Az iszlám vallás terjeszkedése a világtörténelem egyik legjelentősebb folyamata, amely alapvetően megváltoztatta a középkori világ politikai, kulturális és vallási térképét. A folyamat Mohamed próféta fellépésével kezdődött a 7. század elején, és néhány évszázad alatt egy hatalmas birodalmat hozott létre, amely az Atlanti-óceántól Indiáig terjedt.
Az iszlám születése és kezdeti terjeszkedése
Mohamed próféta (570-632) Mekkában kezdte meg tanításait 610 körül. Kezdetben csak szűk körben hirdette az egy Istenbe vetett hitet (Allah), de fokozatosan egyre több követőre talált. A mekkai kereskedők ellenállása miatt 622-ben Medinába kellett menekülnie (hidzsra), ami az iszlám időszámítás kezdetét jelenti. Medinában Mohamed nemcsak vallási vezető, hanem politikai vezető is lett, és sikeresen egyesítette az arab törzseket az iszlám zászlaja alatt.
Mohamed halála után a kalifák (helyettesek) folytatták az iszlám terjesztését. Az első négy kalifa (Abu Bakr, Omar, Oszmán és Ali) időszakát nevezzük a „négy igaz kalifa” korának (632-661). Ebben az időszakban az arabok hihetetlen gyorsasággal hódították meg a környező területeket:
- 635-ben elfoglalták Damaszkuszt
- 637-ben Jeruzsálemet
- 642-re meghódították Egyiptomot
- 651-re a Szászánida Perzsa Birodalmat is legyőzték
Az Omajjád és Abbászida korszak
Az Omajjád-dinasztia (661-750) alatt az iszlám birodalom tovább terjeszkedett. Nyugaton elfoglalták Észak-Afrikát, majd 711-ben átkeltek Gibraltárnál és megkezdték az Ibériai-félsziget meghódítását. Keleten elérték az Indus folyót, északon pedig a Kaukázust. 732-ben azonban a frankok Tours és Poitiers között megállították az arabok európai előrenyomulását.
Az Abbászida-dinasztia (750-1258) alatt a birodalom kulturális és tudományos virágkorát élte. Bagdad lett a főváros, amely a világ egyik legnagyobb és leggazdagabb városává vált. Az iszlám civilizáció ebben az időszakban jelentős eredményeket ért el a tudományokban:
- Matematika: algebra, algoritmus kifejlesztése
- Csillagászat: precíz megfigyelések, új műszerek
- Orvostudomány: anatómia, sebészet fejlődése
- Filozófia: antik görög művek fordítása és továbbfejlesztése
A terjeszkedés sikerének okai
Az iszlám gyors terjeszkedésének több oka is volt. Egyrészt az arab hadsereg rendkívül mozgékony és hatékony volt, a sivatagi harcmodor előnyeit kihasználva. A meghódított területeken általában vallási toleranciát gyakoroltak, a „könyv népeit” (zsidókat és keresztényeket) nem kényszerítették az iszlám felvételére, csak külön adót kellett fizetniük.
Az iszlám vonzó volt sok ember számára egyszerű tanításai és társadalmi igazságossága miatt. A kereskedelem fellendülése, a közös nyelv (arab) és írás használata, valamint az egységes pénzrendszer bevezetése elősegítette a gazdasági fejlődést és a kultúra terjedését.
Az iszlám civilizáció öröksége
Az iszlám terjeszkedése nemcsak területi hódítást jelentett, hanem egy új civilizáció kialakulását is. Az arabok közvetítették és továbbfejlesztették az antik görög-római kultúra számos elemét, jelentősen hozzájárulva az európai reneszánsz kibontakozásához. Az iszlám művészet (építészet, kalligráfia, díszítőművészet) máig ható befolyást gyakorolt a világkultúrára.
A középkori iszlám világ olyan tudományos és kulturális központokat hozott létre, mint Córdoba, Bagdad, Kairó vagy Szamarkand. Ezekben a városokban virágzott a tudomány és a művészet, miközben Európa a „sötét középkor” időszakát élte. Az iszlám civilizáció eredményei nélkül a modern tudomány és kultúra fejlődése is másként alakult volna.
Az iszlám terjeszkedése tehát nem csupán katonai hódítás volt, hanem egy olyan civilizációs folyamat, amely máig ható módon befolyásolta az emberiség történelmét. A középkori iszlám világ öröksége a tudományban, művészetben és filozófiában ma is szerves részét képezi az egyetemes kultúrának.