt ág”, amely egy szintén „halódó törzshöz” (a nemzethez) tartozik. Mindketten pusztulásra ítéltek, egymástól elválaszthatatlanok.
—
## 7. Gyakorlati tanácsok az érettségire
### Elemzés felépítése
1. **Bevezető**: Szerző, mű, keletkezés, műfaj
2. **Téma és gondolatmenet**: A vers főbb gondolatai
3. **Hangnem és stílus**: Klasszicista jegyek
4. **Verstani elemzés**: Forma, ritmus, rím
5. **Poétikai eszközök**: Képek, hasonlatok, metaforák
6. **Kortárs kapcsolatok**: Hasonló művek, szerzők
7. **Összegzés**: A mű jelentősége
### Fontos idézetek megtanulása
– **Nyitósorok**: „Midőn tekintetem végigfut életemen…”
– **Kulcsmetafora**: „hervadt ág egy törzshöz, mely maga is halódik”
– **Nemzet állapota**: „e hajdan oly dicső Magyart, mily álomba veszteg hogyan oszlik el”
– **Zárógondolat**: „Oh mért nem voltam én minden érzéssel nélkül!”
### Műfaji besorolás indoklása
– **Elégia**: Szomorú, elmélkedő hangnem
– **Óda elemek**: Emelkedett stílus, fennkölt kifejezésmód
– **Vallomásos líra**: Személyes élmények, érzések megfogalmazása
—
## 8. Fontos fogalmak és definíciók
### **Klasszicizmus**
Az antik mintákat követő irodalmi irányzat. Jellemzői: racionális világszemlélet, szigorú formai szabályok, emelkedett stílus.
### **Alexandrinus**
Francia eredetű versmérték, 12 szótagos sorok, általában 6+6 tagolással, középütemű césúrával.
### **Elégia**
Szomorú, melankolikus hangulatú lírai műfaj, gyakran a múlt felidézésével és a jelen siratásával.
### **Retorikai kérdés**
Olyan kérdés, amelyre nem várunk választ, inkább érzelmi hatást akar elérni vagy állítást fogalmaz meg.
### **Nemzeti pesszimizmus**
A magyar irodalom jellegzetes vonása: a nemzet sorsáért való aggódás, a hanyatlás látványának fájdalma.
—
## 9. Összefoglalás
Berzsenyi Dániel „Osztályrészem” című verse a magyar klasszicista líra kiemelkedő alkotása. A mű a személyes és nemzeti kiábrándulás monumentális megfogalmazása, amely ötvözi az egyéni sors és a közösségi lét problémáit.
A vers jelentősége:
– **Nyelvművészet**: A klasszicista stílus magyar nyelvű megvalósítása
– **Gondolati tartalom**: Az értelmiségi magány és felelősség kifejezése
– **Nemzeti tudat**: A haza sorsáért érzett felelősség megfogalmazása
– **Univerzális üzenet**: Az emberi álmok és valóság konfliktusának örökérvényű ábrázolása
Ez a vers kiváló példa arra, hogyan egyesíthető a klasszicista forma szigora a romantikus érzésvilág gazdagságával, előkészítve ezzel a 19. századi magyar líra nagy korszakát.