A hidegháború a második világháború után kialakult nemzetközi politikai, gazdasági, és ideológiai szembenállás volt a két szuperhatalom, az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió, illetve szövetségeseik között. Ez az időszak meghatározta a 20. század második felének történelmét, és hatásai a mai napig érezhetőek a nemzetközi kapcsolatokban.
A hidegháború kialakulásának előzményei
A második világháború befejezése után alapvetően megváltozott a nemzetközi erőviszonyok rendszere. Európa korábbi nagyhatalmainak (Nagy-Britannia, Franciaország, Németország) szerepe jelentősen csökkent, míg az USA és a Szovjetunió szuperhatalommá vált. A két ország között már a háború alatt is voltak nézeteltérések, de ezeket háttérbe szorította a közös ellenség, a náci Németország elleni küzdelem. A háború után azonban ezek az ellentétek felszínre törtek.
A konfliktus gyökerei több tényezőre vezethetők vissza. Ideológiai szempontból az USA a kapitalista, demokratikus berendezkedést képviselte, míg a Szovjetunió a kommunista egypártrendszert és a tervgazdaságot. Mindkét fél meg volt győződve saját társadalmi-gazdasági rendszerének felsőbbrendűségéről, és igyekezett azt kiterjeszteni befolyási övezetében.
A hidegháború első szakasza (1947-1953)
A hidegháború kezdetét általában 1947-re teszik, amikor Truman amerikai elnök meghirdette a róla elnevezett doktrínát. Ez kimondta, hogy az USA támogatást nyújt minden olyan országnak, amely ellen kommunista fenyegetés irányul. Ezt követte a Marshall-terv meghirdetése, amely gazdasági segítséget kínált az európai országok újjáépítéséhez. A Szovjetunió és a befolyása alatt álló államok ezt elutasították, és létrehozták saját gazdasági együttműködési szervezetüket, a KGST-t.
A korszak legfontosabb eseményei:
- 1947: Truman-doktrína és Marshall-terv meghirdetése
- 1948: Berlini blokád és légihíd
- 1949: NATO megalakulása, a Szovjetunió első atomkísérlete
- 1949: Kína kommunista fordulata
- 1950-53: Koreai háború
A két tömb kialakulása
A hidegháború során két szembenálló katonai-politikai tömb jött létre. A nyugati tömb vezető ereje az USA volt, legfontosabb szövetségi rendszere pedig az 1949-ben létrehozott NATO. A keleti tömböt a Szovjetunió vezette, amely 1955-ben létrehozta a Varsói Szerződést. Európa gyakorlatilag kettészakadt, amit Winston Churchill „vasfüggönynek” nevezett híres 1946-os fultoni beszédében.
A szembenállás jellemzői:
- Fegyverkezési verseny, különösen a nukleáris fegyverek területén
- Propaganda háború és ideológiai versengés
- Gazdasági verseny és embargók
- Proxy háborúk a harmadik világban
- Űrverseny és technológiai versengés
A hidegháború sajátosságai
A hidegháború különleges konfliktus volt, mivel a két szuperhatalom között nem került sor közvetlen katonai összecsapásra. Ennek fő oka az atomfegyverek elrettentő ereje volt – mindkét fél tisztában volt azzal, hogy egy nukleáris háború az emberiség pusztulását jelentheti. Ehelyett a versengés más területeken folyt: gazdasági, ideológiai, kulturális és tudományos téren.
A korszak jellegzetes vonása volt a kölcsönös gyanakvás és bizalmatlanság. Mindkét fél folyamatosan kémkedett a másik után, és gyakran túlbecsülte az ellenfél képességeit és szándékait. Ez vezetett olyan jelenségekhez, mint a McCarthyzmus az USA-ban, vagy a fokozott belső ellenőrzés a szocialista országokban.
Következmények és hatások
A hidegháború kialakulása hosszú távú következményekkel járt a világpolitikára nézve. A bipoláris világrend évtizedekre meghatározta a nemzetközi kapcsolatokat. A fegyverkezési verseny hatalmas erőforrásokat emésztett fel mindkét oldalon, ugyanakkor jelentős technológiai fejlődést is eredményezett (például az űrkutatás területén).
A korszak öröksége ma is érezhető:
- A nemzetközi szervezetek struktúrája (pl. ENSZ Biztonsági Tanács)
- Számos regionális konfliktus gyökerei
- A nukleáris fegyverek elterjedése
- A nemzetközi kapcsolatok és diplomácia módszerei
A hidegháború kialakulása tehát egy összetett folyamat volt, amely alapvetően meghatározta a 20. század második felének történelmét. Az időszak tanulmányozása segít megérteni a jelenkori nemzetközi kapcsolatok számos aspektusát és a globális politika működését.