A Molotov-Ribbentrop paktum, más néven német-szovjet megnemtámadási szerződés, a 20. század egyik legmeghatározóbb diplomáciai egyezménye volt, amelyet 1939. augusztus 23-án írtak alá Moszkvában. A szerződés nevét a két aláíró külügyminiszterről kapta: Vjacseszlav Molotovról (szovjet) és Joachim von Ribbentropról (német). Ez a megállapodás alapjaiban változtatta meg Európa geopolitikai helyzetét és közvetlenül hozzájárult a második világháború kitöréséhez.
A paktum előzményei és történelmi kontextus
Az 1930-as évek végére Európában rendkívül feszült nemzetközi helyzet alakult ki. Hitler Németországa már több területi követelést is érvényesített: 1938-ban az Anschluss során egyesült Ausztriával, majd a müncheni egyezmény következtében megszerezte a Szudéta-vidéket Csehszlovákiától. A nyugati hatalmak (Nagy-Britannia és Franciaország) megbékéltetési politikája kudarcot vallott, miközben a Szovjetunió elszigetelődött a nemzetközi politikában.
Sztálin eredetileg egy Nagy-Britanniával és Franciaországgal kötendő szövetségben gondolkodott, hogy feltartóztassák a német terjeszkedést. Azonban a nyugati hatalmakkal folytatott tárgyalások 1939 nyarán megfeneklettek, részben azért, mert a lengyelek nem voltak hajlandóak átengedni területükön a szovjet csapatokat egy esetleges német támadás esetén. Hitler kihasználta ezt a helyzetet, és váratlan ajánlatot tett a Szovjetuniónak.
A paktum tartalma és titkos záradékai
A nyilvánosságra hozott szerződés főbb pontjai:
- A két fél kötelezettséget vállalt, hogy tartózkodik a másik elleni katonai agressziótól
- Semlegesek maradnak, ha a másik fél háborúba keveredik egy harmadik országgal
- Nem csatlakoznak olyan szövetséghez, amely a másik fél ellen irányul
- Konzultálnak egymással a közös érdekeket érintő kérdésekben
A paktum legfontosabb része azonban a titkos záradék volt, amely felosztotta Kelet-Európát német és szovjet érdekszférákra. Ez a következőket tartalmazta:
- Lengyelország felosztása a Narew, Visztula és San folyók mentén
- A balti államok (Észtország, Lettország) szovjet érdekszférába kerülése
- Finnország és Besszarábia szovjet érdekszférába sorolása
- Litvánia eredetileg német érdekszférába került, de később módosították szovjetre
A paktum következményei
A megállapodás azonnali következménye Lengyelország lerohanása volt. Németország 1939. szeptember 1-jén támadta meg az országot, majd szeptember 17-én a Szovjetunió is bevonult keletről. Ez az esemény jelentette a második világháború kezdetét. A két nagyhatalom a következő hónapokban a titkos záradéknak megfelelően osztotta fel Kelet-Európát:
A Szovjetunió:
- 1939 őszén megszállta Kelet-Lengyelországot
- 1939-40 telén háborút indított Finnország ellen (téli háború)
- 1940 nyarán bekebelezte a balti államokat
- 1940-ben megszerezte Besszarábiát Romániától
A paktum hosszabb távú következményei is jelentősek voltak. Hitler számára biztosította a keleti határt, így nyugodtan koncentrálhatott a nyugati hadjáratra. A Szovjetunió időt nyert a háborúra való felkészüléshez és jelentős területeket szerzett. Ugyanakkor a megnemtámadási szerződés csak ideiglenes megoldást jelentett: Hitler 1941. június 22-én a Barbarossa-hadművelet keretében megtámadta a Szovjetuniót, megszegve a paktumot.
A paktum történelmi értékelése
A Molotov-Ribbentrop paktum megítélése a mai napig vitatott. Nyugati történészek gyakran morális szempontból bírálják, mivel két totalitárius diktatúra megegyezéseként független államok feldarabolásához vezetett. A szovjet történetírás sokáig védekező lépésként értelmezte, amely időt biztosított a felkészüléshez. A mai orosz történetírás részben visszatért ehhez az értelmezéshez.
Az érintett országokban, különösen a balti államokban és Lengyelországban a paktumot a nemzeti tragédia kezdeteként tartják számon. A titkos záradékok létezését a Szovjetunió egészen 1989-ig tagadta, csak a peresztrojka idején ismerték el hivatalosan is létezésüket.
Összességében a Molotov-Ribbentrop paktum a második világháború egyik kulcsfontosságú előzménye volt, amely megmutatta, hogy a nagyhatalmi érdekek gyakran felülírják az ideológiai különbségeket. A szerződés következményei évtizedekig meghatározták Kelet-Európa sorsát, és hatásai a mai napig érezhetők a nemzetközi kapcsolatokban.