A gótika művészeti stílusa a 12. század közepétől a 16. század elejéig volt meghatározó Európában, így Magyarországon is. Hazánkban a tatárjárás utáni újjáépítési hullám során kezdett el igazán elterjedni, és a 14-15. században, az Anjou-kor és Zsigmond-kor alatt élte virágkorát. A magyar gótika emlékei főként egyházi építészetben maradtak fenn, de találunk világi épületeket és művészeti alkotásokat is ebből a korszakból.
Egyházi építészet a magyar gótikában
A magyar gótikus építészet legjelentősebb alkotásai a templomok és székesegyházak. A korszak egyik legkiemelkedőbb emléke a Kassai Szent Erzsébet-dóm, amely a közép-európai gótikus építészet remekműve. A templom különlegessége a kettős csigalépcső, valamint a nyugati homlokzat gazdag díszítése. A templom építése a 14. században kezdődött, és több szakaszban valósult meg.
A budavári Nagyboldogasszony-templom (Mátyás-templom) szintén jelentős gótikus emlékünk. Bár az épület több stíluskorszakot is magában hordoz, gótikus jellege meghatározó. A 13. században kezdték építeni, majd a 14-15. században nyerte el gótikus formáját. Különösen értékes a déli torony, amely eredeti gótikus formájában maradt fenn.
A soproni Szent Mihály-templom a nyugat-dunántúli gótikus építészet kiemelkedő alkotása. A 13. század végén kezdték építeni, és a 15. században fejezték be. Különösen értékes a nyugati kapu gazdag díszítése és a templom szentélye.
Világi építészet emlékei
A gótikus világi építészet legszebb példái közé tartozik a visegrádi királyi palota, amelyet Nagy Lajos és Zsigmond király idején építettek ki. A palota díszudvara, a kutak és a loggiák a magyar gótikus építészet kiemelkedő alkotásai. A budai várpalota Zsigmond-kori építkezései szintén jelentős gótikus emlékek, bár ezek nagy része elpusztult a török korban.
Városi építészetünkben is találunk gótikus emlékeket. A soproni Tűztorony alsó szintjei, a bártfai városháza, valamint számos polgárház őrzi a gótika jegyeit. Különösen értékesek a soprani Fő tér gótikus lakóházai és a budai Várnegyed megmaradt gótikus részletei.
Szobrászat és festészet
A gótikus szobrászat legszebb hazai emlékei közé tartoznak a Kolozsvári testvérek alkotásai. A prágai Szent György-szobor (1373) a nemzetközi gótikus szobrászat kiemelkedő alkotása. A budavári Nagyboldogasszony-templom szobrai, különösen a Béla-torony szobrai szintén jelentős emlékek.
- Jelentős falfestészeti emlékek maradtak fenn több templomunkban:
- A gelencei Szent Imre templom Szent László-legendát ábrázoló freskói
- A székelyderzsi unitárius templom falképei
- A bögözi református templom freskói
A táblaképfestészet emlékei közül kiemelkedik az MS mester alkotásai, különösen a Vizitáció-kép, amely a magyar gótikus festészet csúcsteljesítménye. A szepességi szárnyasoltárok szintén a korszak jelentős alkotásai.
Iparművészeti emlékek
A magyar gótika iparművészeti emlékei közül különösen értékesek az ötvösművészeti alkotások. A magyar szent korona alsó része, az ún. corona graeca ugyan bizánci eredetű, de a felső rész, a corona latina már gótikus stílusú. Jelentős emlékek még a különböző egyházi kegytárgyak, kelyhek, monstranciák.
A korszak textilművészetének kiemelkedő darabjai a különböző miseruhák és egyéb liturgikus textilek. A gótikus könyvművészet emlékei közül különösen értékes a Képes Krónika, amely nem csak történeti forrásként, hanem művészeti alkotásként is kiemelkedő jelentőségű.
A magyar gótika jelentősége
A magyar gótika emlékei azt bizonyítják, hogy a középkori Magyar Királyság szervesen kapcsolódott az európai művészeti fejlődéshez. A hazai alkotások színvonala sok esetben vetekszik a nyugat-európai művekkel. Különösen jelentős, hogy a gótika stílusa nem csak a királyi udvarban és a nagyobb városokban jelent meg, hanem eljutott a kisebb településekre is, amit a számos falusi templom bizonyít.
Az érettségi szempontjából fontos kiemelni, hogy a magyar gótika emlékei nem csak művészettörténeti szempontból jelentősek, hanem a középkori magyar állam fejlettségét, európai kapcsolatrendszerét is demonstrálják. A fennmaradt emlékek segítenek megérteni a kor társadalmi, gazdasági és kulturális viszonyait is.