# Érettségi Felkészítő: Kisfaludy Károly – A kérők
## 1. Alapinformációk
### Műfaji besorolás
– **Műfaj**: vígjáték (komédia)
– **Típus**: eredeti magyar vígjáték
– **Keletkezés**: 1817-1819
– **Bemutató**: 1819. április 25. (Pesti Magyar Színház)
### A szerző életrajzi adatai
**Kisfaludy Károly (1788-1830)**
– A magyar romantika megteremtője
– Drámaírói pályája A kérőkkel kezdődött
– Az Aurora szépirodalmi zsebkönyv szerkesztője
– A Kisfaludy Társaság névadója
—
## 2. Történelmi és kulturális kontextus
### Történelmi háttér
– **Korszak**: Reformkor előzményei
– **Politikai helyzet**: Habsburg-uralom, nemzeti öntudatra ébredés
– **Társadalmi viszonyok**: rendi társadalom válsága
– **Gazdasági helyzet**: mezőgazdasági ország, iparosodás kezdetei
### Irodalmi környezet
– **Előzmények**:
– Molière vígjátékai
– Magyar népszínművek hagyománya
– Csokonai vígjátékai
– **Cél**: eredeti magyar vígjáték megteremtése
– **Jelentősége**: első igazán sikeres magyar vígjáték
—
## 3. A mű részletes elemzése
### Cselekmény és szerkezet
#### **I. felvonás**
– **Helyszín**: Rózsi háza és kertje
– **Idő**: egy nap délelőtt
– **Expozíció**: A kérők bemutatása, Rózsi helyzete
#### **II. felvonás**
– **Konfliktus kibontakozása**: A kérők versengése
– **Fordulópont**: Géza és Rózsi találkozása
#### **III. felvonás**
– **Tetőpont**: Az álruhás jelenetek
– **Megoldás**: A valódi szerelem győzelme
### Főbb szereplők
#### **Rózsi**
– **Jellemzői**: fiatal, szép, okos, független
– **Problémája**: három kérője közül kell választania
– **Szerepe**: a cselekmény központi alakja
#### **A három kérő:**
**Pimpó** (a fiatal gavallér)
– **Típus**: divatos, felületes, hiú
– **Jellemzői**: francia szavakat használ, külsőségekre figyel
– **Szatirikus célpont**: magyartalanság, divathóbort
**Bodri** (az öreg nemes)
– **Típus**: konzervatív, régimódi
– **Jellemzői**: régi magyar virtusokat hangsúlyoz
– **Problémái**: korosbeli, maradi gondolkodás
**Ambrus** (a tudós)
– **Típus**: pedáns, könyvmoly
– **Jellemzői**: latin idézeteket mond, elvont
– **Szatirikus célpont**: életidegen tudákosság
#### **Géza**
– **Szerepe**: a pozitív hős, igazi szerető
– **Jellemzői**: természetes, őszinte, magyar
– **Funkciója**: a helyes választás megtestesítője
—
## 4. Témák és motívumok
### Fő témák
#### **A szerelem és házasság**
– Valódi szerelem vs. számító házasság
– Érzelem kontra társadalmi elvárások
– A szabad választás joga
#### **Társadalomkritika**
– A nemesi társadalom hibáinak bemutatása
– Divathóbort és magyartalanság kritikája
– Felvilágosult értékek hangsúlyozása
#### **Nemzeti identitás**
– Magyar nyelv és kultúra védelme
– Idegen hatások elutasítása
– Nemzeti öntudat erősítése
### Fontos motívumok
– **Álruha**: jellemek leleplezése
– **Próbatétel**: a szereplők tesztje
– **Választás**: szabad akarat kérdése
—
## 5. Stílus és nyelv
### Nyelvi sajátosságok
– **Karakterizálás nyelvvel**:
– Pimpó: idegen szavak, divatos kifejezések
– Ambrus: latin idézetek, tudálékosság
– Bodri: régi magyar kifejezések
– **Népies elemek**: természetes magyar beszédmód
– **Komikus hatások**: szójátékok, helyzetkomikum
### Verstechnika
– **Verselés**: jambikus felező tizenkettős
– **Rímszerkezet**: páros rímek
– **Ritmus**: gördülékeny, beszédszerű
—
## 6. Műfaji sajátosságok
### A vígjáték jellemzői
– **Komikus konfliktus**: kérők versengése
– **Helyzetkomikum**: félreértések, álruhák
– **Jellemkomikum**: típusok kigúnyolása
– **Boldog befejezés**: szerelem győzelme
### A komédia fajtái a műben
– **Szatirikus komédia**: társadalmi hibák gúnyolása
– **Romantikus komédia**: szerelmi történet
– **Nemzeti komédia**: magyar értékek hangsúlyozása
—
## 7. A mű jelentősége
### Irodalomtörténeti jelentőség
– **Első sikeres magyar vígjáték**
– **A magyar színház fejlődésében mérföldkő**
– **Mintaadó hatása** későbbi szerzőkre
### Nemzeti-kulturális jelentőség
– **Nyelvújítás támogatása**
– **Magyar nemzeti színház programja**
– **Hazafias nevelés eszköze**
—
## 8. Tipikus érettségi kérdések és válaszok
### 1. Mutassa be A kérők három kérőjét!
**Válasz:**
– **Pimpó**: A divatos gavallér típusa, aki francia szavakat használ, külsőségekre koncentrál, hiú és felületes. Kisfaludy általa kritizálja a magyartalanságot és a divathóbortot.
– **Bodri**: Az öreg nemes típusa, aki ragaszkodik a régi magyar szokásokhoz, de maradi és korosbeli. Általa a túlzott konzervativizmust gúnyolja ki a szerző.
– **Ambrus**: A tudós típusa, aki latin idézetekkel beszél, könyvmoly, de életidegen. Általa a pedáns tudákosságot kritizálja Kisfaludy.
### 2. Milyen társadalomkritikát fogalmaz meg a vígjáték?
**Válasz:**
A mű többrétű társadalomkritikát tartalmaz:
– **Divathóbort**: Pimpó alakján keresztül
– **Magyartalanság**: idegen szavak használata
– **Életidegen tudákosság**: Ambrus karaktere
– **Maradi konzervativizmus**: Bodri személye
– **Számító házasság**: érdek kontra szerelem
### 3. Hogyan jelenik meg a nemzeti identitás kérdése?
**Válasz:**
– **Nyelvi szinten**: magyar nyelvhasználat fontossága
– **Kulturális szinten**: magyar szokások értékelése
– **Értékrendi szinten**: természetesség és őszinteség
– **Géza alakja**: pozitív magyar típus megtestesítője
—
## 9. Kapcsolódó művek és szerzők
### Előzmények
– **Molière**: vígjátékok (Képzelt beteg, Fösvény)
– **Csokonai Vitéz Mihály**: Tempefői, Karnyóné
– **Népi színjátszás hagyománya**
### Kortársak és követők
– **Katona József**: Bánk bán (dráma)
– **Vörösmarty Mihály**: Czillei és a Hunyadiak
– **Obernyik Károly**: vígjátékok
### Európai párhuzamok
– **Goldoni**: olasz vígjátékok
– **Beaumarchais**: Figaro házassága
– **Sheridan**: A pletykák iskolája
—
## 10. Fontos fogalmak és definíciók
### **Vígjáték/Komédia**
Drámai műfaj, amely komikus konfliktust dolgoz fel, célja a szórakoztatás és a társadalomkritika, boldog befejezéssel.
### **Karakterkomédia**
A vígjáték olyan fajtája, ahol a komikum főként a szereplők jellemvonásaiból, típusszerűségéből fakad.
### **Szituációs komédia**
Olyan vígjáték, ahol a komikum elsősorban a helyzetekből, félreértésekből származik.
### **Tipizálás**
Irodalmi ábrázolási mód, amikor a szereplők egy-egy társadalmi típust képviselnek túlzott vonásokkal.
### **Divathóbort**
A külföldről átvett szokások, viselkedésformák szolgai követése a nemzeti hagyományok kárára.
### **Expozíció**
A dráma bevezető része, ahol megismerkedünk a szereplőkkel, helyzettel és előzményekkel.
—
## 11. Gyakorlati tanácsok az érettségi vizsgára
### Felkészülési stratégia
#### **Szövegismeret**
– Olvassa el a teljes művet legalább kétszer
– Jegyezze meg a főbb idézeteket
– Tanulja meg a szereplők jellemzését
#### **Kontextus ismerete**
– Tanulja meg a történelmi hátteret
– Ismerje a romantika jellemzőit
– Tudja elhelyezni az irodalomtörténetben
#### **Műelemzési készségek**
– Gyakorolja a jellemzést
– Tudja elemezni a nyelvi eszközöket
– Ismerje a műfaji sajátosságokat
### Vizsgára való felkészülés
#### **Szóbeli érettségin**
– **Bevezetés**: Szerző, mű, keletkezés
– **Főrész**: Részletes elemzés témák szerint
– **Befejezés**: Jelentőség, hatás
#### **Írásbeli feladatoknál**
– Idézze a szöveget pontosan
– Használjon szaknyelvet
– Építse fel logikusan a válaszát
### Gyakori hibák elkerülése
– **Ne keverje össze** a kérőket és jellemzőiket
– **Ne felejtse el** a történelmi kontextust
– **Ne hagyja ki** a nemzeti identitás kérdését
– **Ne tévessze szem elől** a műfaji sajátosságokat
—
## 12. Összefoglalás
**A kérők** Kisfaludy Károly első és legsikeresebb vígjátéka, amely 1819-ben mutatkozott be. A mű három kérő – Pimpó, Bodri és Ambrus – versengését mutatja be Rózsi kegyeiért, aki végül a természetes és őszinte Gézát választja.
**Jelentősége:**
– Első sikeres magyar vígjáték
– Társadalomkritikai funkció
– Nemzeti identitás megerősítése
– Magyar színház fejlődésének mérföldköve
**Érettségire való felkészülésnél** fontos ismerni a történelmi kontextust, a szereplők jellemzését, a társadalomkritikai elemeket és a mű nemzeti-kulturális jelentőségét.
—
*Ez a felkészítő anyag minden lényeges információt tartalmaz A kérőkről. A sikeres érettségihez ajánlott a mű elolvasása és a kapcsolódó történelmi-kulturális háttér alapos megismerése.*